Épülettervek/Középület

A mogyoródi Egészségház ötletpályázatának nyertes pályaműve

1/0
Hirdetés
1/0
Épülettervek/Középület

A mogyoródi Egészségház ötletpályázatának nyertes pályaműve

2014.12.18. 13:22
MÉD

Projektinfó

Mogyoródi Egészségház

Tervezés éve:
2014

Stáblista

építész vezető tervezők: Gál Róbert, Juhász Kristóf Attila

tájépítész: Győre Viola, Molnár G. Levente DOS Studio

MÉD:

Gál Róbert és Juhász Kristóf Attila tervét jutalmazták I. díjjal a mogyoródi Egészségház ötletpályázatán. Bemutatjuk a nyertes pályaművet.

A helyszínről

A tervezési helyszín hagyományos, falusias beépítési szövetben van. E spontán szövet szépen leképezi a domborzati viszonyokat: a Fóti út kirajzolja a völgyet, az ezt szegélyező telkek hosszú házai finoman behasítanak a dombba, mintegy megsarkantyúzva annak lábát. A tervezési terület nem áll meg a környező beépítés hátsó határánál: hosszan felkúszik a dombra. A telek kettőssége egymásnak feszül: alsó része építésre termett, közel vízszintes terület, mely szelíden illeszkedik a környező szövethez; míg a hátsó részen meg-mászhatatlanul meredek rézsű vezet a lankás „fennsíkra", dacolva az építő szándékkal.

A tervezési program az egészségház cca. 500 m2-es tömege mellett további 1000-1500 m2 bővítési lehetőséget kér. Ez olyan volumenű beépítés, mely a telek aljára besűrítve környezetét szétfeszítené. Ezért döntöttünk úgy, hogy az egészségházat szőjük a faluszövetbe, míg a bővítéssel a „hátsókert" nyújtotta sajátos lehetőségeket szeretnénk kihasználni.

A funkciókról

Egészségház

Egész-ség: az, amikor a részek harmonikus egésszé állnak össze. Hiszünk a környezet és az épített környezet gyógyító hatásában, abban, hogy az egészségháznak magának is harmonikus egésznek kell lennie ahhoz, hogy a használók egészségét jól szolgálja. Célunk egy olyan épület megalkotása, melynek a racionális és érzelmi elemei önmagukkal és egymással is harmóniában vannak, ezért belső nyugalmat sugároz. E mellett fontosnak tartottuk a ház külső harmóniáját az épített és a természetes környezetével egyaránt.

Mindezekért az egészségházat a környező épületek léptékéhez igazítottuk, így a funkciónak megfelelően három részre bontottuk: háziorvosi rendelőre, fogászatra és gyermekorvosi rendelőre (ez a védőnői szolgálatot is integrálja). Ezeket a tömböket a környező szövet ritmusába illesztve két nyeregtetős „hosszúházként" helyeztük el a telek utcafrontján. A hátranyúló tömegek két udvart jelölnek ki. Az egészségház szárnyai közötti udvarra kertként gondolunk, míg a másik udvar parkolásra szolgál. Az épület tömegeit tornác köti össze egymással, a kerttel és a főtérrel is. A tornácban egyesül a természetes és épített világ, a külső és belső terek.

Fecskeház és idősek otthona

A telek hátsó, meredek részén szociális jellegű bővítésre teszünk javaslatot. Ennek oka, hogy a teleknek ez a része –bár nagyon közel van a falu ütőeréhez – a szintkülönbség miatt elszakad a környező beépítéstől. Ennek az építési nehézségnek az érzelmi előnyeit szeretnénk a funkcióval kiaknázni. A hatalmas szintkülönbség ugyanis kitűnő kilátást biztosít a falura, de az itt tartózkodó mégis nyugodt távolságba kerül a nyüzsgéstől. Ez a fajta „felülemelkedés" fecskefészek-szerű biztonságérzetet nyújt, melyet egy szociális jellegű intézmény jól ki tud használni.

A javasolt funkció: olyan intézmény, mely magányos időseknek és egyúttal lakásra gyűjtő fiatal pároknak biztosít otthont. E két funkció párosítása –bár nem magától értetődő – de nagy lehetőséget rejt magában, melyre megépült példa tudomásunk szerint nincsen. Hisszük, hogy egy ilyen együttélés az otthonukat elhagyni kényszerülő idősekben fenn tarthatja az életbe vetett hitet, a fiatalok számára pedig a közösségi lét megélésére adhat lehetőséget.


A főtérről

Mogyoród főtere fizikailag három részből áll. A főtér nyugati része a Dózsa György utat szegélyezi, a főtér keleti része a Fóti út és a patak közé szorul, míg a főtér észak-keleti részén a Rózsa utca halad. E három térrész közül az első kettő összhangban van egymással: a patak finoman elválasztja, a gyalogoshíd szépen összeköti őket. A harmadik, Rózsa utcai térrész jelenleg kissé excentrikus helyzetben van a Főtérhez képest, mind funkcionálisan (egy kis forgalmú, kvázi zsákutcába vezet, melyre lakóházak nyílnak), mind vizuálisan (a Fóti út érezhetően leszakítja a Főtérről). Az egészségház mindenképpen javítani fog a helyzeten, hiszen nagy forgalmú középületként „helyzetbe hozza" a térnek ezt a részét is. Ezt szeretnénk erősíteni a 25m széles kapuként megjelenő tornáccal is: ez a középülethez méltóan nagyvonalú megnyitás egyértelműen kijelöli az immár egységesen kezelt Főtér északnyugati csücskét, egyúttal az épület előtt elkeskenyedő járda feszességét is csillapítja azzal, hogy alatta szinte „befolyik" a tér az udvarra.

Az egészségház működéséről

Az egészségház minden közönségforgalmi funkcióija a földszintre került, biztosítva az akadálymentességet. A háziorvosi rendelő a déli épületszárnyat foglalja el, bejáratai közvetlenül a főtérre nyílnak. Az északi szárny kisebb épülettömege a fogászati rendelőket rejti, ennek a bejárata már ráfordul az udvarra. A gyermekorvosi és védőnői szolgálatot funkcionális okokból közös épületbe tettük. Ez az épület a fogászati rendelő folytatásában az udvarról nyílik. Ennek előnye, hogy az udvar hátsó, intimebb részéhez kapcsolódik, így az udvar védettebb részét használhatják a gyerekek.

Az épületek alaprajzi rendszerét a funkcionalitás és a flexibilitás határozta meg. Egyetlen „luxus", hogy a váróhelyiségeket tágasabb, szoba-szerű terekként alakítottuk ki, melyek nyáron a kerthez közvetlenül kapcsolódnak, mert szerintünk fontos, hogy a várakozás otthonos, nyugodt környezetben történjen.

Az építészeti eszközökről

Az épület megformálásánál és anyaghasználatánál is a természetességre, tisztaságra, egyszerűségre törekedtünk. A tömegképzést a környezettel való maximális harmónia diktálta. A nyeregtetős tömegekkel a környező házak ritmusát folytattuk, míg az L-alakú tornác középülethez méltó, határozott térfalat kezd a Főtér északi részén. Az épület szerkezete és anyaghasználata is természetes és gazdaságos: a külső falak 30 cm-es Porotherm K téglából épülnek, mely a vonatkozó energetikai követelményeknek hőszigetelés nélkül is megfelel. Ennek előnye, hogy a külső oldali vakolat közvetlenül a téglafalra kerül, így ez az egyszerűségében is nemes homlokzat jóval időt állóbb, mintha hőszigetelésre kerülne.

A födémek monolit vasbetonból készülnek. A tetőszerkezet hagyományos ácsszerkezet. Az épület fedése hagyományos szalagcserép. Alumínium tokos, hőhídmentes nyílászárókat használunk. A belátásgátlást és a külső árnyékolást a szükséges helyeken az ablakok előtt a homlokzat külső síkjára helyezett, fehér színű terpesztett acéllemez biztosítja.


Részletes Bírálat

A pályamű a településszerkezetbe illeszkedő elhelyezéssel szervezi a beépítést. Analizálja a területet határoló két út beépítés módját, ezeket enyhe szögtöréssel, gerincirányokkal egymáshoz idomítja. Az Egészségház tömegei a Fóti út fésűs beépítését követik, míg a későbbi ütemek már a Rózsa utca tengelyeihez igazodnak.

A telepítéssel kialakul egy belső pihenőtér, melyet a telkek előtti teresedéstől és a Főtértől csak vizuálisan határol a pályamű egy könnyed árkádsorral. Utóbbi erőssége a pályázatnak, mert ez egy átjárható határt képez a külső és belső tér között, ez szervezi egységbe a tömegeket, továbbá előtetőként is funkcionál, és kellő hangsúlyt ad a bejáratnak. A telek délnyugati oldalhatárán elhelyezett parkolók kellő szeparáltsággal bírnak.

A tömegek formavilága, léptéke illeszkedik a „faluképbe", ugyanakkor a homlokzatosztások, a részletek letisztultságával, a fedett-nyitott terekkel és a tömegek összekapcsolásával ki is emelkednek abból, jelezve az épület kiemelt szerepét a község életében. A hosszabbik tömeget a Pályázó egy ponton meg is szakítja, ezzel kellemesebb arányú egységeket képez, amellyel kedvez a Rózsa utca felőli léptéknek és látványnak. Az így kialakult három alaprajzi egységben jó prioritások mentén szervezi a funkció-csoportosításokat és azok külső-belső kapcsolatait. Jó a várók kiöblösödése és a közösségi tér felé való nyitása, valamint a rendelők és vizsgálók termeszétes fényigényének nagy ablakfelületekkel való megoldása. Viszont nem szerencsés, hogy a fertőző rendelőket csak a várókon keresztül tudja a legtöbb orvos elérni. Az épületek egyszintesek, csak a gépészet és pár kiszolgáló helyiség került a tetőtérbe. Utóbbi megközelítése azért jár némi kompromisszummal.

Az Egészségház telkén a későbbi beépítésre javasolt funkció, a több generációs fecskeház, érdekes és megfontolandó szociológiai felvetés. A tömegek igazodnak a terep adottságaihoz, a nagy szintkülönbségeknek és az elhelyezés ritmusának köszönhetően panorámások. A beépítés több, hasonló egység sorolásával egy ütemezhető szcenáriót tesz lehetővé A nagyvonalú, szellős beépítésnek sajnos ára van: a Pályamű egy liftet és függőfolyosókat javasol a feltárásra. Ennek költség vonzata és gépkocsi kapcsolata (csak teremgarázsig megoldott) felülvizsgálandó.

A Pályaművet a településképbe illesztés, a tömegformálás, a közterek és a belső terek megfogalmazása emelték ki a többi pályázat közül. Ezzel az összegzéssel a Pályaművet a Bírálóbizottság egyhangúlag a 450.000 Ft összegű I. díjban részesítette.

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.