A látható történelem - a budai vár háború utáni foghíjbeépítései

A várnegyed háború utáni történetének legkiterjedtebb emléke a homlokzatok árnyalatainak összehangoltsága, amelynek színdinamikai terveit a terület nemzetközi hírű kutatója, Nemcsics Antal készítette 1981-ben.

Az összedőlt lakóházak helyén maradt foghíjtelkek egyik első beépítése 1959-ra készült el. A tíz lakásos Fortuna utcai társasház tervezője Farkasdy Zoltán, akinek nevéhez még további négy új épület kötődik a várnegyedben.

Farkasdy Zoltán másik, ötvenes évek végi épülete az Úri utca 32. A korábban itt álló, lebombázott lakóház földszintjének egy része állva maradt, falai beépültek az új épültekbe, a hat évvel később megépült 30. alatt (balra) is.

A 32. számú ház üvegezett kapuján át jól látható a 15. századi eredetű ülőfülke-sor, és a földszint megmaradt boltozata.

A háború során a vár nyugati, hegyek felől jól belőhető oldalának házsora különösen súlyos károkat szenvedett. Az Úri utca 40-24 mögötti házak szinte teljesen megsemmisültek, a helyére Török Ferenc tervei szerint 1968-ra épült a ma látható épület.

A jobb oldali (déli) ház oldalát 1967 óta díszíti Nemcsics Antal Lovasok című alkotása.

A keskeny Nőegylet utca túloldalán, a Tót Árpád sétány 27 alatt szintén egy 1963-ban épült, Jánossy György által tervezett lakóház áll. Különlegessége a kétszintes lakásai.

Az Úri utca és a Szentháromság utcák sarkán, két kisebb ház helyére épült 1979-ben a kétemeletes társasház, a Fővárosi Építőipari Üzemgazdasági és Ügyviteltechnikai Iroda (FÜTI) számára.

A Szentháromság utcára nyíló bejárat mellett a tervező Horváth Lajos betonelemek rövid sorával idézte meg az egykori budavári kapualjak évszázados ülőfülkéit.

A szemközti oldal két összedőlt lakóházának helyére Virág Csaba és Farkasdy Zoltán tervei szerint épült új épület, amelynek földszintjén az akkor több mint száz éves Fehér galamb vendéglő is tovább működött.

A szűk Dárda utca és az Úri utca sarkán álló házból a háború után csak néhány földszinti fal maradt meg, benne egy elfalazott, régi kapuval. 1967-ben Gáspár Tibor ennek megnyitásával, de nagyrészt hátrébb tolt homlokzattal tervezett ide modern lakóházat.

Kisebb középkori lakóházak egyesítésével a 18. századra nyerte el mai formáját a vörös sün ház, a vár legrégibb épülete. Mögötte a háború utáni egyik legnagyobb projekt, a Pintér Béla vezetésével 1977-re formát öltő Hilton Budapest hotel.

A hotel déli szárnya az egykori Jezsuita kolostor külső falának megtartásával épült, itt a szobák elrendezése is a 330 éves ablakkiosztáshoz igazodott. A szocializmus éveiben a gazdaságnak óriási szüksége volt a nyugati valutában fizető turistákra.

A szálloda építésével együtt készült el a Halászbástya, és a Mátyás-templom körüli tér rendezése is, ügyelve arra, hogy az új építésű falak határozottan elkülönüljenek a régiektől.

A szálló egyik látványos eleme a török időkben félig elpusztult Szent Miklós Torony újjáépítése, ami hiteles történelmi ábrázolás hiányában modern arculattal történt. A városképi jelentősége mellett víztoronyként is funkcionál.

A sokoldalú Dávid Károly egyik utolsó épülete a Táncsics Mihály utca foghíjtelkén áll. A tervező nevéhez többek közt a Ferihegyi repülőtér 1-es terminálja, a Népstadion, és a MOM kultúrház kötődik.

A Mátyás-templom, és a Szent Miklós Torony a Táncsics Mihály utcából. Balra a 7. házszám alatti főnemesi palota, ma MTA Zenetudományi Intézet.

A Mátyás-templom túloldalán, különösen frekventált helyen áll a Tárnok utca 13. alatti társasház. Gulyás Zoltán és Reimholz Péter tervei szerint 1975-ben épült, ezúttal is a középkori eredetű földszinti falak megtartásával.

A ház visszafogott északi homlokzata az egykor tovább folytatódó házsorra is utal.

A Dísz tér 8. alatt sokáig copf stílusú hercegprímási ház állt, majd lebontása után 1910-45 közt egy magasabb, szecessziós bérház. Az 1963-ban, Farkasdy Zoltán és Kenessey Attila tervezte lakóház a barokk házzal azonos méretekkel és körvonalakkal épült.

Előző heti felvétel, ma már történelem: a Jánossy György tervezte diplomata lakóház a Szentháromság téren, az erőltetett ütemű bontási munkák kezdetén. Balra a 2017-ben felújított régi budai városháza.

Az úri utcában álló prímási palota nyugati szárnya is pusztító találatot kapott az ostrom idején. A modern helyreállítás Vámossy Ferenc vezetésével 1972-re készült el.

A modern beépítések már nem létező példája a Virág Csaba tervei szerint 1979-re megépült országos villamos teherelosztó, amelyet 2020-ban lebontottak.

A várfal oldalán már három szintessé váló homlokzata mellett beton és polimer burkolatba rejtett adótorony állt.

A vár legfiatalabb új épülete, a Fortuna utca 24-ben, fél évszázados foghíjtelekre épült Hapimag Apartmanház, 1999-ben épült, Reimholz Péter tervei alapján.