A 360 fokos fotózás kulisszatitkai - Torma Krisztián

A körpanoráma, 360 fokos fotó, 3D fénykép, virtuális séta, virtuális túra kifejezésekkel ma már napi szinten találkozunk az online média világában. A 360 fotózás jelenéről, jövőjéről, építészeti vonatkozásairól és kulisszatitkairól Torma Krisztiánnal, a Photorama.cc fényképészével beszélgettünk, akinek többek között a Földes Architects által tervezett, nemzetközileg is méltán híres celldömölki Kemenes Vulkán Park öt szintjét bemutató virtuális túrát is köszönhetjük.

ÉF: Pontosan mit jelentenek ezek a kifejezések és mi a különbség közöttük?

Torma Krisztián: Egy olyan képre, mely teljes körbetekintést nyújt egy adott pontról, a gömbpanoráma lenne a helyes kifejezés, de a körpanoráma, 360° fotó és a 3D kép is erre használatos. Virtuális sétáról vagy túráról akkor beszélünk, ha nemcsak egy adott pontról tekintünk körbe egy térben, mondjuk egy templom belsejében, hanem lépésről-lépésre virtuálisan bejárhatjuk azt, egy sétát vagy túrát tehetünk benne, azaz a példánk esetében elmegyünk mondjuk a bejárattól az oltárig. A virtuális bejárások tulajdonképpen összefűzött gömbpanorámák sorozatát jelentik. A gömbpanorámákkal egy olyan háromdimenziós környezetet hozunk létre, melyben jelen van a felhasználó. Ez a virtuális valóság - Virtual Reality vagy röviden VR - egyik formája.
 

 

ÉF: Mik az elsődleges felhasználási területi a 360 fotózásnak?

TK: Az a nagyon jó a 360 fotókban, hogy segítségükkel bárki, bárhonnan és bármikor virtuálisan körbe tud tekinteni egy térben - legyen az külső, belső, üzleti, kulturális, tudományos vagy szakrális. Kültéri alkalmazása a Google StreetViewból már sokak számára jól ismert. Beltéri használatában rengeteg kiaknázatlan lehetőség rejlik: szállodák, éttermek, kávézók, kiadó és eladó ingatlanok, üzletek és üzletközpontok, irodák, irodaházak, műhelyek, stúdiók, kulturális- és sportközpontok, nevezetességek, múzeumok és egyéb kiállítóterek, gyárak, üzemek, elzárt területek, rendezvény helyszínek számára egyaránt kiváló bemutatási lehetőséget tartogat. Hatalmas potenciál van az ingatlanpiacban, mivel a virtuális bejárhatóságnak köszönhetően könnyen, gyorsan, utazás, időpont egyeztetések és várakozások nélkül otthonról, egy kávézóból vagy épp a villamoson ülve is megtekinthető a vásárlásra vagy bérlésre szánt ingatlan. Teljes és valósághű képet kapnak az ingatlanról, nem kell az alaprajz értelmezésével bajlódniuk, mivel térben látják az egészet. A másik oldalon pedig az eladó vagy bérbeadó örülhet annak, hogy csak a valóban komoly érdeklővel kell személyesen találkoznia. Az ingatlan értékesítéssel foglalkozók pedig egyszerűen megsokszorozhatják hatékonyságukat - és így jövedelmüket. 

ÉF: Hogyan készül egy gömbpanoráma és hogyan lehet megjeleníteni?

TK: A 360 fotók létrehozásának alapvetően három fázisa van: a képet alkotó fotók elkészítése, azok összeállítása 360 fokos képpé és az elkészült kép megjelenítése. A technológia fejlődésével és a hétköznapi használat elterjesztése érdekében a fázisok összevonódnak és ma már olyan okostelefonokhoz csatlakoztatható céleszközök is vannak, melyekkel nem bonyolultabb egy 360 felvételt elkészíteni, mint egy hagyományos fényképet. Természetesen, mint ahogy a hagyományos fényképezés esetében, úgy a 360 fotózásban is megvannak a hétköznapi és a professzionális megoldások közötti alapvető minőségi különbségek, melyek az alkalmazott eszközökben, szoftverekben és a hozzájuk kapcsolódó szaktudásban rejlenek.

A legjobb minőségű 360 fotók - a gyorsan változó technológia jelen állása szerint - nagy felbontású digitális tükörreflexes kamerával, nagy látószögű halszem optikával, speciális állványfej alkalmazásával készülnek. A fotósok egy pozícióból 4, 5 vagy 6 irányba készítenek felvételeket, jelentős átfedéssekkel, amit a célszoftverek gömbpanorámává dolgoznak össze. A teljes körbetekintésből eredő jellemzően szélsőséges fényviszonyok és a derítő világítás kénytelen mellőzése miatt HDR technikával készíthetőek harmonikus, kiegyensúlyozott felvételek. Én három képből álló HDR sorozattal öt irányba fotózok, azaz 15 darab 24 megapixeles képből állítok össze egy gömbpanorámát. Ez már azért így egy elég jó minőség, sőt a tömeges elterjedésben közre játszó felületek (Google, Facebook) számára felbontásban ez több is, mint szükséges. Szerencsére vannak olyan megoldások, amiket kimondottan a nagy felbontású felvételek bemutatására és megosztására találtak ki. Ezek a puszta megjelenítésen túl interaktív elemek beépítését is lehetővé teszik, így a virtuális sétát hozzáadott szöveges, képi, hang vagy videó anyagokkal lehet kiegészíteni. Például egy kiállítás esetében a bemutatott kép megtekinthető nagyban, olvasható hozzá kísérőszöveg, hallgatható hozzá hanganyag vagy nézhető egy riport az alkotóval. További extraként személyre szabható kezelőfelületet, megosztási beállításokat jelszóval védett hozzáférést, vagy épp online foglalást/rendelés biztosítanak. 

A 360 képek és virtuális túrák megtekinthetők számítógépen, korszerű okostelefonokon és táblagépeken böngészők használatával vagy erre szolgáló alkalmazásokkal. Egyszerűen beépíthetők weboldalakba valamint - egyelőre csak az önálló képek - megjeleníthetők a Facebook hírfolyamban. A legizgalmasabb a telefonos/táblagépes megtekintés, mivel ekkor az eszközök körbeforgatásával tudunk körbetekinteni a térben. A legtöbb okostelefont be lehet helyezni VR megjelenítőkbe, mint pl. a filléres Google Cardboard vagy a komolyabb testvére, a Daydream, melyek nagy mértékben fokozzák a VR élményt - viszont nem jellemző, hogy ilyet hordunk a táskánkban vagy a homlokunkra csúsztatva.
 

 

ÉF: Már tapasztalhatók a 360 fotók mellett a 360 videók megjelenése is. Ez a technológia milyen lehetőséget rejt magában?

TK: Az alapelv a 360 fokos videók készítésénél is hasonló, mint a fotózásnál, viszont a benne rejlő és a belőle kiinduló lehetőségek végtelenek. A 360 videót az élő közvetítés technológiájával kombinálva hamarosan a teljesen hétköznapi életben fogja számunkra azt jelenteni, hogy egy VR szemüveg viselésével jelen tudunk lenni egy, a világ másik pontján lévő zenei, sport, kulturális, tudományos vagy épp üzleti eseményén: egy koncerten, egy VB döntőn, egy kiállításmegnyitón, egy űrsétán vagy egy konferencián - élőben. Persze nem csak a valóságos, hanem kreált terekben is alkalmazható a technológia. Ez a számítógép generálta virtuális valóság, azaz CG VR, melyre a legjobb példa a játékipar. Ha az építészeti vonatkozását nézzük, akkor hamarosan hétköznapi lesz, hogy az építészek a virtuális valóságban körbesétálnak a megbízókkal a megtervezett épületben, ajtókat kinyitva közlekednek a terek között, arrébb helyezik a bútorokat illetve átkapcsolnak éjszakai módba, hogy kipróbálhassák a betervezett fényforrásokat.

Nem véletlen, hogy a vezető technológiai cégek (Google, Samsung, HTC, Sony, Facebook) sorra jelennek meg a VR megjelenítő eszközeikkel - illetve más szereplők ezzel egyidejüleg a rögzítésre alkalmas hardver és szoftver megoldásokkal. A virtuális valóságnál talán még izgalmasabb lehetőségeket tartogat a kiterjesztett valóság, az augmented reality azaz AR, valamint a kettő ötvözete, a hibrid vagy mixed reality, azaz az MR. Biztos vagyok benne, hogy életkortól, nemtől, szakmától és érdeklődéstől függetlenül, mindenkit fantasztikus élmények várnak ezeknek a technológiáknak köszönhetően a közeljövőben.
 

 

Torma Krisztián munkáit a photorama.cc oldalon tekinthetik meg.