2011. májusi évfordulók

Építészethez kapcsolódó évfordulók Baku Eszter összeállításában.

115 éve, május 1-jén nyitott meg a Fellner és Helmer bécsi építészek által tervezett budapesti Vígszínház, amely egy év alatt épült fel. Az épület a késő historizmus jellegzetes alkotása. A II. világháború végén bombatalálat érte, ezután újra felépítve 1951-ben nyílt meg újra. Az épületet 1994-ben felújították. Az épület egyes részletei és a teljes tetőzete rézből készült, amely elnyerte az Év Tetője pályázatának különdíját.

70 éve, május 6-án halt meg Maróti Géza a Velencei Biennale Magyar Pavilonjának tervezője, aki egy személyben volt szobrász, építész, rajzoló és belsőépítész. Munkáiban a korszak összművészeti törekvéseit próbálta sajátos formában visszaadni. Mindemellett a finn-magyar művészeti kapcsolatok támogatója, aki meglátogatja otthonában a finn nemzeti romanticizmus legnagyobb alakját, Akseli Gallen Kallelát, és Thoroczkay Wigand Edével együtt segít műteremháza megtervezésében.

215 éve, május 7-én született Packh János építész. 1811-ben iratkozott be a bécsi akadémiára. Pesten Kasselik Fidél és Zitterbarth Mátyás mellett építészeti rajzoló volt. Nagybátyja Kühnel Pál halála után 1824-ben vette át az esztergomi bazilika építését és folytatta haláláig, majd Hild József fejezte be. A kanonoki házakon kívül ő tervezte és építette az esztergomi kerek templomot, amely a római Pantheonra utal (Szent Anna Templom, 1828–35), átalakításokat végzett a pannonhalmi kolostorépületen, templomon és Engel József után ő fejezte be a pannonhalmi könyvtárat. 1829-ben tervet készített az egri székesegyházhoz.

85 éve, május 14-én halt meg Lipták Pál építész, aki 1907-ben műszaki doktori oklevelet nyert. 1910-ben Lipták és Társa néven építőipari vállalatot alapított, melyhez egy kisebb lakatosüzem is tartozott. Néhány évvel később kibővítette vállalatát, amelyhez 1913-ban darugyár, 1912 – 1914-ben durvahengermű csatlakozott. Megvette a borsodszendrői szénbányát. Vállalata több középületet (a volt Hitelbank, a Belvárosi Takarékpénztár, a volt Igazságügy minisztérium) épített. Az I. világháború után vállalata megszűnt. A II. világháború után volt hengerműve kibővítve mint Lőrinci Hengermű éledt újjá.

110 éve, május 16-án szentelték fel a budapesti Rózsák terén álló Szent Erzsébet templomot, amelyet Steindl Imre tervezett. 1889-ben Gerlóczy Károly alpolgármester vezetésével megalakult a 28 tagú templomépítő bizottság is. Több pályázat érkezett a tervkiírásra, végül a Fővárosi Közgyűlés 1892. június 28-án tartott ülésén Steindl Imre 688.számú E jelzésű tervét fogadta el kivitelezésre. (további pályázók voltak pl.: Pecz Samu vagy Aigner Sándor) A templomban megtalálhatók Róth Miska üvegablakai mellett Jungfer Gyula művei is.

60 éve, május 16-án halt meg Rainer Károly építész. Oklevelét 1897-ben a budapesti műegyetemen szerezte meg, majd Czigler Győző és Hauszmann Alajos műtermében szerzett gyakorlatot. 1904-ben Aigner Sándorral megnyerte a szeged-rókusi templom tervpályázatát. 1906-ban önálló tervezőirodát nyitott. Jelentősebb művei Budapesten a volt Haris-bazár (Petőfi Sándor u. 8.), a volt Hazai Bank épülete (Harmincad u. 6.), a Keleti Károly utcai ún. Majláth-bérházcsoport, több bérház, villák. Terve alapján épült a temesvári Timişana bank szék- és bérháza és a nagyszebeni Európa Szálló.

25 éve, május 22-én halt meg Erdély Miklós építész, képzőművész, filmrendező. A Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakának elvégzése után a Budapesti Műszaki Egyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett, s többek között az AGROTERV, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat és a KÖZTI irodáiban dolgozott. Az 1960-as évek második felétől új kifejezési formákkal jelentkező avantgárd művészet legsokoldalúbb személyisége. A hagyományos képzőművészeti műfajok mellett az akcióművészet, az environment és a koncept art jelentős képviselője. Elméleti beállítottságú avantgárd művészként, filmrendezőként és költő/íróként e különböző művészeti ágak új kifejezési lehetőségeinek, magának a művészeti tevékenységnek és a művészetnek az elemzésével foglalkozott, számos műve egy-egy őt érdeklő művészeti elv tömör szemléltetéseként fogható fel.

Kapcsolódó oldal:

Erdély Miklós: Önhordó gúlák