Nézőpontok/Vélemény
A Carpathia Kft., mint a magyar pavilon tervezőjének és megvalósítójának állásfoglalása
2014.05.30. 12:32
Válasz a MÉK és a MÉSZ levelében megfogalmazott álláspontra.
Egy expós jelenlétnek a kiállítási pavilon formája csak egyik eleme. Egyik legfontosabb eleme, amely mellett azonban egyéb szempontoknak is érvényesülnie kell, így megépíthetőségi, pénzügyi, funkcionális, utóhasznosítási megfontolásoknak és az egész együttes üzenetének is.
A 2015. évi Milánói Világkiállításért felelős kormánybiztosság több lehetőség közül választhatott, egy tervpályázati kiírástól kezdve egészen a teljességgel autonóm döntésig: meghívni néhány építészt vagy építész-irodát, vagy egyszerűen csak megbízni egyetlen építészt, vagy akár mindenfajta pályáztatás és meghívás nélkül egyetlen vizuális elképzelés mellett dönteni. (Nem olyan régen, néhány kormányzati ciklussal korábban, a sevillai világkiállításra így épült meg Makovecz Imre terve alapján a legsikeresebb és legtöbbet emlegetett magyar pavilon.)
A rendelkezésre álló szűk időbeli keresztmetszet kizárta a tervpályázati megoldást. Emiatt is választottuk a látványötlet-pályázatot, amely lehetővé tette, hogy az építészi szakma mellett vizuális kultúrával és erővel rendelkező egyéb alkotók elképzelései is megfogalmazódjanak, képzőművészektől filmesekig vagy látványtervezőkig. (De akár gyermekek ötleteitől sem zárkóztunk volna el.)
A látványötlet-pályázat zsűrijének összetételével kapcsolatban soha senki nem fogalmazott meg fenntartást, kompetenciáját senki nem vitatta. Most azonban mintha valamiféle kettősség volna megfigyelhető a zsűri döntésével kapcsolatban. Az, hogy 45 pályamű közül első díjasként minősítette az egyiket, állandó hivatkozási alap. Ám amikor a második díjazott pályázatról beszélünk, akkor ez a legitimáció mintha már nem számítana.
Ahogyan a két szervezet álláspontja fogalmaz, "A bírálat jó hangulatban folyt, nagy érvelések mellett végül érvényesültek az építészeti szempontok, pontozással a MALOM lett az első díjas." Szó szerint így történt - de akkor fel kell azt is tételeznünk, hogy a második díjas pályázat esetében is érvényesültek ugyanezek a szempontok, ugyanazzal a pontozással. Ha valaki valahol elsőként végez, a második ugyanabban a versenyben lesz második. Vagyis ha a zsűriben részt vevő szervezetek saját támogatottjuk első helyezését korrektnek tartják, azt is el kell fogadniuk, ha egy pályázat megszerezte a második díjjal együtt járó legitimitási fedezetet. Ha ettől "elhatárolódnak", az annyit jelent, hogy csak saját preferenciáikat tartják elfogadhatónak.
Amúgy az összes pályamű megismerhető az internetes címen, és a terveket több helyszínen is kiállítottuk. Az egész eljárást a legteljesebb transzparencia határozta meg. (A zsűri elnök kormánybiztos egyébként különvéleményt fogalmazott meg és különdíjra javasolta az őt leginkább meggyőző pályázatot, amely már az első körökben kiesett.)
Az építészet történetét mindig is jellemző viták az utóbbi évszázadokban mint a racionális és a romantikus irányzatok közötti összecsapásokban fogalmazódtak meg. Ebbe a szembenállásba illeszkedik a jelen konfliktus is, amelyben a másság iránti, a mások világlátása és szemlélete iránti tolerancia kevés szerephez látszik jutni. Mindenesetre megnyugtatónak tűnik a vitatott pályamű kedvező olasz fogadtatása. A kormánybiztosság megvásárolta a díjazott pályaművek felhasználási jogát, anélkül, hogy bármelyik mellett elkötelezte volna magát. Ezt követően, maximálisan figyelembe véve a bennük foglalt értékeket, a megvalósíthatósági és egyéb szempontok alapján eljutott addig a konklúzióig, mely szerint az első helyezett látványötlet a rendelkezésre álló idő alatt és a rendelkezésre álló költségkeretből nem valósítható meg.
Az elemzéshez kikértük és figyelembe vettük mind a pályázók, mind a szakmai szervezetek, mind független szakértők véleményét. Ezek összesítéséből az derül ki, hogy a MALOM című pályázat látványa és koncepciója a milánói adottságok között 2 milliárd forintból nem valósulhat meg. Az ezzel kapcsolatos
következtetésekről külön tájékoztatással fogunk szolgálni. A tervezési, engedélyezési és kivitelezési ütemterv kizárja annak lehetőségét, hogy a két
szakmai szervezet óhajának megfelelően a látványötlet-pályázaton első díjas pályamű valósuljon meg.
Kívánatosnak látjuk természetesen azt is, hogy a nagy népszerűséget szerzett MALOM elképzelés megvalósuljon. Híveinek számát figyelembe véve, nem lehet kétséges, hogy előbb-utóbb ez meg is fog történni.
A magyar pavilon weboldala: www.expohungary.com
Carpathia Kft.
10:02
http://mek.hu/index.php?link=Expo_2015_Milano_MEK_MESZ_allaspont
"4. A bírálat jó hangulatban folyt, nagy érvelések mellett végül érvényesültek az építészeti szempontok, pontozással a MALOM lett az 1. díjas."
Na most akkor most már rendkívül kíváncsi lennék a MÉK és a MÉSZ küldötteinek véleményére: adtak-e egyetlen pontot (?) is a "döglött bálnára". Ha nem, -ezt feltételezem- milyen egyéb szempontok érvényesültek?
06:45
Vak vezet világtalant.
Ha valaki nem látja maga, hogy mi a különbség érték és értéktelen, izléses és izléstelen között, akkor ne akarjon egyedül dönteni!
Jogos felvetés, hogy lehet politikai játszma egy zsűrin belül, hogy az érték kerüljön első helyre, de azt vitatni, hogy a második helyre kihozott "terv" nem képvisel értéket, míg az első igen, az egyszerűen méltatlan. Ha nem látja azért alkalmatlan, ha látja és mégis erőlteti azért alkalmatlan.
A vak ember, ha bölcs látókkal veszi körül magát, és ha nem teszi, maga miatt esik gödörbe. Vak vezet világtalant. Nincs ez másként az építészetben sem.
Ha valaki nem látja, hogy mi a különbség érték és értéktelen, izléses és izléstelen között, akkor milyen alapon szól bele? Szól hozzá? Sőt dönt?
Történt egy rossz döntés: spongyát rá, Uraim, lehet javítani! Látják a szakma egyöntetű kiállását. Kisebb gyalázat emelt fővel javítani a tévedésen, mint ragaszkodni hozzá! Ha már benne van a gödörben, nem segítséget kellene kérni inkább, mint azt hangoztatni, hogy nem vagyunk benne?
08:27
Miért volt szűk az "időbeli keresztmetszet"? Nem tudták, hogy kiállítás lesz?Az első és a második díj között valóban megvan az összefüggés. Ami azt jelenti, hogy ha úgy lett az egyik első, hogy megvalósíthatatlan, akkor a második legitimitását is megkérdőjelezhetjük.Az első helyezett műszaki problémái ugyebár, visszakövethető és dokumentált módon derültek ki és kerültek figyelembevételre? Nem pedig úgy, hogy felhívunk valami random ismerőst, hogy "Szia, Zobi! Te, azért kereslek, mert épp nézegetem, amit a srácaid itt beadtak nekem tervet, de valahogy olyan fura nekem ez az egész. Nem fog ez szerinted összedőlni, vagy valami?".És persze ugyanezzel a metódussal sikerült a második helyezettet is leokéztatni?Dialóg Stúdió? Akkor a filmeket meg a kertészmérnökök fogják mostantól rendezni?
18:20
Folytatva előző bejegyzésemet pl. érdekelne, hogy jól gondolom-e, hogy ezt alkalmazni kellett?
Kbt. 93.§
(5) Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá szolgáltatás megrendelése esetében, ha arra tervpályázati eljárást követően kerül sor, és a nyertessel vagy - a bírálóbizottság ajánlása alapján - nyertesek (díjazottak) valamelyikével kell szerződést kötni; ez utóbbi esetben a tervpályázati eljárásban a bírálóbizottság által ajánlott összes pályázót (ajánlattevőt) meg kell hívni a tárgyalásra.
Ha nem, miért nem?
Ha igen, akkor
- az 1. helyezett miért nem tudott a döntésről?
- Vagy esetleg a bíráló bizottság eleve csak a 2. helyezettet ajánlotta?
08:59
És igen, annak ellenélre, hogy borzalmasnak tartom a rohadó bálnatetemet, aztért abban van valami, hogy "ha a zsűriben részt vevő szervezetek saját támogatottjuk első helyezését korrektnek tartják, azt is el kell fogadniuk, ha egy pályázat megszerezte a második díjjal együtt járó legitimitási fedezetet."
Mit tudok feltételezni mutyisztániában a magukat iszonyú jószándékúnak gondoló építész zsűritagok részéről? Igen, adjunk második díjat egy sámándobnak, hátha ennek árán ki tudjuk bulizni elsőnek a kis szépségünket. Ugyanez másik oldalról: Örüljenek a kis naívok, hogy azt hiszik, sikerült a konspirációjuk, a lényeg, hogy megvan a legitimáció, ahhoz, hogy azt csináljunk, amit akarunk.
Mert tényleg, hát akkor nem is olyan rossz az az oldalas, csak annyi a baj, hogy nem az első díjas lesz megvalósítva?
20:04
"Ezek összesítéséből az derül ki, hogy a MALOM című pályázat látványa és koncepciója a milánói adottságok között 2 milliárd forintból nem valósulhat meg."Aha, persze. Nagyon szeretnénk ezt az összesítést látni, a készítő szakemberek megnevezésével.
14:49
Még egy gondolat: Makovecz Imre építész volt (nem akármilyen, gyakorló, folyamatosan dolgozó), és Azt a Pavilont építészek tervezték, rajzolták meg az utolsó szögig, gondolva annak megvalósíthatóságára a tervezés több hetes idejének minden egyes pillanatában, az első skicctől az utolsó csomópontig. Ezt a pavilont (talán kimondhatjuk) nem építészek, vagy elsősorban nem építészek tervezték, így az egész mögött hiányzik az a bizonyos tényező, amit már korábban említettünk, és amit építészeknek egymást közt nagyon nem is kell magyarázni. Más országokban kik alkották a saját nemzeti pavilonjaikat? Zeneszerzők, vagy harcművészek?...
14:40
Hát ez az, hát pont itt vana a legnagyobb gond, hogy egy természeténél fogva építészeti-művészeti-mérnöki gyökerű, több évtizedes hagyományra visszatekintő területen most hirtelen mindenki pályázhatott: irodalomtanárok, gyerekek, óvodások, pékek... De persze azért kikérjük az építészek véleményét is, utólag, (de azért nem bízunk meg bennük teljesen, nehogy úgy tűnjön, hogy ők irányítanak)...hogy biztos, ami biztos...és ez így nem egy kerek, és korrekt dolog. Ez a helyzet így már egy ingoványos területté válik azon nyomban, gondolok itt a teljes kiírás körüli összevisszaságra, utólag bevont szakemberekre a zsűribe, stb.stb.stb...Talán ha az elejétől kezdve kicsit nagyobb részben támaszkodott volna a miniszterség a kamarára, akkor talán még több igazi építészeti pályamű érkezett volna be, jobb lett volna a felhozatal, a végeredményről már nem is beszélve...
De tegyük fel, hogy ez így rendben is volt (van), (jöhetnek az ovisok), működik a pályázati dolog, van egy lezárt eredmény, de nem feltétlen ragaszkodva ahhoz, kiválasztjuk a legszimpibbet, mert ebben is megállapodtunk, hogy van egyfajta vétójog, vagy mi... OK. De hogy ez így olcsóbb, meg jobb lesz, az már megint egy szakmai kérdés...hiszen az egész MALOM 95%-a fa, és "olyan egyszerű", mint egy csarnok. Hogyan lenne már olcsóbb az ALAKOR?!! vagy mitől, vagy kitől?...Valaki segítsen már...
14:29
Ennyi előzmény után engem tényleg érdekelne az igazság. Bevallom, eddig csak mozaikok vannak előttem és szeretném, ha összeállna. induljunk ki abból, hogy az expoval kapcsolatos teljes eljárás, a terv kiválasztása a lehető legjobban történt, történik. Akkor az alábbi mozaikokat könnyen helyére lehet tenni és néhány kérdésre is egyszerű választ kaphatunk.
Néhány mozaik.
1.
Giró-Szász András kiemelte: az expón való részvétel meghatározó az ország nemzetközi megítélése szempontjából, emellett üzleti, turisztikai és diplomáciai jelentőséggel bír. Szőcs Géza, a magyar részvételért felelős kormánybiztos elmondta, hogy Magyarország a világkiállításon a víz témáját kívánja hangsúlyosan megjelentetni. Ez magában foglalja az édes-, a gyógy- és az ásványvizet – fűzte hozzá.
Közölte, hangsúlyosak lesznek továbbá olyan versenyképes mezőgazdasági termékek, amelyekről a világ kevesebbet tud. Mindazt meg kell mutatnunk, ami az országban vonzó, amire büszkék vagyunk – hangsúlyozta Szőcs Géza, és hozzátette: olyan árucikkeket, termékeket, szolgáltatásokat kívánunk bemutatni, amelyek különleges értéket képviselnek.
Közölte, rövidesen megkezdődhet a magyar pavilon felépítését célzó közbeszerzési, tervpályázati eljárás. A nyertes pályázat kiválasztása után következhet a kivitelezési tervek megpályáztatása. Olaszország 2015-ben május 1. és október 31. között Táplálni a világot, energiát adni az életnek jelszóval rendezi meg a világkiállítást. A hat hónapon át tartó eseményre eddig 128 ország és több nemzetközi szervezet jelezte részvételét. A kiállítás fél éve alatt 20 millió látogatót várnak Milánóba.
2.
A Kormány 1055/2013. (II. 13.) Korm. határozataa 2015. évi Milánói Világkiállításért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl és feladatairól1. A Kormány a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló2010. évi XLIII. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a 2015. évi MilánóiVilágkiállítással (a továbbiakban: világkiállítás) kapcsolatos összkormányzati feladatok végrehajtása koordinációjánakellátására 2014. május 31. napjáigSzõcs Gézát kormánybiztossá (a továbbiakban: kormánybiztos) nevezi ki.2. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatkörében ellátja:a) Magyarországnak a világkiállításon történõ részvétele (a továbbiakban: részvétel) elõkészítettségének azelemzését,b) a részvétel várható hatásainak vizsgálatát,c) a részvétel programjának kidolgozását,MAGYAR KÖZLÖNY • 2013. évi 22. szám 1721d) a pénzügyi tervezést (költségbecslés, pénzügyi ütemezés),e) a részvétel jogi-közigazgatási folyamatainak kidolgozását,f) a részvétel idõbeli ütemtervének elkészítését,g) a szükséges kormányzati, közigazgatási döntések, intézkedések elõkészítését, melynek keretében a kormánybiztosjavaslatot tesz az esetleges kapcsolódó jogalkotási feladatokra vonatkozóan,h) a részvétellel összefüggõ beruházás elõkészítéséhez és megvalósításához szükséges döntés-elõkészítésitevékenységen belül a szükséges kormány-elõterjesztések elõkészítését, koordinációját,i) a részvétellel összefüggõ kormányhatározatok, jogszabályok végrehajtása ellenõrzését, illetve az azokvégrehajtásához szükséges kormányzati-közigazgatási együttmûködés szervezését, koordinálását.3. A kormánybiztos a tevékenységérõl köteles negyedévente beszámolni a Kormánynak.4. A kormánybiztos az 1. pont szerinti feladatköre ellátásáért díjazásban és juttatásban nem részesül.5. A Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárt, hogy tegyék meg a szükségesintézkedéseket az összkormányzati feladatok végrehajtása koordinációjának a kormánybiztos általi ellátásánakelõsegítése érdekében, Magyarországnak a világkiállításon való sikeres részvétele céljából.Felelõs: miniszterekMiniszterelnökséget vezetõ államtitkárHatáridõ: folyamatosan6. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.7. A Kormány visszavonja a 2015. évi Milánói Világkiállításon történõ magyar részvételrõl szóló 1197/2012. (VI. 18.)Korm. határozat 2. pontját.Orbán Viktors. k.,miniszterelnök
3. Idézet ecikkből:
"Mindenesetre megnyugtatónak tűnik a vitatott pályamű kedvező olasz fogadtatása."
4.
"2015: korrupcióért letartóztatták a milánói világkiállítás topmenedzserét"
http://www.delmagyar.hu/kulfold_hirek/expo_2015_korrupcioert_letartoztattak_a_milanoi_vilagkiallitas_topmenedzseret/2381128/
Néhány kérdés:
1. Akkor ugye közbeszerzés? Az eljárás minden elemében megfelel a közbeszerzési törvénynek.
2. A Korm. határozat 2. pontjának kifejtését és a kötelező jhelentést lehet megtekinteni?
3. A kedvező olasz fogadtatást ki képviselte?
13:32
Ez azért (is) vicc, mert teljesen kizárt, hogy a MALOM és ALAKOR koncepciók összevetéséből az derülhetne ki, hogy az utóbbi olcsóbban valósítható meg. Elképzlehető, hogy előbbi nem fér bele a keretbe (nem tudhatom), de akkor egészen biztos, hogy egy sokkal összetettebb, a járatostól messze eltérő (számomra például elképzelhetetlen) technológiákat és fizikai formákat alkalmazó épület beleférjen akár ugyannak a költségvetésnek a duplájába.
Sajnos tudomásom szerint gyakran előfordul a zsűrizések alkalmával, hogy a zsűri egyik fele engedményt kénytelen tenni egy akár a számára elfogadhatalan terv helyezésével kapcsolatban is a zsűri másik felének azért, hogy a kedvesebb terv(ek) előbbre sorolódjanak. Ez persze nem lehet mentség, de megmagyarázná az itt kialakult helyzetet.