Nézőpontok/Vélemény

A fal, mint műalkotás – fél évszázad absztraktjai

1/17

A salgótarjáni síküveggyár egykori mintaboltjának falán természetesen üveglapok sokasága adta a dekoráció alapját.

A negyedkörökből álló, színes mintázat tervezője a múlt homályába vész, bár minden bizonnyal sorozatgyártott termék lehetett, ami a kor több más épületén is visszaköszön, többnyire egyetlen elem magas, hosszú tetőszegélyek formájában.

A ózdi Vasvár úti általános iskola északi épülete már bő másfél évtizede állt, amikor az utcai főhomlokzatára felkerült Kádár György 48 négyzetméteres, Repülés című mozaikja.

Szekszárd központjában 1976-ra készült el az Úttörőház, Lőrinczy Gyula tervei alapján. Színes tűzzománc falburkolatát a közeli dombok közti Bonyhád faluból származó Kovács Ferenc rajztanár és festőművész készítette.

Az épület a rendszerváltás után volt iskola, majd közösségi ház, de évek óta üresen áll, 2020 óta magántulajdon. Ebben az időben az önkormányzat egy nagyobb projekt részeként lebontotta volna, a ma tervezett sorsa ismeretlen.

A budapesti Andrássy út körüli villanegyed háborús pusztításának emlékei a millennium korából származó lakóházak közt megbúvó modern épületek. A Munkácsy utcai óvoda különleges homlokzata köztük is egy merész megoldás.

Bár az épületet a közelmúltban felújították és hőszigetelték, a homlokzati fala megmaradhatott.

A felújított szomszédjai mellett a geometrikus homlokzat a reggeli nap fényében, vagy épp borús időben más és más arcát mutatja.

Az 1967-ben épült Kazincbarcikai Városi Kórház, Jánossy György egyik fő műve. Nagyrészt monoton falait csak a főbejárat oldalán töri meg különleges díszítés: Illés Gyula eredetileg nyers beton domborműve, ami az épület felújításának idején kapott bevonatot.  

Kecel városában 1981-ben kezdődött az új iskola, könyvtár és művelődési ház építése, Jeney Lajos tervei alapján. Eredetileg teljes egészében téglaburkolattal tervezett homlokzatát 1985 óta Vasarely hatalmas op-art alkotása díszíti.

Vasarely egy 1980-as évek eleji interjúban ajánlotta fel a társadalmi munkáját a hazai középületek díszítésére, aminek nyomán, helyi kezdeményezésre a művelődési ház homlokzatdísze is elkészülhetett.  

Az 1350 darab barna, és 1000 fehér színű, pirogránit csempéből álló alkotás az épület átadására, egyben a város 250 éves jubileumára készült el. Címét olykor tévesen Léceknek olvassák, valójában csupán a város nevének megfordított alakja (Lecek)

A csempéhez hasonló, időtlen alapanyagnak bizonyult az alumínium is, amit Farkas Ádám szobrászművész különleges fríz formájában használt, az 1974-ben épült Növényvédelmi Kutató Központ bejáratának előtetőjén.  

Az épület tervezője a Középülettervező Vállalatnál dolgozó Tiry György volt, aki korábban a Veszprémi Vegyipari Egyetem főépületének, vagy a Nemzeti Galéria pompás belső terének kialakításában is részt vett.  

Paks városának új lakótelepén a fiatal Csete György vezetésével készültek egyedi, organikus mintájú falelemek, a házgyári nagypaneles technológiával épülő lakóházak díszítésére. Az új korukban kisebb botrányt kavart, népies díszítések ma a tulipános házak néven ismertek.

A budapesti Déli Pályaudvar aluljárójában nem csak Kovács Ferenc és Józsa Bálint 13 méter széles, szürke márványból készült domborműve, de az oda vezető út kék  acélprofilokkal burkolt fala is különleges.

A hatalmas vasbeton falakkal teli négyes metró is remek felületet adott különböző alkotások elhelyezésére. A II. János Pál pápa téri metróállomás Keleti pályaudvar felőli falán, Jovánovics György térplsztikája a metróval együtt ebben a hónapban tíz éves.

?>
A salgótarjáni síküveggyár egykori mintaboltjának falán természetesen üveglapok sokasága adta a dekoráció alapját.
?>
A negyedkörökből álló, színes mintázat tervezője a múlt homályába vész, bár minden bizonnyal sorozatgyártott termék lehetett, ami a kor több más épületén is visszaköszön, többnyire egyetlen elem magas, hosszú tetőszegélyek formájában.
?>
A ózdi Vasvár úti általános iskola északi épülete már bő másfél évtizede állt, amikor az utcai főhomlokzatára felkerült Kádár György 48 négyzetméteres, Repülés című mozaikja.
?>
Szekszárd központjában 1976-ra készült el az Úttörőház, Lőrinczy Gyula tervei alapján. Színes tűzzománc falburkolatát a közeli dombok közti Bonyhád faluból származó Kovács Ferenc rajztanár és festőművész készítette.
?>
Az épület a rendszerváltás után volt iskola, majd közösségi ház, de évek óta üresen áll, 2020 óta magántulajdon. Ebben az időben az önkormányzat egy nagyobb projekt részeként lebontotta volna, a ma tervezett sorsa ismeretlen.
?>
A budapesti Andrássy út körüli villanegyed háborús pusztításának emlékei a millennium korából származó lakóházak közt megbúvó modern épületek. A Munkácsy utcai óvoda különleges homlokzata köztük is egy merész megoldás.
?>
Bár az épületet a közelmúltban felújították és hőszigetelték, a homlokzati fala megmaradhatott.
?>
A felújított szomszédjai mellett a geometrikus homlokzat a reggeli nap fényében, vagy épp borús időben más és más arcát mutatja.
?>
Az 1967-ben épült Kazincbarcikai Városi Kórház, Jánossy György egyik fő műve. Nagyrészt monoton falait csak a főbejárat oldalán töri meg különleges díszítés: Illés Gyula eredetileg nyers beton domborműve, ami az épület felújításának idején kapott bevonatot.

 
?>
Kecel városában 1981-ben kezdődött az új iskola, könyvtár és művelődési ház építése, Jeney Lajos tervei alapján. Eredetileg teljes egészében téglaburkolattal tervezett homlokzatát 1985 óta Vasarely hatalmas op-art alkotása díszíti.
?>
Vasarely egy 1980-as évek eleji interjúban ajánlotta fel a társadalmi munkáját a hazai középületek díszítésére, aminek nyomán, helyi kezdeményezésre a művelődési ház homlokzatdísze is elkészülhetett.

 
?>
Az 1350 darab barna, és 1000 fehér színű, pirogránit csempéből álló alkotás az épület átadására, egyben a város 250 éves jubileumára készült el. Címét olykor tévesen Léceknek olvassák, valójában csupán a város nevének megfordított alakja (Lecek)
?>
A csempéhez hasonló, időtlen alapanyagnak bizonyult az alumínium is, amit Farkas Ádám szobrászművész különleges fríz formájában használt, az 1974-ben épült Növényvédelmi Kutató Központ bejáratának előtetőjén.

 
?>
Az épület tervezője a Középülettervező Vállalatnál dolgozó Tiry György volt, aki korábban a Veszprémi Vegyipari Egyetem főépületének, vagy a Nemzeti Galéria pompás belső terének kialakításában is részt vett.

 
?>
Paks városának új lakótelepén a fiatal Csete György vezetésével készültek egyedi, organikus mintájú falelemek, a házgyári nagypaneles technológiával épülő lakóházak díszítésére. Az új korukban kisebb botrányt kavart, népies díszítések ma a tulipános házak néven ismertek.
?>
A budapesti Déli Pályaudvar aluljárójában nem csak Kovács Ferenc és Józsa Bálint 13 méter széles, szürke márványból készült domborműve, de az oda vezető út kék  acélprofilokkal burkolt fala is különleges.
?>
A hatalmas vasbeton falakkal teli négyes metró is remek felületet adott különböző alkotások elhelyezésére. A II. János Pál pápa téri metróállomás Keleti pályaudvar felőli falán, Jovánovics György térplsztikája a metróval együtt ebben a hónapban tíz éves.
1/17

A salgótarjáni síküveggyár egykori mintaboltjának falán természetesen üveglapok sokasága adta a dekoráció alapját.

A negyedkörökből álló, színes mintázat tervezője a múlt homályába vész, bár minden bizonnyal sorozatgyártott termék lehetett, ami a kor több más épületén is visszaköszön, többnyire egyetlen elem magas, hosszú tetőszegélyek formájában.

A ózdi Vasvár úti általános iskola északi épülete már bő másfél évtizede állt, amikor az utcai főhomlokzatára felkerült Kádár György 48 négyzetméteres, Repülés című mozaikja.

Szekszárd központjában 1976-ra készült el az Úttörőház, Lőrinczy Gyula tervei alapján. Színes tűzzománc falburkolatát a közeli dombok közti Bonyhád faluból származó Kovács Ferenc rajztanár és festőművész készítette.

Az épület a rendszerváltás után volt iskola, majd közösségi ház, de évek óta üresen áll, 2020 óta magántulajdon. Ebben az időben az önkormányzat egy nagyobb projekt részeként lebontotta volna, a ma tervezett sorsa ismeretlen.

A budapesti Andrássy út körüli villanegyed háborús pusztításának emlékei a millennium korából származó lakóházak közt megbúvó modern épületek. A Munkácsy utcai óvoda különleges homlokzata köztük is egy merész megoldás.

Bár az épületet a közelmúltban felújították és hőszigetelték, a homlokzati fala megmaradhatott.

A felújított szomszédjai mellett a geometrikus homlokzat a reggeli nap fényében, vagy épp borús időben más és más arcát mutatja.

Az 1967-ben épült Kazincbarcikai Városi Kórház, Jánossy György egyik fő műve. Nagyrészt monoton falait csak a főbejárat oldalán töri meg különleges díszítés: Illés Gyula eredetileg nyers beton domborműve, ami az épület felújításának idején kapott bevonatot.  

Kecel városában 1981-ben kezdődött az új iskola, könyvtár és művelődési ház építése, Jeney Lajos tervei alapján. Eredetileg teljes egészében téglaburkolattal tervezett homlokzatát 1985 óta Vasarely hatalmas op-art alkotása díszíti.

Vasarely egy 1980-as évek eleji interjúban ajánlotta fel a társadalmi munkáját a hazai középületek díszítésére, aminek nyomán, helyi kezdeményezésre a művelődési ház homlokzatdísze is elkészülhetett.  

Az 1350 darab barna, és 1000 fehér színű, pirogránit csempéből álló alkotás az épület átadására, egyben a város 250 éves jubileumára készült el. Címét olykor tévesen Léceknek olvassák, valójában csupán a város nevének megfordított alakja (Lecek)

A csempéhez hasonló, időtlen alapanyagnak bizonyult az alumínium is, amit Farkas Ádám szobrászművész különleges fríz formájában használt, az 1974-ben épült Növényvédelmi Kutató Központ bejáratának előtetőjén.  

Az épület tervezője a Középülettervező Vállalatnál dolgozó Tiry György volt, aki korábban a Veszprémi Vegyipari Egyetem főépületének, vagy a Nemzeti Galéria pompás belső terének kialakításában is részt vett.  

Paks városának új lakótelepén a fiatal Csete György vezetésével készültek egyedi, organikus mintájú falelemek, a házgyári nagypaneles technológiával épülő lakóházak díszítésére. Az új korukban kisebb botrányt kavart, népies díszítések ma a tulipános házak néven ismertek.

A budapesti Déli Pályaudvar aluljárójában nem csak Kovács Ferenc és Józsa Bálint 13 méter széles, szürke márványból készült domborműve, de az oda vezető út kék  acélprofilokkal burkolt fala is különleges.

A hatalmas vasbeton falakkal teli négyes metró is remek felületet adott különböző alkotások elhelyezésére. A II. János Pál pápa téri metróállomás Keleti pályaudvar felőli falán, Jovánovics György térplsztikája a metróval együtt ebben a hónapban tíz éves.

Nézőpontok/Vélemény

A fal, mint műalkotás – fél évszázad absztraktjai

2024.03.30. 16:22
1/17

A salgótarjáni síküveggyár egykori mintaboltjának falán természetesen üveglapok sokasága adta a dekoráció alapját.

A negyedkörökből álló, színes mintázat tervezője a múlt homályába vész, bár minden bizonnyal sorozatgyártott termék lehetett, ami a kor több más épületén is visszaköszön, többnyire egyetlen elem magas, hosszú tetőszegélyek formájában.

A ózdi Vasvár úti általános iskola északi épülete már bő másfél évtizede állt, amikor az utcai főhomlokzatára felkerült Kádár György 48 négyzetméteres, Repülés című mozaikja.

Szekszárd központjában 1976-ra készült el az Úttörőház, Lőrinczy Gyula tervei alapján. Színes tűzzománc falburkolatát a közeli dombok közti Bonyhád faluból származó Kovács Ferenc rajztanár és festőművész készítette.

Az épület a rendszerváltás után volt iskola, majd közösségi ház, de évek óta üresen áll, 2020 óta magántulajdon. Ebben az időben az önkormányzat egy nagyobb projekt részeként lebontotta volna, a ma tervezett sorsa ismeretlen.

A budapesti Andrássy út körüli villanegyed háborús pusztításának emlékei a millennium korából származó lakóházak közt megbúvó modern épületek. A Munkácsy utcai óvoda különleges homlokzata köztük is egy merész megoldás.

Bár az épületet a közelmúltban felújították és hőszigetelték, a homlokzati fala megmaradhatott.

A felújított szomszédjai mellett a geometrikus homlokzat a reggeli nap fényében, vagy épp borús időben más és más arcát mutatja.

Az 1967-ben épült Kazincbarcikai Városi Kórház, Jánossy György egyik fő műve. Nagyrészt monoton falait csak a főbejárat oldalán töri meg különleges díszítés: Illés Gyula eredetileg nyers beton domborműve, ami az épület felújításának idején kapott bevonatot.  

Kecel városában 1981-ben kezdődött az új iskola, könyvtár és művelődési ház építése, Jeney Lajos tervei alapján. Eredetileg teljes egészében téglaburkolattal tervezett homlokzatát 1985 óta Vasarely hatalmas op-art alkotása díszíti.

Vasarely egy 1980-as évek eleji interjúban ajánlotta fel a társadalmi munkáját a hazai középületek díszítésére, aminek nyomán, helyi kezdeményezésre a művelődési ház homlokzatdísze is elkészülhetett.  

Az 1350 darab barna, és 1000 fehér színű, pirogránit csempéből álló alkotás az épület átadására, egyben a város 250 éves jubileumára készült el. Címét olykor tévesen Léceknek olvassák, valójában csupán a város nevének megfordított alakja (Lecek)

A csempéhez hasonló, időtlen alapanyagnak bizonyult az alumínium is, amit Farkas Ádám szobrászművész különleges fríz formájában használt, az 1974-ben épült Növényvédelmi Kutató Központ bejáratának előtetőjén.  

Az épület tervezője a Középülettervező Vállalatnál dolgozó Tiry György volt, aki korábban a Veszprémi Vegyipari Egyetem főépületének, vagy a Nemzeti Galéria pompás belső terének kialakításában is részt vett.  

Paks városának új lakótelepén a fiatal Csete György vezetésével készültek egyedi, organikus mintájú falelemek, a házgyári nagypaneles technológiával épülő lakóházak díszítésére. Az új korukban kisebb botrányt kavart, népies díszítések ma a tulipános házak néven ismertek.

A budapesti Déli Pályaudvar aluljárójában nem csak Kovács Ferenc és Józsa Bálint 13 méter széles, szürke márványból készült domborműve, de az oda vezető út kék  acélprofilokkal burkolt fala is különleges.

A hatalmas vasbeton falakkal teli négyes metró is remek felületet adott különböző alkotások elhelyezésére. A II. János Pál pápa téri metróállomás Keleti pályaudvar felőli falán, Jovánovics György térplsztikája a metróval együtt ebben a hónapban tíz éves.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.