Épületek/Ipari és kereskedelmi épület
A Kisfaludy-ház építése Kecskeméten
2006.07.21. 10:09
"Nagyon ritkán adatik meg az építészek számára az a kellemes érzés, hogy egy-egy "kedves gyermeknek" tartott terv megvalósulása után elégedettséggel és örömmel szemlélje a "felcseperedett, meglett emberré" vált tervi gondolatokat, a felépült épületet." Generáltervező: Farkas Gábor DLA, Csuvár Zsolt, Farkas Építésziroda Kft.
Generáltervező: Farkas Gábor DLA, Csuvár Zsolt, Farkas Építésziroda Kft.
Építész szaktervező: Boros Pál, Vas Tibor, Építészműhely Kft.
Statikus tervező: Barta Lajos, B.Bau-Plan Kft.
Épületgépész szaktervező: Jakus istván, Várkonyi Gábor, Horváth József, Thermonívó Kft.
Elektromos szaktevező: Lévai Gábor, Bakos Csaba, Polár Stúdió 2. Kft.
Közmű szaktervező: Csuvár József, Csuvár Mérnöki Iroda Kft.
Út- Környezet szaktervező: Bozóky László, Út-Híd Mérnöki Iroda Kft.
Kert szaktervező: Börcsökné Baráth Gabriella kertépítész
Építtető - beruházó: Consoltrade Kft.
Nagyon ritkán adatik meg az építészek számára az a kellemes érzés, hogy egy-egy "kedves gyermeknek" tartott terv megvalósulása után elégedettséggel és örömmel szemlélje a "felcseperedett, meglett emberré" vált tervi gondolatokat, a felépült épületet.
A hiányérzeteknek és a szakmai szomorúságnak legtöbbször az az oka, hogy az alkotó csapat tagjai nem azonos irányba, a maradandó építészeti érték létrehozása felé húzzák az építés képletes szekerét.
A beruházási - építési folyamatban az egyes, markáns szerepet játszó befektetőket, beruházókat, lebonyolítókat, kivitelezőket és természetesen a tervezőket is más-más érdekek motiválják, s ha nem találják meg az érdekek közös eredőjét, akkor az építészeti minőség mindig csorbát szenved, az alkotás öröme megkeseredik.
A kecskeméti Kisfaludy-ház építése során úgy gondolom, hogy a beruházási folyamat minden résztvevője kellemes érzésekkel emlékezik vissza az alapkő letétele és az avatás között eltelt tevékeny hónapokra és minden bizonnyal büszke is a városközpont új épületére.
A példa értékűnek minősíthető folyamat kitalálója és szervezője a kecskeméti székhelyű, jelentős szakmai múlttal és referenciával rendelkező, CONSOL TRADE KFT volt, pontosabban a cég tulajdonos-ügyvezetője Fábián János.
A város 1960-as évektől formálódó új főterének szegletében elhelyezkedő, egykoron idegenforgalmi parkolónak szánt faanyagú pavilonokkal szegélyezett és nyilvános WC-vel kiegészített területét a Polgármesteri Hivatal eladásra szánta 2002-ben.
Fábián János cégvezető nagy lehetőséget látott a foghíj beépítésében, és nagyszabású elképzelést vázolt fel, amelynek lényege egy modem, maiságot tükröző épületkomplexum megvalósítása volt, a környezet európai szintű (sétány, park, terasz, szökőkút) rendezésével együtt.
Ezen határozott elképzelését a meghívásos tervpályázat résztvevőivel is ismertetve, tervekkel alátámasztott ajánlatokat kért néhány tervező cégtől, melyek közül az általam vezetett tervezői "konzorcium" kapta a tervezési megbízást.
A tervezési feladat nagyságrendje, a feszített határidők, a feladat bonyolultsága és a nagy építészeti kihívás motivált azon döntésben, hogy építész alkotótársakat keressek a tervek elkészítéséhez.
A választás egyszerű volt, mivel korábbi munkatársaim közül könnyen választhattam Boros Pált és Vas Tibort, az ÉPÍTÉSZMŰHELY KFT alapítóit és jelenlegi alkotótársamat Csuvár Zsoltot, mivel ismertem építészi kvalitásukat, a szép és nagy szakmai kihívások iránti fogékonyságukat, lelkesedésüket, valamint munkabírásukat.
A tervezési feladat a 2300 m2-es telek 80-90%-os beépítésére, alagsor+földszint +3 emelet magasságú, alagsori terem garázs, zöldtetős teraszokkal gazdagított épület dokumentációjának elkészítésére szólt.
A rendkívül összetett funkciójú épület végleges tervek szerint öt funkcionális egységre tagolódik: alagsori parkoló (46 gk. 1500 m2), bankszékház fszt+ l emeletes elrendezésben (760 m2), földszinti üzletek - étterem (870 m2), 1. emeleti irodák (1260 m2), II.-III. emeleti 15 különböző nagyságú lakás (1680 m2).
A közlekedőkkel és közös kiszolgáló területekkel együtt az épületkomplexum 6600 m2-es nettó alapterülettel valósult meg.
A funkcionális elrendezés kialakításának alapelve az volt, hogy az egyes egységek működése teljes mértékben elkülönüljön, s így ne zavarják egymást.
Az üzletek az épület földszintjén külön-külön megközelíthetőek, ugyanúgy mint az étterem-kávéház, amely a kedvező időjárású évszakokban nagyméretű szabadtéri terasszal egészül ki.
A bankszékház földszinti pénztárterme szintén rendelkezik közvetlen utcai megközelítési lehetőséggel, a hátér és igazgatási munkahelyeket tartalmazó irodák az irodai szintről is elérhetőek (szolgálati bejárás!).
Az alagsori parkolók és kiszolgáló helyiségek nagyméretű, kényelmes rámpán keresztül közelíthető meg s a teremgarázsból lépcsőkön és liftekkel érhetők el a különböző szintek.
Az 1. emeleti irodák és a II-III. emeleti zöldtetős - teraszos lakások feltárása külön-külön használható szeparált, liftes lépcsőházakon keresztül történik.
A különböző gépészeti terek tetőfelépítményben, zárt tetőudvarokban és vizuális takarással kialakított szabadtéri tetőfelületeken nyertek elhelyezést.
Az épület szerkezeti kialakításánál a hagyományos és modemnek tekinthető szerkezeti megoldások "egészségesnek" talált váltakozását helyeztük előtérbe.
A fenti elvnek megfelelően az épület lemezalapra került, monolit pillérvázzal, WIENERBERGER profipaneles födémmel és POROTHERM tégla kitöltő falazattal.
A magas talajvíz miatt az alagsori külső betonfalak vízzáró kivitelben készültek.
A fő szerkezeti elemeken kívül az építés során felhasználásra kerület a következő szerkezeti megoldások és anyagok (a teljesség igénye nélkül):
................. monolit lépcsőházak, égetett agyag és gipszkarton anyagú válaszfalak, egyenes· és fordított rétegrendű csapadékvíz elleni szigetelések zöldtetővel és teraszokkal, .......... liftek, hőhídmentes aluminium portálok - ablakok, natúr felületű, hőszigetelt üvegezésű műanyag ablakok, üvegtető, utólag szerelt belső nyílászárók, REHNZINK fémlemez fedések-szegélyek-csatornák, INNOMAT gyártmányú finombeton vályúk és szegélyek, székesfehérvári égetett agyag burkolótégla, hőszigetelt redőnyök, stb….
Építészeti szempontból a legnagyobb kihívás a tömeg- és homlokzatképzés megfogalmazása volt, egyrészt főtéri harmonikus beillesztés, másrészt pedig a magas szintű beruházói igény és elvárás miatt.
Nem tagadható, hogy az egészséges, előremutató vitákkal és némi, menet közbeni improvizációval is terhelt folyamatban voltak holtpontok, s mindig, minden időben csak egy volt a biztos, nevezetesen az építészeti és kivitelezési magas minőség irányába ható ténykedés.
Az építészeti alapelvek megfogalmazásánál a környező épületek közé történő beillesztés, az anyagválasztás és a formai hangvétel kialakítása adta a legnehezebb feladatot, nehezítve azzal, hogy a beruházói elképzelések és az általunk javasolt megoldások gazdasági vetületei nem mindig fedték egymást.
A beillesztés tekintetében könnyítette a tervezést az a tény, hogy az 1960-as -70-es évek építészeti irányvonalát követő szomszédos épületek közé egyszerűbb volt a mai esztétikai elvek és követelmények alapján születő építmény "beálmodni", mint a közeli Kecskemétre jellemző szecessziós történelmi főtér jelen építészeti emlékei közé.
A beillesztés, az anyagválasztás és a formai hangvétel közös irányvonala az egyszerűségre, tisztaságra és természetességre való törekvés volt, amelyet soha nem hagytunk figyelmen kívül a tervezés során.
A fenti homlokzatképzési irányvonal megvalósítása érdekében az egyszerű, tömör és nyílászárókkal rendelkező kubusok egymás mellé sorolásával, bevágásaival, az üveges és burkolt felületek arányos váltakozásával, a harsány építészeti gegek kerülésével, a természetes hatású sárgás-barna égetett burkolótégla alkalmazásával és a visszafogott színek használatával "éltünk".
A tervezői szándékok megvalósításának eredményét a Tisztalt Olvasó minősítheti a mellékelt képanyag alapján.
A kivitelezés hihetetlen intenzitással, gyorsasággal folyt, az egy évesre tehető építési szakasz megfeszített tempót és példás szervezettséget igényelt, amelyet a viszonylag ritka, igen kedvezőtlen és zord téli időjárás sem zavart meg.
A heti rendszerességgel megtartott kooperációs egyeztetések jótékony hatással voltak a folyamatos kivitelezési munkákra, s ez nagy figyelmet igényelt minden résztvevőtől, a tervezőktől, a szervezőktől, az alvállalkozókon át a generál kivitelezőkig.
Most már bátran mondhatjuk, hogy megérte mindenkinek a fáradozást, és ami a leglényegesebb: nem érte károsodás az eredeti beruházói elképzeléseket, tiszta szívvel vállalható a megvalósult építészeti alkotás.
Ahogyan a bevezetőben említettem, kevés az ilyen sikertörténet, mert legtöbbször a nagy rohanásban született ad-hoc döntések hatalmas károkat okoznak az épület műszaki és építészeti - esztétikai minőségében, amely természetszerűleg együtt jár a résztvevő szakemberek "lelki" sérüléseivel és csalódottság érzésével, az alkotási örömérzés elmaradásával.
A terület beépítését a kezdeti időszakban a város lakossága kismértékű idegenkedéssel szemlélte, amellyel a beruházó CONSOL TRADE KFT is számolt, s nagy energiát fordított a lakossági informálásra, s annak bizonyítására, hogy a fabódék és a WC helyére épülő épület gazdagítani fogja a városképet.
Folyamatosan tájékoztatták a lakosságot és később igazolták a városképformáló folyamat előremutató gyakorlatát azzal is, hogy a telken kívüli közterületet az épület által megkívánt szintre fejlesztették.
A beruházási nyereség terhére rendezték az épület előtti nagy zöldterületet.
Sétautakat építettek, évelő fákat - cserjéket telepítettek, egynyári virágfoltokat ültettek, automata locsolóhálózatot készítettek, nagy vízfelületű, attraktív, padokkal körülvett szökőkúttal gazdagították a korábban elhanyagolt parkot.
Nagyon kevés példa van arra hazánkban, hogy a városok frekventált közterületein egy új épület beruházója belső lokálpatrióta elhivatottságtól vezéreltetve az átadott létesítmény elé a városkép gazdagítása érdekében köztéri képzőművészeti alkotás felállítását is vállalja.
Ez az igazi pozitív példa, amely érzékeltetni tudja azt is, hogy az épületkomplexum megvalósításában is jelen volt ez a szemlélet, s nem csupán a tisztességes profitszerzés volt az egyetlen vezérelv.
A 2004. októberében felállított, a repülés hőseinek emléket állító szobor (ANGELO MINUTI olasz szobrászművész alkotása) látványa, úgy gondolom sokak számára azt is jelenti, hogy ÍGY IS LEHET ÉPÍTENI.
FARKAS GÁBOR DLA
YBL- és PRO ARCHITECTÚRA díjas építész
Vélemények (0)