Design/Formatervezés

A panel mögött

1/8

Korényi András

Szemerey Samu

Riedel Miklós, Kádár Bálint

R2D2

?>
Korényi András
?>
Szemerey Samu
?>
?>
?>
?>
Riedel Miklós, Kádár Bálint
?>
R2D2
?>
1/8

Korényi András

Szemerey Samu

Riedel Miklós, Kádár Bálint

R2D2

A panel mögött
Design/Formatervezés

A panel mögött

2007.01.24. 08:13

Megnőttek a fák címmel zajlott beszélgetés a Trafó Galériában, A másik város kiállítás kísérőprogramjának részeként.

A trafó-beli Másik város kiállításhoz kapcsolódó beszélgetésen (Megnőttek a fák, 2007. január 18.) Szemerey Samu kurátor vendégei Korényi András illetve Kádár Bálint és Riedel Miklós építészek voltak. Előbbi még maga is tervezett panelházakat, utóbbiak a memo csoportban a Flórián téri lakótelepen végeztek kutatásokat.

Ami a kutatást illeti, az sok tekintetben a közvélekedéssel ellentétes képet rajzolt a panel-lakótelepekről: eszerint igenis átgondolt tervezés eredményei voltak (csak pénz hiányában nem valósultak meg a közfunkciókhoz kapcsolódó részeik), műszaki állapotukat tekintve pedig megfelelnek a magyar épületállomány átlagos színvonalának. A panel negatív megítélése jellemzően a nem ott lakók véleményében él, így talán érthető, miért nem indult tömeges elköltözés a rendszerváltás után.

Fentiekből következően a rehabilitáció egyik kézenfekvő útjának a lakótelepek befejezése látszik. Ennek elmulasztását lehet felróni a PanelPlusz programnak, amely piaci alapon is kivitelezhető gépészeti stb. felújításokat támogat a közösségi funkciók, közterek rendezése helyett.
Ahogy Szemerey Samu fogalmazott, az építészszakma nem vesz tudomást a kérdésről, a rendszerváltással a panelépítésben felhalmozott magas színvonalú műszaki tudás és tapasztalat tömege került fiókba. Pedig rendelkezésre állnak a tervek, az eredeti tervezők is még köztünk vannak. Kérdésére válaszolva Korényi András is azt mondta, foglalkozna panelrehabilitációval, de felkérés híján nincs rá módja.

Az elhangzottak nem hagytak kétséget afelől, hogy a paneltelepek ma elsősorban lehetőséget képviselnek, problémává ebbéli minőségük kihasználatlansága okán lépnek elő. A memo szerint komoly javulást eredményezne a tulajdonosi szemlélet problémáinak, a közösségi kultúra hiányának a felszámolása. Ehhez többek között a lakótelepek megítélésének javítását célzó marketingmunka szükséges.
(Találós kérdés: mit gyártanak a még mindig üzemelő házgyárakban? Teszkókat.)

Török Tamás



 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.