Épülettervek/Tervpályázat

A Budakeszi Városközpont Ötletpályázat zárójelentése

1/1

Hirdetés
?>
1/1

A Budakeszi Városközpont Ötletpályázat zárójelentése
Épülettervek/Tervpályázat

A Budakeszi Városközpont Ötletpályázat zárójelentése

2016.03.02. 13:03

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budakeszi, Magyarország

Budakeszi Város Önkormányzata ötletpályázatot írt ki a Művelődési ház és közvetlen környezetének rendezésére, új közösségi ház, egészségház, könyvtár, üzletek és lakások megtervezésére. A Bíráló Bizottság I. díjat nem osztott ki, mert a pályaművek között nem talált kiemelkedő alkotást. 

Az ötletpályázat címe: Budakeszi Városközpont Ötletpályázat

Az ötletpályázat tárgya, célja: 

  • hogy a döntéshozókat rávilágítsa a terület, település projekttel kapcsolatos rövid és hosszú távú megoldandó problémáira, a kiírás tartalmán túl is kérdéseket vessen fel, és azokra megoldást keressen;
  • hogy meghatározza a városképi fejlődés szempontjából kedvező karaktereket;
  • hogy meghatározza az épület által generált forgalom, megközelíthetőség szempontjából milyen funkciókat és milyen mértékben bír el a telek;
  • hogy meghatározza a lehetséges beépítés közpark-zöldterület, a szükséges parkolók egymáshoz viszonyított arányának és méretének gazdaságos és a településszerkezetbe illeszkedő elhelyezésének kialakítását;

Fentiek miatt a pályázat értékelésénél kiemelt jelentőségű a környezet vizsgálata, illetve, hogy milyen képet vizionál az épület tágabb környezetében.
A kiíró az ötletpályázatra érkező tervezői javaslatok alapján kívánja az építési (beépítési) lehetőségeket tisztázni, a végleges tervezési programot meghatározni.

Az ötletpályázat jellege: nyílt

A lebonyolítás rövid ismertetése:

  • Ötletpályázat meghirdetése: 2015. december 4.
  • Helyszíni szemle időpontja: 2015. december 15.
  • Kérdések határideje: 2015. december 20.
  • Kérdésekre adott válaszok határideje: 2016. január 8.
  • Pályaművek postára adásának határideje: 2016. február 18.
  • Bíráló Bizottsági ülés: 2016. február 23.
  • Pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása: 2016. február 29.


A Bíráló Bizottság tagjai, a mellékelt jelenléti ív szerint:

  • Ferencz István, Kossuth- és Ybl-díjas építész, elnök
  • dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester, tag
  • Borsodiné Gláser Krisztina városi főépítész, tag
  • Hidas Mátyás a Budakeszi Szépítő Egyesület elnöke, tag
  • Kajdócsy Jenő építész, a tervtanács tagja, tag
  • Bánhidi László építész, városfejlesztési tanácsnok, tag
  • Sajtos Gábor építész, MÉK küldött, tag


A beérkezett pályaművek száma és állapota: 

A megadott határidőig 21 db pályaművet adtak postára, és érkezett meg Hivatalunkhoz, valamennyi bontatlan, sértetlen csomagolásban.

A tervpályázati kiírás szerinti előírások betartása:

A kiírásban szereplő formai és tartalmi előírásokat a pályázók betartották.
A titkosságot 1 pályázó sértette meg, azzal, hogy a csomagra felírta a nevét, így ezt a pályaművet a Bíráló Bizottság felbontatlanul hagyta, és további vizsgálat nélkül az eljárásból kizárta: 3. sorszámú pályamű – az ötletpályázati eljárásból kizárva

A pályaművek értékelésének szempontjai:

Az ötletpályázati kiírásban szereplő szempontok és követelmények:

  • környezetvédelem, energiatudatosság, fenntartható építészet követelményei
  • gazdaságilag minél kisebb terhet rójon a településre
  • javaslat a legkedvezőbb forgalmi rend kialakítására
  • javaslat a parkolási problémák enyhítésére
  • település kiemelt pontjainak gyalogos összekötési lehetősége
  • a környező épületek sorsa
  • a környező épületek bekapcsolódási lehetősége a projektbe
  • Coop bontásával, felszíni parkolók, mélygarázs összevetése

Az értékelésnél figyelembe vett egyéb szempontok:

  • kötődés városunkhoz, szimbólum, egyedi ötlet
  • vizuálisan és lelkileg is vonzó, pozitív benyomásokat sugárzó élmény közvetítése
  • használati funkció: megfelelő telepítés, elrendezés
  • megvalósíthatóság


A tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelése

Az ötletpályázat eredményes, annál is inkább, mert a beérkezett 20 értékelhető pályázat olyan értékeket mutatott fel, amit a település hosszú távon használni tud és a lakossági fórumon egy olyan építészeti skálát mutathat fel, ami meglátásaival hozzájárul egy végleges program kialakításához. A tervpályázati zsűri felfigyelt arra, hogy nagyszámú pályázat élt azzal a lehetőséggel, ami a tradicionális értékeket mutatja fel és nagyszámú pályázat élt azzal a lehetőséggel, hogy az újdonság erejével, új térkarakterrel jelenjen meg a város arculatában.

A zsűri döntése a két lényeges szempontot figyelembe véve úgy döntött, hogy a lakosság elé tárja azt a két eredményes pályázatot, amely a tradicionális beépítési értékeket kutatja fel és két olyan pályázatot díjaz, amely új térszerkezetet, új architektúrát, új tömeget mutat fel. A zsűri megítélése szerint mindkét irány a jövőben követhető és mindkét irány magába tudja fogadni a település által kiérlelt programot.

Minden terv törekedett az energiatakarékosságra, a fenntarthatóságra és minden korszerű és elvárható szempontot figyelembe vettek, de azt meg kell jegyezni, hogy ebben a tervi léptékben (1:500) még számszaki kimutatást ezekről az erényekről nem lehet bizonyítani, de az értékeket magukban hordják.

A pályázatok zöménél általánosan megfigyelhető volt, hogy szinte minden pályázó fontosnak tartotta a sarok megformálást és ez zömében kétféle módon történt: pozitív építészeti sarokképzéssel, vagy pedig udvaros negatív térrel. Mindkettő értéket hordoz, ez egy olyan kérdés, ami felett el kell gondolkodnia a további programkészítőnek. Egy jellemzője van a sarokképzésnek és az udvarképzésnek – szinte átvonul majdnem minden pályázaton – az, hogy a megszokott fésűs beépítési sikátoros tér itt kinyílik valódi, városi térré, ilyen vagy olyan formában. Szinte minden pályázat javasolja, hogy a települést hosszan kísérő park mellett legyen a másik oldalon olyan térbővület, térképzés, amely nagyobb közönséget be tud fogadni.

Ebben a programba olyan tartalmak, funkciók vannak, ahol várhatóan nagy létszám is megjelenhet. Itt majd mérlegelni kell a településnek azt, hogy a parkírozást hogy fogja megoldani, ez mindenképpen egy megoldandó probléma. Nagyon sok pályázat térszint alatti garázst ábrázol, ez mérlegelés, döntés kérdése, hogy gazdaságilag hogy teremthető meg, vagy milyen egyéb megoldással képzelhető el.

Az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálatok

A Bíráló Bizottság a terveket két körben nézte végig, az első kör végén szűkítette a második körbe jutott tervek számát. A második körbe be nem válogatott tervek – amelyeket egyik Bíráló Bizottsági tag sem tartott alkalmasnak további bírálatra -  a bírálat további szakaszában nem vettek részt, ezekről a pályaművekről a Bíráló Bizottság elnökének a döntése alapján, részletes bírálat nem készült:

2. bírálati sorszámú pályamű
4. bírálati sorszámú pályamű
5. bírálati sorszámú pályamű
10. bírálati sorszámú pályamű
14. bírálati sorszámú pályamű
15. bírálati sorszámú pályamű
21. bírálati sorszámú pályamű

A Bíráló Bizottság a pályaművek második átnézését követően döntött, hogy megmaradt 13 db terv közül melyek tartalmaznak olyan értékeket, továbbgondolásra alkalmas ötleteket, hogy megvételre kerüljenek.


A díjazott pályaművek rangsorolása

A Bíráló Bizottság rangsorolás nélkül az alábbi pályaművek megvételéről döntött:

7. bírálati sorszámú pályamű
szerző: Geiszter Róbert és Lendvay Ádám, Óbuda Építész Stúdió Kft.
szerzői munkatársak: Keresnyei Johanna DLA, Nagy Zoltán, Ötvös Zsuzsanna, Vaszari Tímea, Váczi Sándor, Zsiga Balázs

12. bírálati sorszámú pályamű
szerző: Tima Zoltán, Középülettervező Zrt.
szerzői munkatársak: Márk Péter, Szabó Máté, Öcsi Gabriella, Gönczöl Zsófia

18. bírálati sorszámú pályamű
szerző: Dancs Tamás, Németh Zoltán, Zilahi Péter DLA, P8 Műhely

19. bírálati sorszámú pályamű
szerző: Greg András, Veres Gábor, K.L.M.V. Csoport Kft.

A díjak és megvételek elosztása, valamint ennek rövid indoklása

A Bíráló Bizottság a beérkezett pályaművek között kiemelkedő, díjazásra alkalmas tervet nem talált, ezért úgy döntött, hogy rangsorolás nélkül, megvételben részesíti a négy legjobbnak ítélt pályaművet. A rangsorolás nélküli megvétel összege pályaművenként: 450.000.- Ft

A tervpályázat hasznosításának módjára és lehetőségeire tett ajánlások:
A Bíráló Bizottság az ötletpályázat eredményeinek összefoglaló értékelésénél, és az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálatoknál kifejtettek szerint az ötletpályázat eredményesnek mondható, mivel a benyújtott pályaművek alkalmasak a véleményformáló, irányító ötletek adására. A pályaművek meglátásaikkal hozzájárulnak a végleges program kialakításához. Az Ötletpályázat a célját elérte, hasznosítható ötletek gyűjtésére alkalmas volt, azonban egyik pályamű sem alkalmas a továbbtervezésre, megvalósításra.
A Bíráló Bizottság ajánlja, hogy a további tervek tervpályázat alapján készüljenek el.


Budakeszi, 2016. február 23.
a Bíráló Bizottság

A Bíráló Bizottság döntésétől függetlenül a 17. sorszámú pályamű különdíjban részesült. A szerzők: Gyimesi Levente Zsombor, Lakner Lóránd László, Vadász Dániel Pál, Szent István Egyetem Tájépítész és Településtervezési Kar, Lehotai Bence Gábor, BMGE Építőmérnöki Kar, Treszkai Anett, BMGE Építészmérnöki Kar - a szerk.

 

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.