Új könyv jelent meg a Lánchídról a Közlekedési Múzeum gondozásában

A Kossuth Múzeumhajón mutatta be a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Domonkos Csaba A Lánchíd története 1849-től a XXI. századig című könyvét, mely olvasmányos, közérthető formában kísérli meg ismertetni a 150 éves fővárosunk és a 175 évvel ezelőtt átadott Lánchíd kapcsolatát.

Domonkos Csaba könyve − történészszemmel, több évtizedes kutatómunkát követően, műszaki részletekre is kitérve − követi végig Budapest és a Lánchíd történetét a híd átadásától (1849) kezdve egészen a XXI. századig. A kötet segítségével eddig ismeretlen kuriózumokat fedezhetünk fel, de az ismerős oroszlánokkal is találkozhatunk, megismerhetjük a korabeli közlekedés szabályait, betekinthetünk a híd üzemeltetésének és fenntartásának rejtelmeibe, és a híd vélhető jövőjéről is képet kaphatunk, írja a Közlekedési Múzeum szerkesztőségünknek juttatott közleményében.

A dunai átkelés ma már elképzelhetetlen és hajmeresztő stációit követően − horgonyzó kompra emlékeztető repülőhíd, később hajóhíd, átkelés a jégen − végül megépült a Lánchíd. Domonkos Csaba főmuzeológus a témát feldolgozó kötete bemutatójára a Kossuth Múzeumhajó, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményének egyik ikonikus műtárgya adott otthont. Az eseményt dr. Bartal Tamás helyettes államtitkár (ÉKM) nyitotta meg, a szakmai kerekasztal-beszélgetésben részt vett dr. Schneller Domonkos, a múzeum főigazgatója, Domonkos Csaba szerző, az intézmény főmuzeológusa és Fazekas János, a Lánchíd hídmestere. A hétköznapi életet és a tudományos kutatásokat egyaránt érintő pódiumbeszélgetést Máthé Zsuzsa újságíró, a Szent István Intézet igazgatója moderálta. A kerekasztal-beszélgetést szerzői dedikálás követte.

„Szimbolikus helyen ülünk, Budapest szívében, Európa leggyönyörűbb városában" − kezdte Máthé Zsuzsa újságíró a beszélgetést, majd a kerekasztal résztvevői nyilatkoztak arról, hogy mit jelent számukra a Lánchíd. Domonkos Csaba szerint a híd olyan technikai újdonság, amely megteremtette Budapestet. A múzeum főigazgatója, dr. Schneller Domonkos az újrakezdésre és az újjáépítésre asszociált, a híd számára az ismétlődő megerősödés szimbóluma. Fazekas János hídmester szerint egyáltalán nem átlagos hídról, hanem tökéletesen arányos, szépséges építményről kell beszélnünk a Lánchíd vonatkozásában, amely ráadásul jó két évtizeddel megelőzte korát, így építése igen bátor vállalkozásnak minősült.

Az új kötet elérhető a múzeum webshopjában.