// EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15. // EDGE Architecture Festival Budapest // EDGE Award nevezési határidő: május 15.
Nézőpontok/Vélemény

Klubbelépő: száz év – a legrégibb vasbeton műemlékeink

1/16

A francia Monier 1892-ben szabadalmazta a róla elnevezett vasbeton rendszert, ami már a modern szerkezetek közvetlen elődjének tekinthető. Hazánkban mindössze hét évvel később, Solt központjában készült el az első Monier-féle vasbeton híd.

Az 1899-ben használatba vett csatornahíd két, öt méteres nyílásának formája még alig használja ki a vasbeton adta lehetőségeket. A tervező, Zoltán Győző a hidat négyzetméterenként 865Kg teherre méretezte, de a mai forgalom is súlykorlátozás nélkül haladha

A hidat az 1940-es években kiszélesítették, legutóbbi, immár műemléki felújítása pedig 2002-ben fejeződött be. Ekkor kapta vissza az eredetivel azonos, vasbeton korlátjait is.

Hamarosan Budapesten is lehetőség kínálkozott az újtechnológia használatára, a város akkori legmodernebb létesítményében, a millenniumi földalatti vasút vonalán. A Wünsch-féle vasbeton híd ugyan funkció nélkül, de jó állapotban áll ma is Városligetben.

Persze a város legismertebb feleslegesnek látszó hídja 1896-ban még fontos szereppel bírt. A kép a "földalatti" vasút városligeti szakaszának utolsó évében, 1972-ben készült. Forrás: Fortepan/Főmterv

A híd Wünsch -féle szerkezete inkább a modern, nagy teherbírású, tartóbetétes vasúti hidaknak távoli elődje, mint az egyéb építményeké. Ez a felépítés a 20. század elejére kikopott a használatból, a földalatti födémjeit viszont részben ma is ez alkotja.

A hidak és ipari építmények után, elsőként 1906-ban készült vasbeton épület hazánkban. A balatonföldvári Balaton Klub székhelyét a tó legelegánsabb, zárt közösségi találkozóhelyének szánták.

Az épület szerkezetét a vasbetonépítés egyik legjelentősebb úttörője, Zielinski Szilárd tervezte, aki az új anyag lehetőségeit messzemenően kihasználva alakított ki tágas belső tereket.

A remek arányú épület tervezője Ray Rezső Vilmos volt, akinek nevéhez később olyan emblematikus budapesti épületek kötődtek, mint a margitszigeti víztorony, vagy a józsefvárosi telefonközpont.

A jó adottságú épület a szocializmusban az államhoz került, néhány éve pedig ismét magántulajdon. Új gazdája a 2022-ben véget ért felújítása után ismét Balaton Klub néven működteti.

Budapest 20. század elejére kiépülő ivóvízellátásának egyik alapvető eleme volt a káposztásmegyeri vízműtelep. A körbekerítésére Kájlniger Mihály igazgató javaslatára választották a vasbetont, ami tartósabbnak ígérkezett a nedves talajba vert cölöpöknél.

A több száz méter hosszú kerítés építésekor a vízmű az akkor szokásosnál jóval hosszabb, három év garanciát várt a kivitelezőtől, tekintettel az új építőanyagra. Közel 120 év után, az állapota most is elfogadható.

A vasbeton hazai alkalmazásának meghatározó építménye a Csepel-sziget északi csúcsán álló Kvassay-zsilip. 1910 és 14 közti építésekor többféle új anyagösszetétel és vasalás tervét is átültették a gyakorlatba.

A zsilip ma is működik, nap közben négy óránként teremt összeköttetést a hajók számára a Soroksári-Duna és a Duna főága között. Irányítása ma is az eredeti, műemlékjelölt vezérlőépületből történik.

A korai vasbeton építészetünk egyik jelentős alkotása a budapesti Gubacsi úton álló egykori sertésvágóhíd óriási vasbeton csarnoka. Tervezője a veszprémi viaduktot, vagy a városmajori templom vázát is megszerkesztő Folly Róbert.

Bár a csarnok még éppen nincs száz éves, régóta elhagyottan áll, beszakadt tetején át láthatóvá válik a még jó állapotú vázszerkezete. Magántulajdon, a tervek a jövőben egy többfunkciós irodapark központi épületeként számolnak vele.

?>
A francia Monier 1892-ben szabadalmazta a róla elnevezett vasbeton rendszert, ami már a modern szerkezetek közvetlen elődjének tekinthető. Hazánkban mindössze hét évvel később, Solt központjában készült el az első Monier-féle vasbeton híd.
?>
Az 1899-ben használatba vett csatornahíd két, öt méteres nyílásának formája még alig használja ki a vasbeton adta lehetőségeket. A tervező, Zoltán Győző a hidat négyzetméterenként 865Kg teherre méretezte, de a mai forgalom is súlykorlátozás nélkül haladha
?>
A hidat az 1940-es években kiszélesítették, legutóbbi, immár műemléki felújítása pedig 2002-ben fejeződött be. Ekkor kapta vissza az eredetivel azonos, vasbeton korlátjait is.
?>
Hamarosan Budapesten is lehetőség kínálkozott az újtechnológia használatára, a város akkori legmodernebb létesítményében, a millenniumi földalatti vasút vonalán. A Wünsch-féle vasbeton híd ugyan funkció nélkül, de jó állapotban áll ma is Városligetben.
?>
Persze a város legismertebb feleslegesnek látszó hídja 1896-ban még fontos szereppel bírt. A kép a "földalatti" vasút városligeti szakaszának utolsó évében, 1972-ben készült. Forrás: Fortepan/Főmterv
?>
A híd Wünsch -féle szerkezete inkább a modern, nagy teherbírású, tartóbetétes vasúti hidaknak távoli elődje, mint az egyéb építményeké. Ez a felépítés a 20. század elejére kikopott a használatból, a földalatti födémjeit viszont részben ma is ez alkotja.
?>
A hidak és ipari építmények után, elsőként 1906-ban készült vasbeton épület hazánkban. A balatonföldvári Balaton Klub székhelyét a tó legelegánsabb, zárt közösségi találkozóhelyének szánták.
?>
Az épület szerkezetét a vasbetonépítés egyik legjelentősebb úttörője, Zielinski Szilárd tervezte, aki az új anyag lehetőségeit messzemenően kihasználva alakított ki tágas belső tereket.
?>
A remek arányú épület tervezője Ray Rezső Vilmos volt, akinek nevéhez később olyan emblematikus budapesti épületek kötődtek, mint a margitszigeti víztorony, vagy a józsefvárosi telefonközpont.
?>
A jó adottságú épület a szocializmusban az államhoz került, néhány éve pedig ismét magántulajdon. Új gazdája a 2022-ben véget ért felújítása után ismét Balaton Klub néven működteti.
?>
Budapest 20. század elejére kiépülő ivóvízellátásának egyik alapvető eleme volt a káposztásmegyeri vízműtelep. A körbekerítésére Kájlniger Mihály igazgató javaslatára választották a vasbetont, ami tartósabbnak ígérkezett a nedves talajba vert cölöpöknél.
?>
A több száz méter hosszú kerítés építésekor a vízmű az akkor szokásosnál jóval hosszabb, három év garanciát várt a kivitelezőtől, tekintettel az új építőanyagra. Közel 120 év után, az állapota most is elfogadható.
?>
A vasbeton hazai alkalmazásának meghatározó építménye a Csepel-sziget északi csúcsán álló Kvassay-zsilip. 1910 és 14 közti építésekor többféle új anyagösszetétel és vasalás tervét is átültették a gyakorlatba.
?>
A zsilip ma is működik, nap közben négy óránként teremt összeköttetést a hajók számára a Soroksári-Duna és a Duna főága között. Irányítása ma is az eredeti, műemlékjelölt vezérlőépületből történik.
?>
A korai vasbeton építészetünk egyik jelentős alkotása a budapesti Gubacsi úton álló egykori sertésvágóhíd óriási vasbeton csarnoka. Tervezője a veszprémi viaduktot, vagy a városmajori templom vázát is megszerkesztő Folly Róbert.
?>
Bár a csarnok még éppen nincs száz éves, régóta elhagyottan áll, beszakadt tetején át láthatóvá válik a még jó állapotú vázszerkezete. Magántulajdon, a tervek a jövőben egy többfunkciós irodapark központi épületeként számolnak vele.
1/16

A francia Monier 1892-ben szabadalmazta a róla elnevezett vasbeton rendszert, ami már a modern szerkezetek közvetlen elődjének tekinthető. Hazánkban mindössze hét évvel később, Solt központjában készült el az első Monier-féle vasbeton híd.

Az 1899-ben használatba vett csatornahíd két, öt méteres nyílásának formája még alig használja ki a vasbeton adta lehetőségeket. A tervező, Zoltán Győző a hidat négyzetméterenként 865Kg teherre méretezte, de a mai forgalom is súlykorlátozás nélkül haladha

A hidat az 1940-es években kiszélesítették, legutóbbi, immár műemléki felújítása pedig 2002-ben fejeződött be. Ekkor kapta vissza az eredetivel azonos, vasbeton korlátjait is.

Hamarosan Budapesten is lehetőség kínálkozott az újtechnológia használatára, a város akkori legmodernebb létesítményében, a millenniumi földalatti vasút vonalán. A Wünsch-féle vasbeton híd ugyan funkció nélkül, de jó állapotban áll ma is Városligetben.

Persze a város legismertebb feleslegesnek látszó hídja 1896-ban még fontos szereppel bírt. A kép a "földalatti" vasút városligeti szakaszának utolsó évében, 1972-ben készült. Forrás: Fortepan/Főmterv

A híd Wünsch -féle szerkezete inkább a modern, nagy teherbírású, tartóbetétes vasúti hidaknak távoli elődje, mint az egyéb építményeké. Ez a felépítés a 20. század elejére kikopott a használatból, a földalatti födémjeit viszont részben ma is ez alkotja.

A hidak és ipari építmények után, elsőként 1906-ban készült vasbeton épület hazánkban. A balatonföldvári Balaton Klub székhelyét a tó legelegánsabb, zárt közösségi találkozóhelyének szánták.

Az épület szerkezetét a vasbetonépítés egyik legjelentősebb úttörője, Zielinski Szilárd tervezte, aki az új anyag lehetőségeit messzemenően kihasználva alakított ki tágas belső tereket.

A remek arányú épület tervezője Ray Rezső Vilmos volt, akinek nevéhez később olyan emblematikus budapesti épületek kötődtek, mint a margitszigeti víztorony, vagy a józsefvárosi telefonközpont.

A jó adottságú épület a szocializmusban az államhoz került, néhány éve pedig ismét magántulajdon. Új gazdája a 2022-ben véget ért felújítása után ismét Balaton Klub néven működteti.

Budapest 20. század elejére kiépülő ivóvízellátásának egyik alapvető eleme volt a káposztásmegyeri vízműtelep. A körbekerítésére Kájlniger Mihály igazgató javaslatára választották a vasbetont, ami tartósabbnak ígérkezett a nedves talajba vert cölöpöknél.

A több száz méter hosszú kerítés építésekor a vízmű az akkor szokásosnál jóval hosszabb, három év garanciát várt a kivitelezőtől, tekintettel az új építőanyagra. Közel 120 év után, az állapota most is elfogadható.

A vasbeton hazai alkalmazásának meghatározó építménye a Csepel-sziget északi csúcsán álló Kvassay-zsilip. 1910 és 14 közti építésekor többféle új anyagösszetétel és vasalás tervét is átültették a gyakorlatba.

A zsilip ma is működik, nap közben négy óránként teremt összeköttetést a hajók számára a Soroksári-Duna és a Duna főága között. Irányítása ma is az eredeti, műemlékjelölt vezérlőépületből történik.

A korai vasbeton építészetünk egyik jelentős alkotása a budapesti Gubacsi úton álló egykori sertésvágóhíd óriási vasbeton csarnoka. Tervezője a veszprémi viaduktot, vagy a városmajori templom vázát is megszerkesztő Folly Róbert.

Bár a csarnok még éppen nincs száz éves, régóta elhagyottan áll, beszakadt tetején át láthatóvá válik a még jó állapotú vázszerkezete. Magántulajdon, a tervek a jövőben egy többfunkciós irodapark központi épületeként számolnak vele.

Nézőpontok/Vélemény

Klubbelépő: száz év – a legrégibb vasbeton műemlékeink

2023.01.28. 13:41
1/16

A francia Monier 1892-ben szabadalmazta a róla elnevezett vasbeton rendszert, ami már a modern szerkezetek közvetlen elődjének tekinthető. Hazánkban mindössze hét évvel később, Solt központjában készült el az első Monier-féle vasbeton híd.

Az 1899-ben használatba vett csatornahíd két, öt méteres nyílásának formája még alig használja ki a vasbeton adta lehetőségeket. A tervező, Zoltán Győző a hidat négyzetméterenként 865Kg teherre méretezte, de a mai forgalom is súlykorlátozás nélkül haladha

A hidat az 1940-es években kiszélesítették, legutóbbi, immár műemléki felújítása pedig 2002-ben fejeződött be. Ekkor kapta vissza az eredetivel azonos, vasbeton korlátjait is.

Hamarosan Budapesten is lehetőség kínálkozott az újtechnológia használatára, a város akkori legmodernebb létesítményében, a millenniumi földalatti vasút vonalán. A Wünsch-féle vasbeton híd ugyan funkció nélkül, de jó állapotban áll ma is Városligetben.

Persze a város legismertebb feleslegesnek látszó hídja 1896-ban még fontos szereppel bírt. A kép a "földalatti" vasút városligeti szakaszának utolsó évében, 1972-ben készült. Forrás: Fortepan/Főmterv

A híd Wünsch -féle szerkezete inkább a modern, nagy teherbírású, tartóbetétes vasúti hidaknak távoli elődje, mint az egyéb építményeké. Ez a felépítés a 20. század elejére kikopott a használatból, a földalatti födémjeit viszont részben ma is ez alkotja.

A hidak és ipari építmények után, elsőként 1906-ban készült vasbeton épület hazánkban. A balatonföldvári Balaton Klub székhelyét a tó legelegánsabb, zárt közösségi találkozóhelyének szánták.

Az épület szerkezetét a vasbetonépítés egyik legjelentősebb úttörője, Zielinski Szilárd tervezte, aki az új anyag lehetőségeit messzemenően kihasználva alakított ki tágas belső tereket.

A remek arányú épület tervezője Ray Rezső Vilmos volt, akinek nevéhez később olyan emblematikus budapesti épületek kötődtek, mint a margitszigeti víztorony, vagy a józsefvárosi telefonközpont.

A jó adottságú épület a szocializmusban az államhoz került, néhány éve pedig ismét magántulajdon. Új gazdája a 2022-ben véget ért felújítása után ismét Balaton Klub néven működteti.

Budapest 20. század elejére kiépülő ivóvízellátásának egyik alapvető eleme volt a káposztásmegyeri vízműtelep. A körbekerítésére Kájlniger Mihály igazgató javaslatára választották a vasbetont, ami tartósabbnak ígérkezett a nedves talajba vert cölöpöknél.

A több száz méter hosszú kerítés építésekor a vízmű az akkor szokásosnál jóval hosszabb, három év garanciát várt a kivitelezőtől, tekintettel az új építőanyagra. Közel 120 év után, az állapota most is elfogadható.

A vasbeton hazai alkalmazásának meghatározó építménye a Csepel-sziget északi csúcsán álló Kvassay-zsilip. 1910 és 14 közti építésekor többféle új anyagösszetétel és vasalás tervét is átültették a gyakorlatba.

A zsilip ma is működik, nap közben négy óránként teremt összeköttetést a hajók számára a Soroksári-Duna és a Duna főága között. Irányítása ma is az eredeti, műemlékjelölt vezérlőépületből történik.

A korai vasbeton építészetünk egyik jelentős alkotása a budapesti Gubacsi úton álló egykori sertésvágóhíd óriási vasbeton csarnoka. Tervezője a veszprémi viaduktot, vagy a városmajori templom vázát is megszerkesztő Folly Róbert.

Bár a csarnok még éppen nincs száz éves, régóta elhagyottan áll, beszakadt tetején át láthatóvá válik a még jó állapotú vázszerkezete. Magántulajdon, a tervek a jövőben egy többfunkciós irodapark központi épületeként számolnak vele.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.