Vertikális kazamatarendszer – A BIVAK terve az egri vár új felvonójára

Az egri vár legendás kazamatarendszerén alapul és egy régészeti felderítés eredménye a BIVAK koncepcója, amely a vár megközelítésének egy új, alternatív útvonala. A tervvel második díjat értek el az egri vár új felvonójára kiírt tervpályázaton. 

Az egri vár kazamatarendszere körül számos legenda és érdekesség kering. A történelem során a hadviselés változásokon ment át, ahol a védekezésnek mindig alkalmazkodnia kellett a támadó fegyverek folyamatos fejlődéséhez. A várháborúk reformkorszakának a 16. századot tekinthetjük, ekkor újfajta, a hosszú ostromokra is felkészült védelmi rendszereket hoztak létre. A fejlesztések nem kerülhették el a háborúk egyik legfontosabb elemét, az utánpótlás folyamatos biztosítását.

Az egri vár jelentősége a 16. század folyamán a török hódítás és az ország belpolitikai helyzetének következményében felértékelődött. Az erődítmény fejlesztésében kulcsfontosságú volt a vár alatt húzódó kazamatarendszer továbbépítése. A láthatatlan védelmi vonal az aláaknázások kiszűrésén kívül rendkívüli szerepet játszott az utánpótlás biztosításában, valamint abban a tényezőben, hogy a várvédők viszonylag könnyedén kijárhattak az ellenség tudta nélkül a várból. Az 1552-es győzelem, az Egri Csillagok és kazamatarendszer egyfajta misztikus varázsa tette az egri várat Magyarország egyik leghíresebb és legkultikusabb várává.

Az egri vár jelenlegi állapota több kor hozzáépítését, rétegzettségét hordozza, ezért fontosnak tartottuk, hogy az új épület szellemiségében (szerkezet, forma, anyaghasználat) a mai kor egyértelműen megkülönböztethető lenyomata legyen. A várban vizuálisan megjelenő beavatkozást igyekeztünk a legkisebb léptékben kialakítani, mely a belvárosból látható sziluettet nem érinti. Ezen szempontok mentén választottuk ki a várlift pavilonjának pozícióját és alakítottuk arculatát. Elindulunk a sötétbe, majd utunk a város fölé vezet, ez a feljutás dramaturgiája.

Az építészeti koncepció az új alternatív útvonalat láthatatlan attrakcióként fogalmazza meg, kihasználva az unikális földalatti hálózatot.  

Az általunk készült koncepció ütemezhetően megvalósítható:

1. ütem: A Dobó utca 30. épületének átalakítása, felújítása: a kapuzat, az infópont és a látogatói vizesblokk kiépítése. A kazamatatúra útvonalának meghatározása és kiépítése, tartalommal való megtöltése. A várlift (felvonóakna és fogadó pavilon) kiépítése, majd az érkezési pavilon körülötti tér rendezése, a nagy közönségforgalmat bonyolító „Panoráma tér" kialakítása.

2. ütem: A Dobó István utca 30. épületének teljes körű átalakítása mint „Dobó Kulturális Központ". A földszinten kiállítótér, az emeleten multifunkcionális terek (rendezvény, konferencia stb.) kapnak helyet. Az üzemeltetés elképzelhető a várlifttől és kazamatarendszertől függetlenül is.

3. ütem: Az új XXI. századi vertikális kazamata járat. Ez az új attraktív útvonal a felvonók várakozó teréből indul és a várlift pavilon mellett végződik. Ahol teresedések, kiállítótermek jönnek létre, ott vizuális kapcsolat alakul ki a felvonó fénykürtőjével, természetes fényt juttatva a föld alá. 

7/10
Az 1. és 2. ütem axonometriája. Terv: BIVAK

Az új járat útvonala nem egzakt, hanem egy régészeti felderítés eredménye, így a felfedezés tanulságai hatással lehetnek a végleges formára. Elképzelhető, hogy ez a tudományos járat időben elhúzva valósul meg és titkokra derít fényt a munkaközi állapotot is megmutatva a látogatóknak.

BIVAK

A BIVAK építész stúdiót Máté Tamás és Vass-Eysen Áron alapította. Nagy- és kisléptékű munkáikra egyaránt jellemző a kísérleti hozzáállás.