Úti beszámoló

"Szomorú látvány, hogy a hajléktalanok az utcán élnek és laknak. Nyilván sokan vannak, akik együtt éreznek velük, de segíteni nem tudnak, mert esetleg szegények. Én, mint építész próbálok meg ezen segíteni."Székely György értekezése (MOME DLA dolgozat)

Székely György: Úti beszámoló
(a teljes dolgozat a csatolt doc-ban található)

Részlet a dolgozatból

Petőfi rádió (5 perces élő műsor)
2006. november 17.
9.30.
„Mv: November 17-e van, ami a szolidaritás napja. A szolidaritás napja nem más, mint intézményesített figyelemfelkeltés kevéssé szerencsés embertársainkra, a hajléktalanokra, így mondjuk. Segítsen, aki tud és segítsen úgy, ahogyan ő tud. A telefonvonalban Székely György építész, aki a szakmáján keresztül óhajt segíteni. Jó napot kívánok, üdvözlöm.

SzGy: Igen, jó napot kívánok Székely György építész vagyok.

Mv: Az egy nagyon figyelemre méltó dolog, legalábbis az én számomra, hogy ön a doktori munkáját a szegényekkel, vagyis a hajléktalanokkal szeretné összekapcsolni. Nevezetesen olyan utcai bútorokat tervezni, készíteni, amelyek elérhetik azt a szintet, hogy ön akár doktorátust is szerez, ezáltal.

SzGy: Az Iparművészeti Egyetem építőművészet tanszékén vagyok most első éves doktorandusz hallgató és a hajléktalan témát választottam. Úgy gondolom, hogy szomorú látvány, hogy a hajléktalanok az utcán élnek és laknak. Nyilván sokan vannak, akik együtt éreznek velük, de segíteni nem tudnak, mert esetleg szegények. Én, mint építész próbálok meg ezen segíteni.

Mv: Hogy fog ennek neki Székely úr, hogyan néznek ki ezek az elképzelések?

SzGy: Úgy gondolom, hogy a témának az építészeti kérdései, nyitottak és tisztázatlanok. Ha azt tekintjük, hogy mi a cél, akkor úgy gondolom, hogy mindenki számára elfogadható az, hogy a hajléktalanság felszámolása a cél és ebbe beletartozik nyílván a lakáshoz való juttatás és ez, már viszont építészeti kérdés is, mert feltehetjük a kérdést, hogy mi az a szükséglet, mi az a komfort, mi az a költségkeret, ami ezt meg tudja esetleg valósítani. Milyen komfortfokozatúak a lakások illetve lakhelyek, itt gondolok elsősorban a szociális bérlakásra vagy esetleg más mobil otthonokra, esetleg konténerlakások elhelyezésére, elsősorban Budapest városszövetébe való elhelyezésére.

Mv: Kérem szépen ezekre a kérdésekre Székely György építésznek mi a válasza?

SzGy: Én most még, első éves hallgató vagyok, tehát pontosan az a feladatom az első félévben, első évben, hogy egy kutatói munkát, egy adatgyűjtést végezzek, ami az első év végére, első félév végére, egy kiértékeléssel párosuljon és ezért nagyon sok szervezettel, próbálom felvenni a kapcsolatot, hogy segítsenek, mert úgy gondolom, hogy ezt nem csak nekem kell megoldanom.

Mv: Ez kétségtelen tény, de az ön elképzeléseiben, milyen konkrét tervek vannak, amelyek már motoszkálnak és esetleg valamiféle konkrétummá, válhatnak vagy testet öltöttek?

SzGy: Én elsősorban a szociális bérlakást tekintem egy jó példának itt a Corvin-szigony projekt keretében a 8. kerületben, de nyilván ez nem oldhatja meg Budapest hajléktalanságát, mert kb. 8-10ezer főről tudok és erre szerintem egy jó példa lehetne ezek a mobil alacsony költségből létrehozott konténer vagy nevezzük más mobil otthonnak.

Mv: Hogy néz ez ki? Tessék szíves lenni egy bővített mondatban, leírni nekünk.

SzGy: Ezek a konténerek illetve mobil otthonok egy minimális költséggel épüljön, pontosan azért, hogy minél több hajléktalan számára elérhetővé váljon. Minimális kis fürdővel, kis főzőhelyiséggel és egy szoba, ami háló és nappali is egyben. Ez egy olyan lehetőség nekik, egy esély, ami alapján vissza tud integrálódni a társadalomba, nyilván aki szeretne.

Mv: György, mi az a sátras pad?

SzGy: A sátras pad a padkarfára egy pozitív válasz, mert észrevehetjük, hogy Budapest belvárosából illetve egy-két külső kerületből önkormányzati rendeletekkel kiszorítják a hajléktalanokat az aluljárókból, illetve ezekre az utcapadokra padkarfát helyeznek el, megosztva ezzel, így a hajléktalanok nem tudnak ráfeküdni…

Mv: Csak ülni lehet rajta, nem lehet lefeküdni, a sátras pad az, micsoda?

SzGy: A sátras pad egy ülőpad, nappali használatra egy ülőpad, aminek két oldalán ülünk. Háttámla választja el és ezt estére, éjszakára le lehet hajtani és egy a padból jövő sátorszerű ponyvával magára, tudja húzni.

Mv: Ez egy elképzelés vagy ez valahol már megtekinthető?

SzGy: Ma este a Szolidaritás éjszakáján megtekinthető, ki lesz állítva, számos más példával, ez egy reakció a részemről.

Mv: Világos, világos, tehát nem tetszik azt képzelni, hogy ezt rendszeresítik, ez inkább szimbolikusan old meg valamit, nem?

SzGy: Igen szimbolikusan, de ugyanakkor meg számos külföldi példa található erre például Sean Godsell nevű ausztrál építész tervezett egy padot Melbourne-ben, ami egy kétrészes pad, ülőfelületén, nappal ülőfelületként szolgál, de ezt fel lehet hajtani, ki lehet támasztani éjszakára, és be lehet alá feküdni, ami úgyszintén véd az esőtől.

Bevezetőnek szántam ezt a beszélgetést, több okból is: Első és legfontosabb az volt számomra, hogy a doktori témám valós hétköznapi probléma legyen, amelynek megoldásán dolgozhatom a doktori iskola keretében.
Másodsorban ez a beszélgetés több hónapja hangzott el és most visszaolvasva megint egy kicsit másképp gondolkodom, mint két hónapja vagy akár félévkezdés előtt.

S hogy hogyan, a csatolt dolgozatból kiderül. 

 
Székely György
témavezető: Mátrai Péter DLA
2007. január
MOHOLY-NAGY MŰVÉSZETI EGYETEM
DLA program
Építőművészet