Vincze László Káli-medencei majorsága az A10 legújabb számában

Ismét találhatunk hazai épületet az A10 március-áprilisi számában: Emiel Lamers mutatja be a Vincze László nevéhez fűződő majorság-együttest a Káli-medencében. Emellett több új épületet, tervezett projektet és érdekes olvasnivalót láthatunk a lapban.

Az elmúlt években egyre több és több érdekes építészeti alkotás látható a Balaton körül - így kezdődik a Vincze László által tervezett házról szóló írás. A szerző (Emiel Lamers) az építész fő inspirációs forrásaként a környezet, a táj és az adott hely meglévő épületeit, valamint a John Pawson által tervezett svédországi Baron House-t említi. "Mindkét ház egyszerű, fehér, archetipikus tömegként áll a lágyan hullámzó vidéken. Az absztrakt formának köszönhetően Vincze Lászlónak sikerült harmóniát teremteni az új ház és a falusi táj között... Ezzel a visszafogott, minimalista építészettel új irányzat született ebben a csodálatos vidéki környezetben." - zárul az írás.

A Ready rovat további példákat hoz a közép-kelet-európai építészet friss alkotásai közül (is): a német Pysall-Ruge Architekten iroda Bartłomiej Kisielewski-vel közösen tervezte meg a krakkói Repülési Múzeumot (Aviation Museum), amelynek formája óriási gépmadarak szárnyait idézi fel a szemlélőben. A nyersbeton-, és üvegfelületekből építkező, vágott-hajtogatott formavilágú, szoborszerű épület három irányba nyúló szárnya belül más-más téri világot rejt - az egyik a fogadóteret a lépcsőházzal, a másik egy előadótermet, illetve egy hatalmas, 10 m belmagasságú kiállítóteret.

A bulgáriai I/O Architects Szófia Boyana külterületén álló lakóépületének megjelenését az eltolható fa árnyékolórácsok változó mintája, összképe határozza meg. A városra tekintő nyaralóövezetben álló társasház változatos alapterületű és elrendezésű lakásokat rejt, a közös közlekedő területek minimalizálása érdekében az egységek nagy része kétszintes, maisonette rendszerű, emiatt minden lakószint eltérő alaprajzú.

Jordi Garcés spanyol építész Barcelona Poblenou (a katalán szó új várost jelent) negyedében egy 1916-ban épület nyerstégla-architektúrájú gyáregyüttest alakított át loft-lakások számára. A projekt különlegessége a meglévő épületszövetbe történő minimális beavatkozás, kiegészítés. Az egyik csarnok oldalhajója nyitott belső feltáró utcává változott, a rácsostartók megtartásával, a szolid rehabilitáció részeként a belső terek feszített fa fedélszékét és a szegecselt öntöttvas oszlopok nagy részét is megtartották.

A tervezett projekteket bemutató Start rovatban szerepel többek között a varsói koncertterem pályázatának nyertes terve (Thomas Pucher), egy Ylläs-i üdülőfalu Finnországban (Eriksson Architects), valamint a Belgrádi Tudományos ismeretterjesztési Központ nemzetközi pályázatának dobogós díjazottjai.

Az Eurovision rovatban két érdekes írást is olvashatunk. Dietmar Koering Green Reactors címmel saját projektjéről számol be, amely a floating permaculture kutatásán alapul. Elképzelése szerint a válságban szenvedő emberiség szerves összhangban működő rendszerrel állíthatná elő az élelmiszert és az energiát. Az Északi-tenger sekély vizébe telepített bio-reaktorok és mesterséges, lebegő szigetek az igényekhez alkalmazkodó, bővíthető megastruktúrák formájában jelennek meg a koncepcióban, amelyek akár alternatív lakóhelyet is biztosíthatnak a gyarapodó emberiség számára. Az új termőterületek kialakítása a lebegő szigeteken nem új gondolat, már az aztékok is kísérleteztek ezzel, amelyeket ők chinampa-nak neveztek. A megastruktúrák víziója az 1950-60-as évek metabolista mozgalmából eredeztethető, amelynek képviselői akkor elsősorban társadalmi és lakhatási problémák enyhítésével foglalkoztak. Dietmar Koering a folyamatot egy zárt, visszacsatolásokkal ellátott, energia- és élelemtermelő ciklusként ábrázolja, egyfajta új metabolizmus kifinomult formájaként. A rendszer elképzelése szerint az emberi testhez és kultúrához alkalmazkodó pozitív organizmus, amely a modern, önellátó technobody-t ellátja energiával.

Vendula Hnídková, az A10 prágai tudósítója Prague's Private Story című írásában a cseh főváros 21, általa legérdekesebbnek tartott kortárs építészeti alkotását gyűjtötte egy csokorba, mintegy virtuális - de a valóságban is pár nap alatt teljesíthető - építészeti túraként. A válogatás az 1995-2010 közötti időszakot öleli fel, döntő többségük azonban az elmúlt pár évből származik. Az épületekre a funkcionális sokszínűség jellemző, sok közöttük a rekonstrukció, rehabilitáció, nagy részük pedig magánberuházásban valósult meg.

Az On the Spot rovat több érdekes rövid hírrel szolgál, közülük az első talán a leginkább sokkolóbb: Bilbao várossziluettje - a Guggenheim Múzeum után - újra megváltozik, ugyanis 2008 óta épül Baszkföld legmagasabb épülete, az Iberdrola Tower, egy 265 m magas, 37 szintes toronyház az argentin-amerikai César Pelli tervei nyomán. Norvégiában pedig új ötlet született a válság nyomán kiürült gáztartályok hasznosítására: Skroa településen egy házaspár beleszeretett egy ilyen objektumba, amelyben háromszintes nyaralót alakítottak ki. A falakra ablakokat vágtak, a tetején teraszt alakítottak ki, belül pedig összesen két hálót, egy nappalit, egy konyha-étkezőt és egy fürdőt sikerült elhelyezniük.

Garai Péter