Emberek/Interjú

"A Nehru park egy sokszereplős tervezési folyamat eredménye" - Finta Sándor

1/17

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
?>
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
1/17

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter

Emberek/Interjú

"A Nehru park egy sokszereplős tervezési folyamat eredménye" - Finta Sándor

2016.10.12. 14:30

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Finta Sándor

Vélemények:
1

Dosszié:

Az ősszel átadott Nehru park körül nagy volt a várakozás, sőt ez volt a 2013-ban meghirdetett TÉR_KÖZ program egyik zászlóshajó projektje is. Ebből az alkalomból beszélgettünk Finta Sándorral, Budapest egykori főépítészével, a TÉR_KÖZ program kezdeményezőjével.

Sokszereplős, komplex megújításról van szó, ezért érdemes kicsit megállnunk és átgondolnunk a folyamatokat, a sok éves egyeztetések és kooperációk eredményét, hogy a jövőben még gördülékenyebben valósulhassanak meg hasonló léptékű és jelentőségű közterület megújítások.

A TÉR_KÖZ szakmai koncepcióját korábban úgy fogalmaztad meg, hogy „a várost közösen fejlesztjük." Hogyan és mennyire tudott ez az elv érvényesülni a Nehru park esetében?

Finta Sándor: Minden projekt, így a Nehru park esetében is megpróbáltuk megkeresni azokat a szereplőket, akik már korábban is jelen voltak, nem biztos, hogy pont a Nehru parkban, de mondjuk a Duna mentén. Így jött a VaLyo (Város és Folyó) egyesület, akik nem csak egy építész, dizájner csapat, hanem nagyon fontos közösség is a Duna-parton. A korábbi tapasztalataik alapján képesek a Dunamenti diskurzus moderálására, sőt több civil csoport fókuszában is ott vannak.

Amellett hogy a Fővárosi Önkormányzat a pályázat kiírója és bírálója, a Városmegújító Csoport is rengeteg energiát befektetett az egyes projektekbe. Folyamatos konzultációs lehetőséget biztosított a kerületek számára, de ez a Nehru park esetében fokozottan igaz volt, valószínű azért is, mert fővárosi tulajdonról van szó. A hosszas tervezési folyamatban a terv együtt fejlődött az igényekkel. Végül elég jól összejött egy olyan kerekasztal, amiben jelen volt a Főváros, a Bálna, a IX. kerület és városfejlesztő cége, akik becsatornázták a kerületi igényeket, a VaLyo Egyesület, a D1618 műhely, rajtuk keresztül pedig a városi területeket aktívan használó fiatalok igényei is érvényesültek.


az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
3/17
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter



A biciklisek hogy jöttek a képbe, őket ki kereste meg?

FS.: A VaLyo egyesület és a D1618 műhely a Főkert Mérnökiroda Kft.-vel együtt tervezte a területet, szóval minden, ami nem tájépítészet, azt a koncepció és tendertervig a VaLyo és a D1618 műhely tervezte. Tőlük azt kértük, hogy az egyes funkciók felhasználóit ha lehet, akkor előre azonosítsuk. Így a későbbi üzemeltetők, használók szempontjait is be lehet építeni a tervezésbe.

A bringások egyébként úgy kerültek képbe, hogy a TÉR_KÖZ pályázat meghirdetésével együtt csináltunk egy „érzékenyítő beszélgetést" a Design Terminálban, kvázi fölráztuk a várost. Itt elmondtuk, hogy egy közös együttműködést szeretnénk az önkormányzatok és városlakók között. Olyan csapatokat kerestünk, akik helytől független városhasználó fiatalok, azért, hogy ha valamelyik önkormányzat egy adott funkcióban gondolkodik, akkor tudjunk adni a funkcióhoz olyan szervezetet, akik tudnak segíteni a tervezésben, későbbi használókká válnak. Ilyen módon bukkantak fel páran, pl. a bringások is, akik végül nem csak a Nehru parton működtek közre, hanem pl. a Szilas-pataknál is.

Szintén a VaLyo egyesület és a D1618 műhely csapatához köthető a Nehru park Dunamenti sétányán található egyedi bútorcsalád, a ballonpadok. Milyen nehézségek adódnak egy ilyen egyedi elem elhelyezésével, mit gondolsz a megvalósult formáról?

FS.: A tervezés során figyelembe vették az előző két generációs Duna-parti padjuk tapasztalatait, és azokat beépítve alkották meg az új típust. Az első generációsok megsérültek, megrongálódtak, míg a másodiknál túl nagyok lettek a padok, furcsa használatok alakultak ki. A mobilitás, az átrendezhetőség megtartása alapvető szempont volt kezdetben, mert a parkhasználat fejlődő dolog, hasznos tehát, ha nem lecsavarozott bútorok vannak. Ám a technikai nehézségek sajnos ezt pont ellehetetlenítették. Ez nem egy késztermék, és a tapasztalat az, hogy a közbeszerzési rendszer nem alkalmas arra, hogy egyben terméket is lehessen fejleszteni. A bécsi ENZI, ami ehhez nagyon hasonló elven működik, már a negyedik, ötödik generáción volt túl, mire megfelelően kikristályosodott a formája, anyaghasználata, az egész konstrukció.
A ballonpad egyébként nekem tetszik. Talán a használat miatt jó lenne még egy csak ülésre alkalmas feles elem is. Örülnék, ha lenne továbbfejlesztése, mert úgy láttam, hogy szeretik az emberek.


az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
2/17
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter



A Dunamenti sétány egyik legnagyobb konfliktusa talán a gyalogos - kerékpáros helyzetből adódik. A Bálna melletti kerékpáros út hirtelen megszakad, amit sokan figyelmen kívül hagynak és egy zavaros helyzet jön létre a sétálók és a tempósabban közlekedő bringások között. Erre mi lehetne szerinted jó megoldás? 

FS.: A probléma már a Bálna melletti részen kialakul, mert ott is nagyon szűk a Duna felőli gyalogos és kerékpáros sáv, sőt a helyzetet nehezíti a Bálnában üzemelő vendéglátó teraszok kitelepülése is. A tervezéskor az a döntés született, hogy a hivatásforgalmi kerékpárút kerüljön ki a Bálna túlsó oldalára. Sajnos ez végül elmaradt, de az én véleményem az, hogy a kerékpár utat továbbra is kívül kellene vinni, a Közraktár utca mentén, megteremtve a megfelelő forgalmi körülményeket ehhez. A Dunamenti sétányról fel kellene szedni a megkülönböztetett burkolatot, ne legyen „enyém-tiéd", hanem mindenki figyeljen oda. Ott vagy tolják a bringások vagy olyan tempóban menjenek, ami még elviselhető a gyalogosoknak.

Szóba került, hogy már a tervezés folyamatába bevonták a tervezők a későbbi használókat, üzemeltetőket annak érdekében, hogy a megvalósuló funkció megfeleljen az igényeknek. Hogy működött ez az elv a korábbi BKV pihenő pavilon esetében, milyen funkció kap helyet a megújult épületben?

FS.: Ide olyan funkciót terveztünk, ami egyrészt kiszolgálja a kávézás, mini-büfé, mosdó jellegű igényeket, ugyanakkor viszont egy közös találkozási pontja a parknak. A játszótér közelsége miatt a kisgyerekes családok az egyik célközönség, de szerintem ez lehetne a Nehru parkbéli közösségi és sportélet kiszolgáló központja, pl. focimeccsek szervezése, a park életének programozása. Az lenne az ideális bérlő, aki felvállalja a közösségek összefogását, szervezi a park életét.


az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
13/17
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter



A TÉR_KÖZ 2016 pályázat programindító fórumon biodiverz felületeket mutatott be a Főkert. A Nehru park ennek egyik mintaprojektje, hiszen ezen a területen is található biodiverz parkfelület. Mi indokolta az alkalmazását, milyen előnyökkel jár, és hol alakították ki ezeket a felületeket?

FS.: Egyszerűen azzal szembesülünk, hogy a városi zöldfelületek iszonyatos fenntartási költségűek és igényűek, az egészet ez hívta életre. Nyugat- Európában ez már hódít egy ideje, Bécsben például sávelválasztásként láttam. Olyan növénytársításokat hoznak létre, amik alacsony fenntartási igényűek, nem kell állandóan locsolni őket, egymás mellett jól megférnek, nyilvánvalóan ezek őshonos fajok. Az egész innen jött, hogy a Nehru parkban adjunk erre jó mintát, amit később a többi parkban is alkalmazni lehet. A villamospálya melletti biztonsági sáv ideális terepnek mutatkozott a biodiverz felület kialakítására, az őszi esők hatására megindulnak majd a növények is, és benövik a most még egyszerű kavicsos sávnak tűnő ültetőközeget.

Szintén kieső és alulhasznosított terület volt a Petőfi híd pesti hídfője alatti zárvány. Milyennek látod a fővárosban elsőként megvalósult fedett BMX- és görparkot?

FS.: Az elmúlt néhány évben ez az egyik legkirályabb dolog, ami történt Budapest belvárosában. Vannak egyébként külső kerületekben ilyen pályák, a XV., XVII. kerületben is, de ott parkokban valósultak meg. Ez viszont itt egy teljesen elhagyatott, negligált, erősen leromlott állapotú hely volt, miközben nagyon sok ember járt erre, gyakorlatilag innen érkeztek meg a parkba. Most úgy látom, hogy ez a pálya folyamatosan tele van, még este is, úgyhogy ez nagyon berobbant. Az első terveken még egy süllyesztett pályában gondolkodtunk, ami még vagányabb dolog lett volna, viszont funkcionálisan és a használat szempontjából ez így is nagyon szuper.


az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
10/17
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter



Mi a véleményed, hogyan lehetne példát mutatni a Nehru parkkal arra, hogy a közösségi fenntartású területek, funkciók nem csak közpénz elszívó hatásúak, hanem akár önfenntartóak is lehetnek?

FS.: Ez is lehetne egy kísérleti projekt a Nehru parkban, hogy hogyan lehet például a sport által egy aktív közösséget kovácsolni a park köré. Nyilván akkor ők már jobban odafigyelnek a környezetükre, kevesebbet szemetelnek, önkéntesen fenntartják bizonyos részeit, funkcióit a parknak. Az átgondolt tervezés is ehhez a szemlélethez tesz hozzá, pl. a biodiverz felület. Különböző gyakorlatokat be lehet vezetni, például események bevételeit visszaforgatni, ezekből finanszírozni teszem azt, a ballonpadok egy következő, továbbfejlesztett generációját.

A „Parkba kutyát vinni tilos" tábla ellenére az elkészült Nehru park a kutyásokra is gondol? Nekik milyen lehetőségeik vannak?

FS.: A terület megújítása során elkészült egy elég nagyméretű kutyafuttató is, ami kiválthatja a parkban való sétáltatást. Arrafelé egyébként elég intenzív kutyás forgalom figyelhető meg.


az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
12/17
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter



Egy további ütemben mi az, ami még szerinted része lehetne a parknak?

FS.: Nyilvánvalóan a Dunával való közelebbi kapcsolat kialakítása tovább erősítené a parkot. Erre egy úszó köztér, platform teljesen alkalmas lenne, ami szintén jó kísérleti hely lehet. Félig köztér, félig közösségi tér, turisztikailag is érdekes attrakció. A fenntartáshoz persze valamennyi üzleti rész is szükséges. Ezen kívül a kerékpárút sorsát kellene még nagyon rendezni.

A Petőfi híd tartópillér festése egyébként a megújítástól független projekt, a Színes Város alkotása, ami tök jó kezdeményezés. Érződik, hogy ez még nem olyan átgondolt, de majd biztos lesz ennek egy újrafestése, amit a most már ott jelenlévő közösséggel együtt lehet csinálni, ki lehet rá találni egy közös eseményt.


az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter
14/17
az új Nehru park - fotó: Gaál Anna Eszter



Összességében milyen jelentőségűnek látod a Nehru park megújítását?

FS.: Ez a park, mint a legtöbb nagyobb kiterjedésű fővárosi park, nem csak kerületi jelentőségű, hanem egész Budapest számára egy fontos helyszín. Az elmúlt évek során erősen leromlott az állapota. Szerintem nagyon nagy áttörés, hogy bár hosszantartó, és kicsit elhúzódó, de kitartó munkával meg tudott újulni. Ráadásul olyan tervezési folyamattal, ami aztán tényleg sokszereplős, és igyekezett mindenkinek az érdekeit figyelembe venni.


A projekt címe: Budapest IX. kerület Nehru part felújítása
Projektgazda: Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata
Projektmenedzser: Városüzemeltetési és Felújítási Iroda
Támogató: Budapest Főváros Önkormányzata
Projektkoordinátor: Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, Városmegújító Csoport

Tervezők:
S-Tér Kft., vezető tervező: Sándor Tamás
FŐKERT Mérnökiroda Kft., tervező: Szalkai Adrienn, Pápai Veronika
D1618 műhely, tervező: Kukucska Gergely
VaLyo -Város és Folyó Egyesület, tervező: Varga Dávid, Tömör Miklós

Elnyert fővárosi támogatás: 491.610.500 Ft
A támogatás intenzitása: 100%
Teljes projektköltség: 491.610.500 Ft

A projekt tartalma:

- teljes parkrekonstrukció közel három hektáron a park zöldfelület-állományi értékének megőrzése mellett, 12.805 db cserje, félcserje és 7.444 db díszfű, hagymás növény kiültetése
- a parkban ökologikus szemléletet tükröző elemek megjelenése, biodiverz zöldfelület alkalmazása, vízáteresztő stabilizált burkolatú parki sétányok kialakítása, csapadékvíz helyben tartása, szikkasztása
- a parti sétány (korzó) mentén az egyedi ülőbútorok ún. ballonbútorok fejlesztése, gyártása, elhelyezése
- új rekreációs funkciók kialakítása a parkban:
- korszerű játszótér  gyermekes családoknak életkor szerint csoportosított játékokkal
- szabadtéri fitneszpark és felújított sportpálya
- a Petőfi híd alatti részen az első budapesti fedett BMX- és gördeszka pálya megvalósítása
- a korábbi BKV pavilon átépítésével park-kávézó kialakítása a játszótér és sportpálya használatát segítő szolgáltatásokkal (illemhely, pelenkázó, Wifi pont lehetősége)
- a park gyepfelületeinek védelmére a Petőfi híd déli oldalán nagy területű kutyafuttató, amely egyaránt alkalmas kis és nagyméretű kutyák számára

 

Vélemények (1)
péter bérenc
2016.10.17.
19:39

idézet a szövegből:

A projekt címe: Budapest IX. kerület Nehru part felújítása

ez a neve

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.