A cél a továbbépítés - terv Paks új városközpontjára

Karácsony Tamás és Kern Orsolya célja a paksi új városközpont tervezésekor a hely továbbépítése, a meglévő struktúrából kiolvasható tudás kortárs újrahasznosítása volt. A terv a városrendezési ötletpályázaton rangsorolás nélküli megvételben részesült.

Célunk a továbbépítés, a 300 éve folyamatosan fejlődő, változó városszövet kiegészítése, fejlesztése - ennek alapvető feltétele a megismerés. A történet természetes továbbírása, folytatása a megfigyelésen alapul, ami a megismerés legfontosabb eszköze. Ennek eredménye a megértés.

A megismerést a történeti térképek nagymértékben segítették. Rögzítették a városi szövet fejlődését, az adottságokhoz, a használathoz igazodó természetes alkalmazkodást: a Duna ívéhez simuló szerkezetet, a tömbök állását, az úthálózat Dunára merőleges szálait és a vele párhuzamos főutcát, a közösségi központok fejlődését, szaporodását.

A folyamat részei:

• 300 év organikus növekedés
• 2 hónap tervezés – tervpályázati terv
• ebből 1,5 hónap a vizsgálat, azaz a megfigyelés

Adottságok

• helyismeret: 2 x 20 év szorosabb, lazább kötődés Pakshoz pályázatok, épületek révén
• a vizsgálat eredményei, tanulságai
• az úthálózat jellegzetessége, a főutcával párhuzamos Báthori utca (200 éve )
• az 1970-es évek új központja, a főutcára fűzött térrel (40 éve)
• a tömbök és az úthálózat kialakult rendje, karaktere

A vizsgált térképek időrendi sorát a légifotók zárják, a konzervgyári iparterület megjelenése előtti, majd annak megépültével a mára kialakuló képpel. A fotók új struktúrát mutatnak, mely szigorúbb, következetesebb, egységesebb. Ez is a történeti fejlődés része, tehát befolyásolja, alakítja a továbbépítést.

Eszközök

• a jellegzetes karakterjegyek használata, erősítése (tükrözéssel, vetítéssel, ismétléssel)
• a párhuzamos utca folytatása – a Táncsics ligetre tükrözve
• a Táncsics liget parkja, mint új öböl – az 1970-es új központ öblének ismétlésével 
• tömbökre szervezett városszövet az új beépítéseknél is
• utcák, terek hálózatának erősítése, sűrítése

A főutcát párhuzamosan kísérő Báthori utcát meghosszabbítva (tükrözve) új feltáró tengely jön létre, mely megtartja elődje elosztó, szűrő szerepét. A Táncsics liget is egy ilyen tükrözés, ismétlés eredményeképp válhat városi parkká. Mindkét szerkesztés meglévő városszerkezeti elemeket használva teremt új téri helyzeteket, hoz létre új egyensúlyt.

Súlypontok

• északi központ: városi adminisztráció, az életet szervező épület - városháza: tereket integráló épület (összefogás – ide futnak össze a szálak)
• déli központ: diáknegyed, az életet szervező tér - a diáknegyed főtere: épületeket integráló tér (elosztás – innen indulnak a szálak)

A két központ egymás inverze: az északi központban három teret integrál a városháza épülete, míg a déli tér három eltérő szerepű épülettel határolt.
Két tér, két eltérő hangulat – eltérő közönséggel, eltérő téri világgal, eltérő kapcsolatrendszerrel.

Az északi tér központi eleme a városháza épülete. Földszintje közösségi szerepekkel telített (rendezvényterem, aula, kávézó, ügyféltér – bejelentkezések, kijelentkezések.)

A déli tér három eltérő szerepű épülettel határolt: a kultúrát képviseli a konzervgyár déli felére telepített képtár, kiegészítve a tervezett médiaterekkel. A keleti oldal a sport világára nyit, itt az uszoda épületébe léphetünk, míg a déli térfalat a diákszállás zajos, dinamikus terei foglalják el. 

Szerepvállalások

Északi központ - a városháza három tere

Táncsics liget – városi park – a pihenés, a kikapcsolódás tere

A park a Táncsics liget növényanyagára alapozottan fejleszthető. Felülete döntően pázsittal fedett, összefüggő, kisszámú sétaúttal osztott. A fő gyalogos közlekedést a peremén kialakított, fasorokkal kísért sétányok bonyolítják. A külső, út felőli oldal a gyors, célirányos közlekedés útvonala. A belső, vízparti út csendes – a haladás itt lassú. Ez a felület a sétáé, a leülésé, a beszélgetésé. A városháza közösségi tereinek intimitását a terasz szegélyét kísérő vízfelület biztosítja.

Városháza, egészségközpont közötti tér – dísztér – rendezvények, ünnepek tere

A dísztér négyzetes alakú. Centrális kialakítása megállít. Burkolata nemes anyag, kő, mely a városháza előcsarnokát is fedi. Az egységes anyaghasználat jelzi a dísztér hovatartozását: a három térhatároló középület közül a legrangosabbhoz, a városi életet szervező városházához kötődik.

A déli központ irányába induló tér  – sétatér – a hétköznapok tere

A sétatér a városházától indul. Kapcsolatot teremt a Diáknegyeddel. Utcaszerű, nyújtott arányú terének, a földszintre tervezett szolgáltatásoknak, kereskedelmi egységeknek köszönhetően nevezhetjük kisvárosi léptékű sétálóutcának is. A termálkút köré épített „szolgáltató pavilon" a forduló – a séta a másik oldalon folytatódhat.

Déli központ - a tér három épülete

• északi térfal - a kultúra bázisa modern képtárral, közösségi rendezvényekkel
• keleti térfal – sport, uszoda
• déli térfal – szállás, kollégium, közösségi funkciók

Megjelenés

A beépítés mintázata

Északi tér - Kiindulási pontként kezeljük az egészségközpont két új épületét – cél az általuk meghatározott lépték és téri világ továbbrajzolása.

Déli központ - Kiindulási pontként kezeljük a konzervgyár koordináta-rendszerét és léptékét, cél a konzervgyárhoz alkalmazkodó „épülettömbök" egy térre való hangolása.

Anyaghasználat

Északi tér -  Az előzmények szerepe az anyagválasztásban köszön vissza. A téglavető, paksi téglaépítészet, a történeti építmények közül a pincék, támfalak, burkolatok, a kortárs épületek közül pedig az egészségközpont, Bezerédj iskola, és a városi múzeum szolgáltak támpontokként. A hétköznapok tere téglával burkolt, a dísztér kő és tégla vegyes burkolatú, az épületeink nyerstéglával fedettek.

Déli tér -  Ennél a térrésznél az ipari építészet jellegzetes szerkezetei, megjelenése (betonfelületek, acélszerkezetek, nagy üvegfelületek) inspirált, az erőteljes anyagkezelés (beton, beton-tégla, fém kiegészítők), és sok zöldfelület jellemzi a kialakítást.

Feldolgozás

Gondolataink átadását vegyes technikára bíztuk, a digitális előkészítést kézi technikákkal egészítettük ki. A beépítési rajzok a meglévő hálózat digitális, nyomtatott alaptérképén kézzel továbbszerkesztett formában készültek. Ugyanez fordítva is igaz: a kézi rajzok is kaptak digitális kiegészítést. A látványtervek kézi rajzok, vázlatok, skiccek, digitális, nyomtatott kitöltésekkel.

A feldolgozás az építészeti gondolatot hivatott megjeleníteni, erősíteni, ezért annak alapvetéseivel analóg. Amennyiben az építészeti alapállás a meglévő adottságok megtartása, illetve az arra épülő továbblépés (fogalmazhatunk úgy is, hogy kortárs újrahasznosítása a meglévő struktúrából kiolvasható tudásnak), akkor a feldolgozás, a grafika is kétpólusú: a hagyományt, az érzékeny idomulást a kézi rajz képviseli, míg az adottságokat összegző, megjelenítő alapszerkesztés, illetve kitöltés digitális, nyomtatott.

Karácsony Tamás, Kern Orsolya