Csillagok/épületek állása – A gödöllői víztorony és az új premontrei templom esete

Jánossy György egyik legismertebb – a Diplomata-ház sajtóügye miatt ugyan nem a legismertebb munkája a gödöllői víztorony, melyet Czebe Istvánnal tervezett együtt. A torony, melyet körülleng az ősi misztikum, a magyar építészettörténet egyik legérdekesebb alkotása az őt körülölelő szobor-kompozíció miatt is, de komplexebb felújítása, jobb hasznosítása még a jövő zenéje. Ezzel szemben az előtte fekvő zöldterületen egy hatalmas templom épül, mely ellentmondás egészen jól leírja a hazai építészeti állapotokat, mégha nem is rossz indulat vezérelte ezt a kialakult helyzetet.

2018 augusztusában a gödöllői premontrei szerzetesközösség apátsági rangra emelkedett, új templomuk alapkövét, időkapszuláját ünnepélyes keretek között le is rakták tavaly január 24-én.Tudni kell, hogy a szomszédos, most Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem néven működő komplexum a rendhez tartozott valaha, annak gimnáziuma és rendháza épült ide az 1920-as évektől kezdve. A 100 éve készített terv eredetileg egy templomot is magában foglalt, a terv kivitelezése azonban a templomig nem jutott el, később pedig a kommunista diktatúra is meghiúsította az együttes befejezését. Mára az eredetileg templomnak szánt telek végül beépült.

Így hát a rend története perspektívájából teljesen érthető, hogy befejez egy régi történetet, közössége számára új és nagy templomot emel fel az egyetem közelében. A premontrei rend építkezéseihez ráadásul a minőség jelzője is társítható, főként, ha mondjuk az általuk fenntartott zsámbéki Keresztelő Szent János Iskolaközpontra gondolunk a Kollektív Műterem felújításával és bővítésével.

Ezért is meglepő az a terv, amely a készülő új templomhoz kötődik. A nagyméretű építmény a templomok archaizáló karaktereit használja, de a hagyományos forma és tömegalakítás mellett azért szeretné jelezni, hogy mai alkotásról van szó. Ez azonban végül csak annyiban merül ki, hogy a történeti premontrei templomok tömegalakítása megmarad, új tagozatai, részletei azonban erőltetettek, a végeredmény pedig egy posztmodern összhatás lesz. Persze egy vagy két látványtervvel erre nehéz jogosan következtetni, valódi véleményt és tisztességes kritikát majd a megépülése után fogalmazhatunk.

A templom mögött azonban egy régi architektúra figyeli az új idők építkezéseit. A hajdan az egyetem vízellátásához épített víztorony igazából nem tudta teljesíteni neki szánt funkcióját átadása után, a tetejére elképzelt obszervatórium sem működött végül a későbbiekben. Ma kiállítás tekinthető meg benne, de környezete elhanyagolt, a benne lévő potenciál azonban akár látványosabb kiállítást és hasznosítást is eredményezhetne.

Nem mindennapi épületről van ugyanis szó: a torony a Duna és a Tisza vízválasztójánál helyezkedik el a gödöllői dombság tetején: egyik oldalán a lecsorgó csapadék a Duna irányába folyik el, a másik oldal pedig már a Tisza vízgyűjtőterülete. A kettős héjú torony két koncentrikusan elhelyezett hengerből épül fel, a külső és belső téglaköpenyt pedig két vasbeton lépcsőszerkezet fogja össze. Az egyik lépcső a vízmedencéhez, a másik pedig a torony tetején lévő üvegfalú teremhez vezet.

A torony tetején egy artisztikus széllkakast látunk (Megyeri Barna alkotása), amely rézkakas földre vetett árnyéka jelölte ki a tornyot körülvevő kerítés sziluettjét. Eredetileg virágórát is terveztek ide, de csak a toronyból kialakított napóra valósult meg. Az idő múlását a 12 zodiákus jegyet ábrázoló kőszobor mutatta. A Bika, Rák, Oroszlán, Nyilas, Vízöntő és Halak szobrokat Nagy Géza, a Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak faragványait Molnár László alkotta meg. A mind a vízre, mind a csillagászatra utaló mitologikus jelenetet, azaz Arión és a delfin figuráit Borsos Miklós öntötte relief formába a főbejárat felé.

Az épület tehát mérnöki szempontból, artisztikus szempontból, valamint épület és kert kapcsolatának koncepciója szempontjából is páratlan munka, amely ráadásul stílusával is csavar egyet emlékezetén. Elkészültekor, 1955 körül a szocreál ugyan már a végét járta, ennek ellenére egy látványosan nyugatias modern építmény még nem valószínű, hogy elnyerte volna a forrásadók tetszését. A stílus sokkal inkább idézi meg a két világháború közötti skandináv hangnemet, annak anyaghasználatai révén viszont a torony nem ütött el szemet szúróan a szocreáltól. Egy valami viszont tény: hogy viszont már meghaladta azt.

"nem szabad megfeledkezni a szocreált felfrissítő Jánossy György gödöllői víztornyáról sem, amely kertművészeti és társművészeti környezetével együtt messze a „létezett-létező" történelmi díszletek fölé nőve, egyetemes emberi értékeket közvetített és közvetít ma is" ¹

Hogy a torony nincs jobban kihasználva és felújítva, arról a premontrei rend persze nem tehet, a fenntartó az egyetem, melynek új campusára a meglévő épületek felújításával együtt tavaly írtak ki közbeszerzést, szándék tehát van a rehabilitációra, kérdés, hogy engedik-e az anyagi lehetőségek majd.  

Pedig az illeszkedés Gödöllőn sem ördögtől való a rend történetében, például a helyi, Zsuffa és Kalmár Építész Műterem által tervezett Premontrei Gimnázium tornacsarnoka mind a Turányi Gábor által tervezett nyári tornateremhez, mind a víztoronyhoz illeszkedik.

Az új templomot az Arche-Accord iroda jegyzi, a kivitelezés a tervek szerint az idei évben befejeződhet.

Pleskovics Viola

¹ Mújdricza Péter: Ifjpolgári szocreáliák, In: Régi-Új Magyar Építőművészet, 2006/5, 56-57.o.