Épülettervek/Középület

A mindentudó fal - Aquincum romjainak újragondolása

2014.08.12. 13:05

MÉD

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Szentirmai Boglárka, Borsos Melinda, Dimitrijevic Tijana, Szántay Zsófia, Kovács-Magyari Zsuzsa

Múzeumépület és romterület rehabilitációja, Aquincumi Múzeum

Tervezés éve:
2014

Stáblista

Konzulens: Major György DLA

MÉD:

MÉD 2014 tervek

További adatok

↓

Aquincum területét az elmúlt években komolyan fejlesztették, azonban az egységes építészeti gondolat mindezidáig hiányzott. Sok a teendő, ezt annál inkább látni fogja, ha végigolvassa a BME Építészmérnöki Kara Építőművészeti Doktori Iskolája által kiírt ötletpályázát győzteseinek gondolatait.

“Krisztus utáni 214. évben, egy szép napos nyári reggelen.
A város nem a megszokott módon ébredt. Az álmos csendes lustálkodásnak nyoma sem volt, mindenki izgatottan tette a dolgát. Nagy esemény volt ez a település történetében, hiszen azon a napon érkezett Marcus Aurelius Caracalla római császár, hogy édesanyjával részt vegyenek Aquincum legfontosabb ünnepségén…"

BEVEZETÉS, KONCEPCIÓ

Magával ragadó, a múzeum falain és a romterület kerítésén messze túlmutató hely. Egy külön világ. Iskolásoknak, fiataloknak, családoknak, a történelem szerelmeseinek, a római kor szakértőinek, a szép sétákat kedvelőknek, nekünk.

Az Aquincumi Múzeum és romterület átalakítására eddig is sok - jól megalapozott - igény, ötlet és vízió gyűlt össze a Kiíró részéről. A helyszín többrétű vizsgálata és megtapasztalása után, a Kiíró szándékait figyelembe véve a legfontosabb tervezési feladatokat a következőképpen fogalmaztuk meg: az Aquincumi Múzeum és romterület gyalog is könnyen megközelíthetővé váljon! Fontosnak tartjuk, hogy izgalmas vizuális kapcsolat alakuljon ki a területtel a Szentendrei útról, emellett felülről is rá lehessen látni a romkertre, hogy egyben lehessen érzékelni és megélni a régvolt várost. Egységesen megjelenő világ kialakítása a Múzeum és a romterület falain belül és azon kívül, egyúttal erősíteni és láthatóvá tenni a romterület külső kapcsolatait, összetartozását a további, Budapesten található korabeli romokkal, illetve erősíteni a vizuális és térbeli kapcsolatot a polgárváros többi részével.

1/16
romterület

2/16
helyszínelemzés, élmények

További fontos feladat, hogy segítsük az Aquincumi romterület belső világának felfedezését és megismerését még több vizuális, téri élmény révén: tervezzünk tér-rekonstrukciókat, hozzunk létre tematikus útvonalakat a romok korabeli funkciójának kiemelésével, és a felfedezéshez a képzeletet is segítségül hívjuk mesék, személyes történetek formájában.

A tervünkben javasolt beavatkozások között szerepelnek “komoly", magasabb költségű beruházások, de ugyanilyen fontosak - ha nem még fontosabbak - a “soft" eszközök: a kis költségű, apró beavatkozások, gesztusok, melyek közelebb hoznak minket Aquincum világához.

5/16
helyszínrajz

TERV

KÜLSŐ KAPCSOLATOK A KÖZVETLEN KÖRNYEZETTEL ÉS A VÁROSSAL

Az aquincumi romterület kapcsolata a várossal és közvetlen környezetével fontos eleme a tervünknek. Ez a kapcsolat egyrészt a terület határain elhelyezett új “Mindenttudó fal" révén valósul meg, amely térbeli összeköttetést tesz lehetővé a nyugati oldalon fekvő jelenleg feltáratlan romterülettel és az amfiteátrummal, miközben vizuális kommunikációs felületet ad a Szentendrei út felé. Másrészt pedig a polgárváros városfal nyomvonalának térbeli jelölésével érzékelteti a régvolt város egységét és léptékét az Aquincumi Múzeum romterületén túl is. Végül javasoljuk minden korabeli budapesti rom egységes információs felülettel való ellátását - így kívánjuk jelezni a római kori emlékek összetartozását.

MINDENTTUDÓ FAL

Jelenleg egy szűk járda és bicikliút vezet el a Szentendrei úton süvítő autók mellett, és alig vesszük észre a mellettünk elterülő romterületet. Ennek helyére álmodtuk meg a megemelt gyalogos útvonalat, hogy sétára invitáljuk az erre járókat. Fő célcsoportunk a HÉV felől érkező gyalogos forgalom, de az új útvonal és az eddig ismeretlen szemszögből elénk táruló romterület látványa minden látogató számára új élményt nyújt.

A Szentendrei út mentén, a romterület nyugati határán egy "mindenttudó" falat alakítunk ki, amely összeköti a terület északi és déli oldalát, véd a forgalom hang-, és zajterheléstől, valamint összeköti a Múzeum területét a Szentendrei út túloldalán található, még feltárásra váró romterülettel és amfiteátrummal.

8/16
északi fal

FELTÁRÁS, BEJÁRATOK

A romterülettel való kapcsolat kialakítására három lehetőséget kínálunk. Első találkozásként a “Mindenttudó fal", mint megemelt járdán való sétálás passzív, de emlékezetes rálátást kínál a polgárváros romjaira - ez jegy nélkül, szabadon látogatható. A múzeum területére két különböző bejárati lehetőséget és két jegytípust javaslunk: “sétajegy" a romterületre és “múzeum jegy" a múzeumi kiállításokra.

A tervezett “Mindenttudó fal" és a Szentendrei úti kiállítási csarnok találkozásánál új bejárati csomópontot jelölünk ki. A romterületre bejutni az új “Mindenttudó fal" bejárati “kapuján" keresztül, valamint az északi bejáraton át lehetséges (nyári nyitvatartás idején). A “kapu" egy új jegypénztárat és infopontot is magába foglal.

A “múzeum jegy" egyben belépésre jogosítana a múzeumi kiállításra a Györgyi Dénes és Román Ernő építészek által tervezett impozáns historizáló épület főhomlokzatán megnyitott régi-új bejáraton keresztül. Ez nagyobb szerkezeti változtatások nélkül és a belső kiállítási útvonal minimális mértékű módosításával elegánsan megoldható.

ÉLMÉNYPONTOK

A romterület történetét és tereit három egymásra épülő eszköz segítségével javasoljuk életre hívni: a tematikus útvonalak, az ezekre épülő kiemelt fókuszpontok és a mese útvonalak segítségével.

tematikus útvonalak

A romok funkcióiból kiindulva öt alapvető csoportot és útvonalat ajánlunk fel az idelátogatónak: (1) szakrális helyek, (2) lakóházak, (3) közfürdők-magánfürdők, (4) üzletek-vásárcsarnok, (5) középületek-műhelyek.

10/16
tematikus útvonalak

fókuszpontok

A fókuszpontokon az eredeti belső terek egy-egy szeletét állítjuk vissza absztrahált módon.
A visszaállítandó elemek pontos részletei, mérete, formája a feltételezett korabeli állapot alapján történik, emiatt kiemelten fontosnak tartjuk a visszaállítás megfogalmazásánál a régészekkel való közös munkát. A kiválasztott fókuszpontok: (1) Marcus Antonius Victorianus mithraeuma, (2) Nagy lakóház, (3) Nagy közfürdő, (4) Vásárcsarnok-Macellum, (5) Törvényház-Basilica.

Az általunk javasolt áttetsző falak és vízszintes lezáró elemek – geometriai kiterjedéseikkel – belülről különleges térélményt biztosítanak a romok kétdimenziós világában, miközben kívülről nem zavarják a romterület összefüggő látványát. A felületek megjelenítése, áttetszősége és kapcsolata a romokkal rímel a meglévő védőépületek felületeivel (kopolit üvegpalló), a LED-panel – fehér áttetsző polikarbonát szendvicsszerkezet sötétedés után is alkalmazható, szórt homogén megvilágítással.

mese útvonalak és árnyjátékok

A fókuszpontokhoz vezetnek az általunk tervezett-javasolt mese útvonalak is: egy-egy valóság alapú, rejtélyeket kereső történet helyszíneit végigjárva megtapasztalhatjuk a korabeli aquincumi hétköznapokat, hangulatokat.

Aquincum tüzei mára kihunytak, a történelem éjszakába csomagolta számunkra a felületek híján eltűnő tereket és sötétbe burkolta az egykor itt pezsgő életet. Ne a felületeket állítsuk vissza, hanem a fényt! A mese pedig, ha lemegy a nap, árnyjátékká változhat a romok között. A felületek, amelyek nappal információkat hordoznak, éjszaka az előadások megjelenítőivé válnak. Napközben a történeteket olvasni lehet, kiemelt napokon pedig árnyszínházi előadás folyhat a fényből rekonstruált polgárvárosban. Mintha visszaköltöznének az egykor ezekben a házakban élők árnyalakjai.

13/16
árnyjátékok

MEGLÉVŐ VÉDŐÉPÜLETEK

A meglévő védőépületek megfogalmazása és visszafogott anyaghasználata (kopolit üvegpallók, beton) az újabb rétegekkel együtt (körbefonódó növényzet) ma az aquincumi romterület szerves részét képezik. A védőépületek anyaga és romokhoz való viszonya példaértékű és inspiráló az új kiemelt fókuszpontok számára, építészeti kialakításuk és a romokhoz való érzékeny kapcsolatuk miatt ezeket az értékeket megtartjuk és bekötjük az általunk tervezett mese-, és tematikus útvonalakba.

ROMOK ÁLLAGMEGÓVÁSA

A falmaradványokat, hasonlóképpen a Hajnóczi-féle helyreállításhoz (forrás: Műemlékvédelem 1993/1.) ráfalazással kívánjuk megvédeni. A tönkrement részeket megfelelő minőségű és összetételű habarccsal a korábbi formájukban állítjuk helyre - ezáltal a romkert önmagában történetinek tekinthető vizuális élménye nem változik meg.

RÉGI MÚZEUMÉPÜLET - REHABILITÁCIÓ ÉS ÚJ FUNKCIÓ

A régi múzeumépületet eredeti állapotában állítjuk vissza, rekonstruálva a homlokzati díszeket. Az épületegyüttes egyrészt teret adhat az új látogatóbarát funkcióknak (múzeumbolt, kávézó, könyvtár és múzeumpedagógia), másrészt lehetőséget nyújt a megpihenésre a romkerti séta közben.

14/16
régi múzeum

KERT - VÍZ - PIHENÉS

A meglévő zöldfelületeken túl újabb zöld pihenőhelyeket alakítunk ki a feltáratlan romok felett. A belső udvarok, kertek hajdani vízfelületeit sekély víztükör segítségével jelenítjük meg. A lapidárium és a régi múzeumépület között pihenő-kézműves rétet alakítunk ki. Hosszútávú elképzelésünk szerint a jelenlegi palacsintázó saroktelkét csatlakoztatjuk Aquincum területéhez: itt kiemelkedő minőségű és hangulatú, tematikus "római" étterem kerülhet kialakításra egy új épületben.

ÜTEMEZÉS ÉS TÁVLATI TERVEK

A romterület határain belül fontosnak tartjuk a meglévő épületállomány építészeti kialakításának egységes kezelését, a múzeumhoz méltó megfogalmazását, szükség esetén fokozatos átalakítását, továbbá a romterület további feltárását és határainak fokozatos bővítését. Fontos a római kori emlékek információs rendszerének egységes kezelése és az összetartozás érzékeltetése, végül pedig a jövőben is szoros kapcsolat ápolása oktatási intézményekkel és fiatal kutatókkal.

A tervezett “soft" és “komoly" beavatkozások rugalmasan tudnak alkalmazkodni az Aquincumi Múzeum aktuális lehetőségeihez és igényeihez - ezáltal az általunk megálmodott jövő már holnap elkezdődhet.

Budapest,
2014. május 20.

Vélemények (0)