A Rozsdakerttől a Traverzig – hat tájépítész koncepció
A Budafoki út és a Karinthy Frigyes út sarkán lévő egykor impozáns Lágymányosi Dohánygyár területének rekonstrukciója volt a témája annak az egy hetes workshopnak, amelyet a Lechner Központ a BCE Tájépítészeti és Településtervezési Kar hallgatóinak rendezett.
Az egykor impozáns dohánygyári épületegyüttes és annak udvara előbb az államosítás, majd a privatizáció eredményeként ma aggasztó állapotban van. A Lechner Tudásközpont – melynek székhelye több más állami szervvel és magáncéggel együtt szintén itt található – hosszú távú célja a terület megújítása, amelyben az egyetemisták munkái komoly inspirációs forrást jelentenek. A hat csoportban alkotó mesterszakosok munkáját három tanár, dr. Almási Balázs, dr. Balogh Péter István és Gergely Antal koordinálta.
Oktatói értékelések
InSPIRÁL koncepció
A koncepció ügyesen formálja a külső, az átmeneti illetve belső tereket. A Budafoki úton a reprezentatív bejárat mellett a parkolási funkciót megőrzi, és kulturált keretek közé helyezi. A Karinthy F. út felőli villaépületek környezetét jelentős zöldfelületekkel parkszerűen alakítja, míg az intenzív használatú belső udvarnak kortárs eszközökkel, városias karaktert kölcsönöz. A kémény köré épített spirális lépcső jelszerű elemként szervezi az együttes mindennapi életét. A lépcsőn feljuthatunk a főépület tetejére, ahol egy zöldtetőről csodálhatjuk az elénk táruló panorámát.
Gyárkert koncepció
A terv jelentős hangsúlyt helyez a város és az egykori dohánygyár kapcsolatára, és a jelenleg csonka kémény jelzésszerű visszaépítésével már messziről felhívja a figyelmet a megújult építészeti és kulturális központra. A különleges anyaghasználat és az éjszakai fények átírják Dél-Buda meglévő sziluettjét. Az ipari múlt, az intenzív beépítés kontrasztjaként rendkívül intenzív, dzsungelszerű zöld növényzettel teremt különleges miliőt a gyárudvaron. A feltekeredő dohánylevelet formáló különleges pad értékes eleme a koncepciónak.
Lechner PARK koncepció
Izgalmas, környezetérzékeny ütemezési javaslata reális alternatívát kínál a helyszín jövője szempontjából. A parkolás fokozatos visszaszorításával a terv költségérzékenyen, de maximális hatékonysággal csempészi vissza a zöldet. Végeredményében karakteres kortárs teret vizionál, mely tökéletesen együtt él a kiszolgáló funkcióval.
Lechner KERT koncepció
A terv erőssége az ütemezhetőségében rejlik. Javaslatot ad egy szinte azonnali, nulladik lépcsős kortárs művészeti beavatkozásra, mely kis költségvetésű, azonban látványos változást eredményez a belső udvar megközelítésénél az épületek közötti szűk térben. A színes homlokzatok közti térbe feszített zászlók sötétben megvilágítva este is varázslatos légkört teremtenek, és előkészítik a megérkezést.
Rozsdakert koncepció
A koncepció az ipar és a természet, a gyár és a zöld növényzet közti folyamatos kölcsönhatásra, egyfajta „harcra" reflektál. Hangulatában indusztriális karaktert épít. Anyaghasználatában így hangsúlyos szerephez jutnak a cortenacél és a nagy elemes beton felületek, erőteljes kontrasztot képezve a zöld növényzettel. Növény választásában különleges hangulatra törekszik, így előszeretettel használ előfutár növényfajokat, vagy azok díszváltozatait. Izgalmas szoborparkot integrál ebbe a különleges környezetbe, mely kitűnő hátteret biztosít a kortárs objekteknek és/vagy installációknak.
Traverz koncepció
A koncepció erőssége a részletekben bújik meg. A gyárudvar raszterbe ültetett karakteres facsoportja, a gépház megújuló épületével kapcsolatot építő kiemelt galériaszerű térszín, az utcaszerű hosszanti térbe lógatott egyedi lámpák vagy a szabadtéri mini színpadként is működő lépcsőzetes néző-/tartózkodótér megjelenítése. Egytől-egyig kiváló, akár ütemezetten is megvalósítható kreatív ötletek, megoldások.
20:05
Nagyon jó. Hat terv, amely a területre, a környezetére, nem pedig az oda erektálható életmű-szegmensre koncentrál. Alázattal, zölden vagy tégla-imádó módon, tisztelettel az elmúlt struktúrák iránt - VÁROSTERVEZŐI attitűddel, nem pedig a teret saját magával teletömő, építészi alkotás képében. Kb. ez a településtervező / várostervező, versus az építész közötti különbség, az antagonisztikus, valamennyiőnk javát szolgáló ellentmondás lényege. Az építész életművet épít, a város- illetve településtervező várost, illetve települést. Ez két, mindannyiunk érdekében külön tartandó szakma. Nem igaz, hogy az építész a 6B ceruzától a világmindenségig bárminek a megtervezésére alkalmas. Nem igaz. Pont a várost, na, azt képesek elszúrni, nem egyszer korlátoltan, ostobán, amint azt a 490 pályázat a Városliget szétcseszésére, egyértelműen bizonyítja.
Egyébként pedig - lecsónak válaszolva - a park és a fák kapcsolatáról Bardóczi S. írt jó kommentet saját, legutóbbi, a városligeti fakatasztert erőteljesen bíráló cikkéhez: "A Városligeten belül három olyan nagyobb egység van, ahol ma nincs fa, hanem gyepes tisztás található. A Rondó területe, a Nagyrét és a Királydomb. Ezeken kb. el is férne a pótlás, ha amúgy egy közparkot többek között nem az különböztetne meg egy erdőtől, hogy vannak rajta ligetes vagy fátlan tisztások..."