Közélet, hírek
Új jogszabály az engedélyezésekre – Szász László vitaindítója
2009.01.14. 15:10
Az engedélyezési eljárás hatósági kezelése során teljes szemléletváltásra lenne szükség. Felnőtt és szavahihető embereknek kellene feltételezni a tervezőket. A BÉK elnöksége megbízta Szász László építészt, az elnökség tagját, hogy – támaszkodva a „TÖBBÉK" 4. sz. munkacsoportjának közreműködésére – képviselje a Kamarát a jogszabály-tervezet kidolgozásában
Az elmúlt év utolsó munkanapján kormányhatározat született „a szakhatósági közreműködés felülvizsgálatából eredő további feladatok" címmel [1088/2008. (XII.30.)].
Fenti rendelet 4., 5. és 6. pontja konkrétan az építési beruházások engedélyezési eljárásában történő szakhatósági– és közmű hozzájárulások kérdését érinti. Minden gyakorló építész érzékelte, hogy az utóbbi évek jogszabályváltozásai folyamatosan növelték – általában véve teljesen feleslegesen - az engedélyezési eljáráshoz szükséges adminisztratív tennivalók körét, növelve ezzel a tervezők terhét és kitolva az eljárás időigényét.
A most megjelent kormányhatározat „az építési beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló gyorsítási program" keretében 2009. április 16. határidőre a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Miniszter (Bajnai Gordon) feladatává tette a jelenlegi rendszer felülvizsgálatát és az egyszerűsítésre tett jogszabályi előterjesztés benyújtását a kormány részére.
A Budapesti Építész Kamara elnöksége úgy döntött, hogy minden lehetséges eszközzel igyekszik annak elérésére, hogy a minisztériumi előterjesztés kidolgozásában a kamara képviseletében megfelelő tapasztalattal és átlátással rendelkező, gyakorló építészek aktívan vegyenek részt és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ezt a történelmi lehetőséget valóban az engedélyezési eljárások egyszerűsítésére, gyorsítására, a felesleges adminisztráció, a tervezői terhek csökkentésére lehessen kihasználni.
Ennek érdekében a Budapesti Építész Kamara elnöksége megbízta Szász László építészt, az elnökség tagját, hogy – támaszkodva a „TÖBBÉK" 4. sz. munkacsoportjának közreműködésére – képviselje a kamarát a jogszabály-tervezet kidolgozásában.
Vitaindító
A 1088/2008. (XII.30.) Kormány határozat „a szakhatósági közreműködés felülvizsgálatából eredő további feladatok" című rendeletben megfogalmazott reformlehetőségek kapcsán.
Álláspontom szerint az engedélyezési eljárás hatósági kezelése során teljes szemléletváltásra lenne szükség. Felnőtt és szavahihető embereknek kellene feltételezni a tervezőket, akiknek nyilatkozata biztosíték arra, hogy a „tervben alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az általános érvényű és eseti hatósági előírásoknak".
Célom aktív közreműködés egy olyan rendelet megalkotásában, melynek értelmében az építési hatóságnak a terv építészeti paramétereit kell vizsgálnia – figyelembe véve az illetékes tervtanács állásfoglalását az építészeti értékek, valamint a Szabályozási Tervnek való megfelelés alapján – és dönteni ezen szempontok alapján az engedély megadásáról vagy elutasításáról.
Az összes egyéb paraméter teljesítéséről a felelős tervező és a szaktervezők a Tervezői Nyilatkozatban nyilatkoznak. Saját érdekük, hogy betartsák a vonatkozó rendeleteket, egyeztessenek, és adott esetben írásban is jóváhagyassák tervüket a kritikus szakhatóságokkal. Az építési engedély megadásához előzetes szakhatósági hozzájárulás csak szabvány alóli eltérési kérelem, vagy hatásvizsgálatra kötelezett beruházások esetén válna szükségessé.
A másik stratégiai cél a használatbavételi engedélyhez szükséges kötelező Tervezői Nyilatkozat felvétele a rendeletbe, ahol a felelős tervezőnek nyilatkoznia kell, hogy az általa tervezett épület a terveknek megfelelően került megépítésre. Ez a szakma súlyát jelentősen emelné az építési folyamatban, egyben mind a hatóságok, mind az építtető felé egyértelművé tenné a felelősséget abban a kérdésben is, hogy a terv megfelel-e a szakhatósági előírásoknak.
Közismert tény, hogy a hatóságoknál tevékenykedők a leírt rendelet betűi szerint kötelesek eljárni. Ha tehát sikerülne a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletet újrafogalmazni a fenti szellemben, azt kénytelenek lennének a hatóságok alkalmazni, függetlenül attól, hogy azzal egyetértenek-e vagy sem.
Nem kis feladat – könnyen lehet, hogy nem sikerül a kívánt célt elérni –, de talán itt a történelmi pillanat, hogy megpróbáljuk. Mindenesetre az április 16-i határidő nagyon közel van, cselekedni kell. Ehhez kérem minden – az ügy érdekében tenni akaró kolléga – segítségét.
Szász László
elnökségi tag
Budapesti Építész Kamara
forrás: budapestiepiteszkamara.hu
KIVONAT a Magyar Közlöny Online oldaláról letölthető határozatból:
A Kormány 1088/2008. (XII. 30.) Korm. határozata
a szakhatósági közreműködések felülvizsgálatából eredő további feladatokról
A Kormány a piaci és nem piaci szereplők adminisztratív terhei csökkentése – a szakhatósági közreműködések felülvizsgálata alapján elfogadott jogszabály-módosításokkal – elérni kívánt szintje fenntartásának az érdekében, valamint a felülvizsgálatból eredő további egyszerűsítési intézkedések végrehajtására a következőkről határoz:
4. Az építési beruházások megvalósításának elősegítését szolgáló gyorsítási program keretében – a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre is kiterjedően – előterjesztést kell benyújtani a Kormány részére
a) az építésügyi hatósági és szakhatósági eljárások egységes rendszerének kialakításához,
b) új eljárási, bejelentési formák bevezetéséhez,
c) az építésügyi hatósági engedélyezésre irányuló és ahhoz kapcsolódó eljárások közreműködő hatóság útján történő lefolytatásához,
d) az építésügyi hatósági eljárásokhoz szükséges szakhatósági közreműködés, a különböző engedély- és bejelentésfajtákhoz szükséges mellékletek és azok tartalmának további egyszerűsítéséhez
szükséges jogszabály-módosításokról.
Felelős: nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az érintett miniszterekkel együttműködve
Határidő: 2009. április 16.
5. A feladatkörrel rendelkező miniszterek vizsgálják meg, hogy az építtetők, beruházók és eljáró hatóságok érdekében – különösen eljárási hatáskörök és szakhatósági hatáskörök, valamint a településrendezési eszközök tartalmi követelményei és egyeztetési eljárása felülvizsgálatával – az építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységek körében hogyan csökkenthetőek a leghatékonyabban az eljárási terhek és az eljárások időigénye, ideértve a jogorvoslati időigényt is:
a) a termőföld minőségi és mennyiségi védelme,
b) a telekalakítás,
c) a kisajátítás,
d) a régészeti feltárás, valamint
e) a környezeti hatásvizsgálat
tekintetében, és a vizsgálat eredményétől függően tegyenek javaslatot a szükséges jogszabály-módosításokra.
Felelős: nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter
igazságügyi és rendészeti miniszter
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
oktatási és kulturális miniszter
Határidő: 2009. április 16.
6. Valamennyi engedélyezési eljárásban felül kell vizsgálni a közművek hozzájárulói nyilatkozatára, valamint a közművekkel történő egyeztetésre vonatkozó szabályok szükségességét.
Felelős: nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter,
közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Határidő: 2009. október 1.
21:08
Kedves Kollégák!
Meglep, hogy egyelőre ilyen csekély az érdeklődés, ugyanis a téma valóban fontos. Ami engem illet, szinte azonosan vélekedem az előttem megszólaló - eddig egyetlen - hozzászólóval.
Igen, a jog és a kiváltság egyben komoly felelősségel is párosul. Biztos, hogy az építésztársadalom minden tagja kellően felkészült erre?
Biztos, hogy nem. De nem ez a legfontosabb szempont, a felkészültség szintje idővel javulni fog. A lényeg a lehetőség. Ha a Kamara képes volna az érdekérvényesítésre és valóban érdemben változhatnának a szabályok. Sajnos az eddigi eredmény enyhén szólva is vegyesnek mondható. De akkor is érdemes vele foglalkozni.
Ugyanakkor az esetleges új lehetőségekkel jól élni csak akkor fog az ÉPÍTÉSZ, ha jól ismeri a problémákat és a szabályozást is. Vagyis nem elegendő (nem lesz elegendő) az elképzelt boldog szép - szakhatóságmentes - jövőben "építészművésznek" lenni.
Az is kell persze. De kell még: jogásznak, mérnöknek, közgazdásznak, és mindenekfelett embernek is lenni. JÓ EMBER-nek. Mert az én ízlésemnek nem passzol, ha az Építész feleslegesnek, de legalábbis simán megkerülhetőnek gondolja a mások (elődök, szakemberek, teamek) által sok-sok munkával és fáradsággal összegrundolt előírásokat. A JÓ EMBER-nek nem így jár az agya. A JÓ ÉPÍTÉSZ egyben JÓ EMBER is.
HÚ, ez eléggé patetikusra sikeredett, egy kis lazításként: Én a magam részéről "kiütést kapok" a következő mondatfoszlánytól:
" a tervben alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az általános érvényű és eseti hatósági előírásoknak ". Vajon hol találkozhattam vele???
Hogy mi vele a bajom? Hát csak az, hogy jobb lenne, ha az alkalmazott megoldások megfelelnének köznek és a megrendelőnek, megfelelnének a közösség által elfogadott normáknak (pl. az EU ide vonatkozó és az építési jogszabályokban is hivatkozott irányelveinek), megfelelnének a vonatkozó műszaki szabványoknak (vagy azzal egyenértékűnek volnának minősítve), stb.
Ha ez megvan, nem bánom felejen meg a hatóságok elvárásainak is. Az általánosaknak is (van ilyen, ha a felsorolásom teljesül?) és az esetieknek is.
Apropó: mi az, hogy eseti???
Ha mindent sikerül tistázni, jöhet a Tervezi Nyilatkozat.
Mészi
13:45
Kedves Laci!
Örülök kezdeményezésednek, és kívánok hozzá sok sikert! Egyben meg is ragadnám a lehetőséget, hogy e nyilvános fórumon felhívjam figyelmedet, és mások figyelmét egy-két olyan szempontra - most a felhívásod szövegét követve -, melyeket szem elől téveszteni nem volna szabad:
1. Nagyon fontos - egyet értek - , hogy a módosításnak szemléletváltást, paradigmaváltást kell eredményeznie. A jelenlegi szemlélettel nem lehet érdemben javítani a rendszeren. Ehhez azonban tisztázni kell bizonyos összefüggéseket, legelsősorban is az eljárások célját, az eljárásban résztvevők szerepét és felelősségét. A jelen rendszer arra épül, hogy a tervező legyen az egyetlen számonkérhető szereplő. A rossz, értelmetlen rendeletek megalkotóinak, a rendszertelen előírások okozóinak, a rossz szabályozási terv készítőinek, a rosszul alkalmazóknak nincs felelőssége. A következményeket a tervező és az építtető viselik, jogi felelőssége pedig csak a tervezőnek van.
2. Sajnos féltem magunkat attól, ha sikerülne az építész társadalomról egységesen és mérlegelés nélkül elfogadtatni a megbízhatóság, a szavahihetőség vélelmét. Nincs olyan szakma, amelyikre ez egységesen kijelenthető volna, a miénk sem az. A teljesítmények legyenek mérhetők, legyenek egyértelmű elvárások! De egyetértek veled abban, hogy a terv készítőjét ne tekintsék sumáknak eleve, miképp azt ma sok helyen teszik. Óvakodjunk azonban az illúziókeltéstől, az ábrándos építész definícióktól. Nem tesz jót a külső megítélésünknek. És tudnunk kell, a megítélésünk ma sem jó - időnként megalapozottan, máskor méltánytalanul.
3. Az építészek nyilatkozata a terv megfelelőségéről nem lehet senki számára sem biztosíték. Hogyan is lehetne? Lehet tévedni és hazudni is. A nyilatkozat a számonkérhetőség eszköze. Jelenleg cinikus eszköze, ugyanis olyan kérdésekről is nyilatkozni vagyunk kénytelenek, amelyere nem vagyunk érdemben hatással, vagy amelyekben mi magunk is sodródunk, hiszen a szabványi, jogszabályi alapok életszerűtlenek, rendszertelenek, illogikusak, ellenőrizhetetlenek és hiányosak. A tervezői nyilatkozat kérdése rendezendő, de a fenti problémák mentén.
4. A második bekezdésed minden szavával egyetértek, azokat nagyon fontosnak tartom.
5. Nem értek egyet azonban azzal, hogy mivel a mi érdekünk az előírások betartása, az előzetes szakhatósági állásfoglalásokat feleslegesnek tartod. Pont a rendszer kuplerájos és sokszor értelmetlen jelene és cinizmusa miatt nem engedhető ez meg. Mert mi lesz akkor, amikor a ház már áll, és egy-egy előírás eltérő értelmezései ekkor jelennek meg. Én éppen a másik oldalról közelíteném: a paradigmaváltásnak el kell hoznia azt az eredményt is, hogy a szakhatósági előírásokat, jogszabályokat is hozzáértők bevonásával egységesíteni kell, azokat életszerűvé és szakszerűvé kell tenni, alkalmassá arra, hogy a felmerülő kérdésekre megoldásokkal szolgáljanak. Hogy a rossz szabályokat ne kijátszani kelljen, hanem jó szabályok mentén jó házakat lehessen tervezni. És akkor majd nem teher lesz a szakági egyeztetés, hanem értelmes tevékenység. Ebben a helyzetben pedig a szakhatóságtól is elvárható lesz majd, hogy a megoldást ne akadályozza, hanem keresse. Mert ő is biztonságban érezheti magát, és nem attól kell félnie, hogy az ő kuplerájos jogszabály őrületében is valaki az övétől eltérő értelmezéseket talál. Nem utolsó sorban pedig a normális előírások betartását a szakhatóság igenis ellenőrizze a tervezési stádiumban, működjön közre kreatívan, és váljon felelőssé - miképpen ma nem az.
6. A használatba vételi eljárással kapcsolatos álláspontoddal egyet értek. Talán annyit fűznék hozzá, hogy a kezdeményezés megalapozottságát kifelé két szemponttal is alá kell és lehet támasztani:
a) A szerzői jogi törvénben biztosított jogok gyakorlása ezzel valósul meg.
b) A tervező az egyetlen olyan szereplő, aki az építési folyamatról a legteljesebb képpel bír, smint ilyen, a hatóságot e nyilatkozatával támogatja.
7. Végül négy dologra szeretném a figyelmet felhívni:
a) A mostani lehetőség csak abban az esetben hasznosulhat, ha az egy hatékony első lépés. Azért hatékony, mert elindítja a paradigmaváltást, és mert érzékelhető változást eredményez. És azért első lépés, mert amennyiben egy következő lépésben a jogszabályok és előírások egységesítése nem történik meg minden érintkező szakterületen, úgy voltaképpen a probléma sem oldódik meg, mert a hivatali, szakhatósági szereplők bele fognak ragadni a jelen szerepükbe.
b) A fenti célok eléréshez az áprilisi határidő valóban rendkívül rövid.
c) Tapasztalatom szerint a túlzottan kiszélesített vitafórum eredménye kétséges, miközben a nyilvánosság nagyon fontos és kívánatos is. Jó volna, ha a lehetőség egyszersmind erősítené a kamara és a tagság viszonyát, ugyanakkor hatékony is lehetne. Ez - bár rosszul hangzik - módszertani kérdés.
d) Fontos tudni, hogy a szakhatóságok, hivatalok valójában éppúgy vágyják a rendszer logikus rendbe tételét, miképpen mi, építészek. Ezt nap mint nap tapasztalom. Érdemes volna ezért velük a partnerséget keresni. Utóbbi sok azonos érdek ellenére sem lesz könnyű.
Baráti üdvözlettel: Patartics Zorán