A dobozi Wenckheim-magtár hasznosítása: Megyesi Miklós diplomaterve
Hogyan kapcsolható be egy elhagyott magtárral Doboz az idegenforgalmi vérkeringésbe? Például egy ipari műemlék megmentésével, mely egyben új funkciót is kap: interaktív foglalkozásokon követhető a búzafeldolgozás folyamata.
A Wenckheim-család
Doboz, más Békés megyei településekkel együtt 1800 körül került a Wenckheim család tulajdonába. Doboznak mint az egyik fontos uradalmi központnak a XIX. század első felében Wenckheim Rudolf, később unokaöccse, Wenckheim Dénes lett a birtokosa, akik vadászkastélyt építtettek itt (ma általános iskolaként működik). Rudolf nagy mezőgazdász volt, amiben később Dénes is követte. Igazi mintagazdaságot hoztak itt létre, és sok mezőgazdasági újítást vezettek be. Ehhez a mezőgazdasági funkcióhoz kapcsolódóan építtetett Dobozon Wenckheim Rudolf egy magtárat (1864), melynek terveit Ybl Miklós készítette.
Helyszín
Doboz Békés megye keleti részén helyezkedik el. A nagyjából 4000 lélekszámú település Gyula és Békéscsaba közelében van. A magtár épülete a település központjától nem messze, a Vésztői út mentén található. A telekkel szemben a Varga-Hosszai főcsatorna folyik, ennek kanyarulatában van a kastélypark. A XX. század fordulója körül Wenckheim Dénes itt építtette fel a családi kriptát és a hozzá kapcsolódó kápolnát.
A magtár
A nyeregtetős épület két részét, a négyszintes magtárat és a vele szemben álló, apró nyílásokkal áttört szárítótornyot a harmadik emeleten alulról félköríves záródású közlekedő híd köti össze. Működését tekintve jellemzően búzát, kukoricát és zabot tároltak a magtárban. Ha a betakarított termés nedves volt, akkor a szárítótoronyban raktározták. Ide felülről, a harmadik emeletről lehetett betárazni a termést, és alul, a földszinten egy garaton lehetett kiengedni. A magtárban a szintek között a terményt elektromosan működő serleges felvonóval mozgatták.
Hasznosítás
A funkció megválasztásánál fontos szempont volt, hogy a szomszédos települések - Gyula, Békéscsaba - erősen építenek az idegenforgalomra, és a megyében több helyen zajlik gyerektáboroztatás. Célom volt, hogy Dobozt bekapcsoljam ebbe az idegenforgalmi vérkeringésbe, megismertessem az emberekkel a magtárat, mindezt úgy, hogy valamilyen módon visszautalok az eredeti használatra.
A búza feldolgozása egy olyan folyamat, mely végtermékével, a péksüteményekkel nap mint nap találkozunk, de magát a folyamatot nem feltétlenül ismerjük, pláne nincs módunk részt venni benne. Ezért egy olyan épületet terveztem, ahol interaktív foglalkozások keretében végigkövethető a búzafeldolgozás folyamata, és az elkészített termékek akár el is fogyaszthatók itt. Azért, hogy az épület fenntartható legyen, egy kézműves pékség is működik benne. Ennek személyzete nemcsak a péktermékeket süti, de a foglalkozásokat is vezeti..
Funkcióelrendezés
A búzafeldolgozást négy fázisra osztottam, amelyek a cséplés, magtisztítás, őrlés/lisztkészítés és tésztakészítés/sütés. A fő (és leginkább hívogató) funkciót, a kenyérsütést akartam először feltárni megérkezéskor. Így a négy részfolyamatot – és a szükséges eszközöket, gépeket - a magtár négy szintjén helyeztem el, kezdve a harmadik emeleten a csépléssel és lefelé haladva a földszinten a sütésig. A szárítótoronyban és az összekötő hídban kiállítóteret alakítottam ki.
Koncepció
A magtár terében első lépésként minden szinten eltávolítottam a két pillérsor által kijelölt középső födémszakaszokat, ezáltal egy nagy, átriumjellegű teret hoztam létre, és láthatóvá tettem az elmetszett faszerkezet nézetben látszó, szép rajzolatát. A megmaradó födémeket, mint két egymással szembefordított szekrényt vagy polcot képzeltem el, amelyekre dobozok vannak felpakolva. Ezek a dobozok tartalmazzák a kiszolgáló funkciókat és a köztük lévő térben alakulnak ki foglalkoztató terek. A két „polcot" pedig pontonként hidakkal kapcsoltam össze.
Építészeti megjelenés, anyaghasználat
Fontos szempont volt, hogy a kihangsúlyozandó elem az eredeti fa szerkezet rajzolata. Ehhez képest az új réteget képező dobozok átvitt értelemben és szó szerint is síkban visszalépnek. Kontrasztot képezve a meglévő, masszív faszerkezettel, minden új elem fém anyagú, és szempont volt, hogy minél könnyedebbek, filigránabbak legyenek. Így leolvasható, hogy ez egy kortárs, új réteg az épületben. A dobozok külső felülete mikrobordás trapézlemez, térelhatárolásra pedig vízszintesen kifeszített acélsodronyokat alkalmaztam. A belső felületeken a vakolat eltávolításával láthatóvá tettem a tégla falazatot.
Külső megjelenés
A külső megjelenésén nem történt változás, csak az új kapuval megjelölt bejáratok és a perforált kivitelben újragyártott fém árnyékolók jelzik a beavatkozást. A kopottas, hiányos vakolatú homlokzatok jelenlegi állapotukban egy olyan hangulatot kölcsönöznek az épületnek, melyet kár lett volna eltakarni, így nem alkalmaztam homlokzati hőszigetelést. A magtár körül a telket búzával ültettem be, így a szoborszerű épület úgy tűnik elő, mintha egy búzamező közepén állna.
szerk.: Fürdős Zsanett