A Moszkva tér és jövője - Városházi beszélgetések, előzetes

Napirenden a Moszkva tér rendezési tervjavaslata, illetve az érintett önkormányzatok ezzel kapcsolatos elvárásai, tervei, s a lehetséges megvalósítás útjai.

Időpont: 2005. február 22. 15 órakor

Napirenden a Moszkva tér rendezési tervjavaslata, illetve az érintett önkormányzatok ezzel kapcsolatos elvárásai, tervei, s a lehetséges megvalósítás útjai. A témához kapcsolódik Dr. Nagy Béla "Moszkvatér-szindróma" című rövid előtörténeti összefoglalója.

Vendégeink:
Dr. Nagy Béla, a Mű-Hely Rt. vezérigazgatója,
Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester,
Horváth Csaba II. kerületi polgármester, és
Mitnyán György XII. kerületi polgármester, továbbá
Borsi László, az OLÉH elnöke.

A Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága a múlt évben szakmai beszélgetéssorozatot indított, amelynek egyetlen, de valamennyiünk számára fontos témája van: Budapest. A beszélgetéssorozat havonta – kéthavonta egy-egy, különböző szakmai körök által fontosnak vélt, vagy aktuális kérdést tűz napirendjére, kötetlen formában azzal a céllal, hogy az adott kérdésről véleményt cserélhessenek döntéshozók, fejlesztők, tervezők, a lehető legkülönbözőbb érdeklődésű, értékrendű szakmai és civil csoportok. Bizottságunk fórumot és lehetőséget kíván teremteni ahhoz, hogy ezek a nézetek egymással találkozzanak, annak érdekében, hogy Budapest mindannyiunknak épüljön. A beszélgetéssorozat egy-egy eseményéről az elhangzott álláspontokat, véleményeket be kívánjuk építeni a döntéshozatali folyamatokba annak érdekében, hogy lehetőség szerint egyfajta közösségi tervezési szemlélet és gyakorlat teret nyerhessen fővárosunkban.

Helyszín: Budapest, V., Városház utca 9-11., első emelet

Dr. Nagy Béla: A "Moszkva tér-szindróma"

A Moszkva tér – nevének elhangzásakor akaratlanul is – egy tünetegyüttest ír le. Azt a jelenséget, amit más szakmában az állatorvosi ló esete példáz, melyen egyidejűleg tanulmányozható valamennyi betegség. Itt a városrendezés és városfejlesztés nemzetközi tapasztalatai, elméleti megfontolásai mind igazak és egyidejűleg egyik sem igaz.

1. A tér egy gödör. A szó szoros értelmében és átvitt értelemben is. Korábban agyagbánya működött itt. A tér gödör abban az értelemben is, hogy minél több energiát fektetett bele a város, annál nagyobb lett a probléma mélysége.

2. A Moszkva-tér egy fekete lyuk. A fejlesztési lehetőségeket és szándékokat végtelenül elemésztő Bermuda-háromszög.

3. A Moszkva-tér – mint hely – gazdag történelmi múlttal rendelkezik és mégis történettelen.
Visszalapozva a történelemkönyvben az alábbiakat találjuk:
1990-es évek....munkanélküliek, munkát keresők munkaerő-piaca, társadalmi-gazdasági tünetek, kiszoruló gyalogosok,
1970-es évek...metro2 állomása, villamos-sínek, busztárolók, növekvő felületű utak, a fiatalok kedvelt találkozópontja,
1945 után...tömegközlekedés és a "gomba" a városrész jellegzetes elemévé vált,
XX. század eleje...eleinte korcsolyapálya, később teniszpálya működött itt,
XIX. század...az agyagbánya szélén, a Retek utca és a Moszkva tér között, a Dékán utcával tagolt tömbök épületei ekkor kezdenek épülni,
XIX. század...agyagbánya még működik a tér helyén,
XVIII. század...a Széna téren látható városfalon kívülre telepedtek a várost kiszolgáló környezetszennyező, a lakóterületektől idegen extenzív városi funkciók: légszeszgyár, korabeli KÖJÁL, üzemek, katonai területek,
XVIII. század...a Városmajort – a világ első közparkját (!) – megvette a város,
XVIII. század a környezetben II. József intézkedésére a Budára telepített minisztériumok alkalmazottai számára "tömeges" lakásépítési program indul a Városmajor szélén és a Várhegy oldalában,
XVII. század A királyok – Mátyás is – a budai hegyekben tartott vadászatok előtt és után itt, a Városmajorban gyülekezett és itt került szemlére a teríték is vadászat után,
XVIII. század agyagbánya működik,
XVIII. előtt A környéken nincs említésre méltó beépítés. Természetesen a várfalon kívüli hasonló területek életét élte, de a nevezetesebb eseményeket feltüntető történelemkönyv lapjai lényegében üresek.

4. Városszerkezetileg kiemelkedő értékű hely, és hasznosítása mégis messze elmarad ettől.

5. Hatásterülete többszintű és komplex – a regionális összefüggések, a városrészközi hatások és a közvetlen környezetre gyakorolt hatások egyidejűleg érvényesülnek.

6. Igen nagy forgalmú csomópont, ahol ma is több mint 100.000 fő fordul meg a tömegközlekedési megállók (metro2 – BKV és VOLÁNBUSZ autóbuszok – villamosok) között.

7. A téren naponta kétszer tetemes személygépkocsi forgalom halad át zömében a II. kerület kertvárosai és a Belváros között.

8. A teret övező épületállomány értéke közepes, illetve alacsony: különös tekintettel a Retek utca – Széna tér tömbben, de ez mégsem elég vonzó a fejlesztők számára. A tér rendezetlensége, illetve "állandó ideiglenessége" a befektetések bizonytalanságát, kockázatát növelő tényező.

9. Piaci körülmények között egy metróállomás közelsége önmagában is – Budapesten és mindenütt a világon – meghatározó fejlesztési potenciált hordoz az elsődlegesen a tömegek jelenlétére alapozott vállalkozások számára. Tíz évvel a piacgazdaság alapjainak megteremtése után még mindig nem elég vonzó a terület a fejlesztők számára. Kicsi a hozam és/vagy nagy a kockázat.

10. A területen a metró mellett a 6-os, a 4-es, a 61-es, az 56-os, az 59-es, a 18-as villamosok és számos autóbusz végállomása csak növeli a fejlesztési potenciált. Úgy tűnik, hogy talán túlságosan nagy a koncentráció és a magas sűrűség minden más lehetőséget kiszorít.

11. Gazdag, magas presztízsű városrészek (Rózsadomb, Városmajor, Budai Vár) találkozásában fekszik és mégis a szegény, alacsony presztízsű társadalmi rétegek dominálnak a téren (munkanélküliek, munkaerőpiac, stb.).

12. A vároldal mára lepusztult épületein tanulmányozható a szakszerűtlen helyreállítás szinte valamennyi jegye, a díszes szecessziós épületek a tetőidomainak átalakításától a gazdagon, mívesen megmunkált homlokzatok sivárrá tételéig.

13. A téren és környezetében működő funkciók is – egy-két kivételtől eltekintve – alacsony színvonalúak, nem vonzóak, nem is említve a környezetet kifejezetten terhelő és a területtől idegen tevékenységeket (benzinkút, VOLÁNBUSZ autóbusz-pályaudvar, gumijavító, bódék, környezetidegen (?) pavilonok, stb.).

14. A lakosság sem túlságosan ragaszkodik a területhez, egyfajta átmenetiség, ideiglenesség uralkodik a téren.

A Moszkva tér azonban többre érdemes, Buda Belvárosának szélén, annak részeként.