LAKÓGYŰLÉS. Alternatív lakhatási modellek és építészet // Call for Papers

Milyen lakhatási alternatívák merülnek fel a magántulajdonú ingatlanszerzésen és a piaci alapú lakásbérlésen túl? Ki lehet-e törni ebből a kettősségből? Milyen téri vonzatai vannak az ilyen kísérleteknek? Legújabb Call for Papers felhívásunkban az alternatív lakhatási modellek és építészet kapcsolódásait vizsgáljuk. A beérkező írásokat május 18-ig várjuk.

2023-ban a Lakhatás tematikus hét alkalmával mélyebben foglalkoztunk a területet érintő építészeti kérdésekkel, akkor elsősorban a tömeges lakhatás példáin keresztül. Idén tavasszal egy Call for Papers felhíváson keresztül folytatjuk a téma kibontását, hiszen annak aktualitása továbbra is él: az elmúlt két évben a lakhatási válság nemhogy mérséklődött volna, hanem súlyosan fokozódott. 2023 óta csaknem 20%-kal nőttek a lakásárak és lakbérek Magyarországon, miközben a jövedelmek nem követik le ezt a rohamos emelkedést. A helyzet mostanra annyira kritikussá vált, hogy a kormányzati kommunikációban is megtört a jég, a 2024 őszén meghirdetett 21 pontos gazdasági akcióterv már expliciten foglalkozik a lakhatási válság enyhítésével. 

Helyzetkép

Ma a magyar társadalmat nagyjából 4 millió háztartás alkotja, melyből 3,6 millió saját lakásban lakik, 360 000 háztartás bérel, a maradék pedig egyéb lakáshasználati jogcímeken oszlik meg (pl. szívességi lakáshasználat)[1]. Hazánkban a lakóingatlanok több mint 90%-a magántulajdonban van[2], és a legtöbbek célkitűzése, hogy idővel saját lakásban élhessenek – azonban a jelenlegi árfolyam mellett egyre magasabbá válik a küszöb az ingatlanpiacra való belépéshez, melyet leginkább a fiatalok és az első lakásukat vásárlók érezhetnek. Persze egy jól működő bérleti struktúrával és kiterjedt önkormányzati bérlakás-portfólióval nem lenne magától értetődő, hogy mindenki ingatlantulajdonossá akarjon válni. Viszont a hazai szabályozásokat rendszerint megkerülő bérleti piac és a lakbérek hajmeresztő emelkedése miatti kiszolgáltatottság a legtöbbek számára azt sugallja, a legbiztonságosabb alternatíva a saját ingatlan[3]. Erre ráerősít az állami lakástámogatási rendszer is, mely szintén a tulajdonszerzésre motivál.

Lehet közös és szolidáris?

A tendenciákból egyértelműen látszik, hogy a neoliberális politika nem fog igazságos válaszokat adni. A lakhatási válság megoldását nem lehet a piac láthatatlan kezétől várni, hiszen ez a mentalitás vezetett a jelenleg is tovább fokozódó egyenlőtlenségekhez. 

A jelenlegi felhívásunk egy gondolatkísérlet, melynek során nem piaci alapú lakhatási alternatívákat keresünk, annak érdekében, hogy segítsenek elképzelni: milyen lehet egy olyan jövő, amit nem az ellenőrizetlen lakásbérleti piac és saját ingatlan vásárlásának dichotómiája ural. Ugyan a lakhatási válság alapvetően nem egy építészeti probléma, a lakásépítés építészeti és települési szintű vetületei elvitathatlanok. Hogyan befolyásolja a tereket és azok használatát, ha nagyobb szerepet kap a megosztás? Hogyan képződik le településeink képében, szerkezetében, ha a valóban megfizethető lakhatás formálja azokat, nem a befektetők? Április 25-től közös gondolkodásra hívjuk olvasóinkat, többek között az alábbi tématerületek mentén: 

• Alulról jövő és/vagy közösségi lakhatási alternatívák (pl. co-housing, lakásszövetkezetek), lakásügynökségek, önkormányzati bérlakásszektor és egyéb támogatott lakhatási modellek bemutatása, értékelése, kihívásai,
• Konkrét megvalósult projektek (kortárstól a történetiig, akár hazai, akár nemzetközi példákból merítve), 
• Tervek (lehetnek hallgatói tervek, pályázati munkák vagy spekulatív, nem megvalósulásra szánt víziók), 
• Elméleti megközelítések a szolidáris lakhatáshoz és annak építészeti dimenziójához, 
• Természetesen örömmel fogadtunk más megközelítéseket, formátumokat is, melyek kapcsolódnak a témakiíráshoz. 

2024-hez hasonlóan idén is havonta egy témában kezdeményezünk véleménycikk-sorozatot, melyre az olvasóink pályázhatnak. Célunk a közös pontok megtalálása és a vita lehetőségének megteremtése: hogy az építész szakmát és a várost érintő témaköröket minél részletesebben, sokszínű megközelítésen keresztül tárjuk fel közösen. Ajánljuk olvasóink figyelmébe idén meghirdetett, már lezárult témafelvetéseinket:

• Kié itt a Palotanegyed? Pázmány Campus a belvárosban // Call for Papers
• Nemépítés? Akkor mi? Adaptív újrahasznosítás // Call for Papers

Az Építészfórum Szerkesztősége

Források:

[1] KSH, 2022-es népszámlálási adatok

[2] KSH, 2022-es népszámlálási adatok

[3] Jelinek, Csaba and Pósfai, Zsuzsanna (2020) Közösségi lakhatás : Bérlői lakásszövetkezetek Magyarországon. Fordulat (27). pp. 102-118.