Technológia

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpont tetőkialakítása

1/6

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós

lead

?>
A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós
?>
A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós
?>
A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós
?>
A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós
?>
A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós
?>
lead
1/6

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós

lead

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpont tetőkialakítása
Technológia

A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpont tetőkialakítása

2016.12.06. 09:01

Cikkinfó

Cég, szervezet:
Bachl

Termék, technológia:
Bachl PIR táblák

Földrajzi hely:
Kisar

A Kisarban kialakított Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpont épülete már nevében is természetközeliségre utal, így nem meglepő, hogy mind a külső homlokzati felületeken, mind a belső térben természetes anyaghasználattal találkozhatunk. A különleges látszó faszerkezet és az energiahatékony hőszigetelés a BACHL PIR tábláival volt lehetséges.

A Szatmár-Beregi Natúrpark a több, mint 21 ezer hektáron elterülő Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben található hazánk legkeletibb csücskében, az Alföld északi részén. Természetföldrajzi megközelítésben a Beregi-sík, valamint a Szatmári-sík hazai területeit fedi le.

A Parkot annak érdekében hozták létre, hogy elősegítse a fenntartható mezőgazdasági, természetvédelmi és gazdag kulturális értékek megőrzését, továbbá erősítse az ökoturizmust, megoldásokat keressen a környezetvédelmi problémákra és ezekkel összhangban oktatási, tudatformálási programok megvalósításának helyszíne legyen.


A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós
4/6
A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós



A Kisarban kialakított Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpont épülete (építész: Farkas Miklós, Pallér-2 Kft.) már nevében is természetközeliségre utal, így nem meglepő, hogy mind a külső homlokzati felületeken, mind a belső térben a természetes anyaghasználattal találkozhatunk. A homlokzaton sok helyen fa burkolóelemeket helyeztek el, és természetesen szóba sem kerülhetett lapostetős kialakítás. A fa deszkázattal burkolt magastetőre agyagcserép fedés került, ami jól illeszkedik a látszó szarufás tetőkialakításhoz. A belső térben is a természetes anyaghasználatra való törekvés látszik. Az épület külön érdekessége, hogy a háncsától megszabadított, formázatlan keresztmetszetű fa tartókra további fa gerenda (tartó) elemek támaszkodnak, amelyek együtt az élő fát szimbolizálják.


A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós
1/6
A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós



Egy ilyen belsőépítészeti megoldáshoz a legjobban párosítható szigetelésszerkezeti kialakítás a szarufák síkján kívüli hőszigetelés. A lényeg, hogy a megmunkált szarufákra és a rájuk kerülő deszkázatra egy légtömörséget és párafékezést biztosító réteg fektetése után közvetlenül elhelyezhetőek legyenek a hőszigetelő táblák. A hőszigetelő réteget nem szakították meg gerendákkal, pallókkal, amelynek köszönhetően hőhídmentes tetőkialakítást értek el. A hagyományos, szarufák közé tett hőszigetelési kialakítás hátránya a nagyfokú hőhidasság: a szarufa 8-12-szer rosszabb hőszigetelési értékekkel rendelkezik, mint a korszerű hőszigetelések. Minden szarufánál hőhíd jön tehát létre, ami nemcsak hőveszteséget okoz, hanem itt alakulnak ki a szerkezet úgynevezett hideg pontjai is, ahol a páralecsapódás elkezdődik és hosszútávon a faszerkezet penészesedéséhez, korhadásához vezet. Egy hagyományos, „csak" szarufák között elhelyezett hőszigeteléssel kialakított hőhidas tetőszerkezet hővesztesége akár a 40-50%-ot is elérheti, függően a szerkezeti kialakítástól.


A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós
5/6
A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós



A szarufák feletti hőszigetelési mód azonban magas szilárdsági és kedvezőbb hőszigetelési jellemzőkkel rendelkező szigetelő lapok beépítését követeli meg, amelynek leginkább a PIR keményhabok felelnek meg. A PIR táblákkal megszakítások nélküli összefüggő, hőhídmentes hőszigetelő réteg hozható létre a tetőkön, az eddig megszokott szigetelőanyag-vastagságoknál jóval vékonyabb réteggel is. Rögzítését a PIR táblák tetejére helyezett ellenlécen és a PIR táblákon keresztülmenő, méretezett csavarokkal szükséges megoldani a szarufákhoz. A kisari tetőbe beépített PIR táblák (BACHL tecta-PUR 022) mindkét oldalán alufólia kasírozás (társított réteg) található, amely télen a belső térből távozó meleg hősugarakat tartja vissza, nyáron pedig visszaveri a külső napsugárzást. Az előbb említetteken túl a felső oldalán alátétfóliának megfelelő, átlapolható és öntapadócsíkkal ellátott réteg található, amely megfelelő vízzárást biztosít a tető számára, így további fóliarétegek beépítésére nem volt szükség. A PIR panelek nagy táblaméretének (2,50 m x 1,25 m), a felületfolytonos fektetésnek és az éleknél egymásba tolható nútféderes kialakításnak köszönhetően még az elemek fektetése is hőhidmentesen történhetett meg. A kiváló hőszigetelési képességen (λ=0,022 W/mK), a hőhídmentes kialakításon túl, a poliuretán zártcellás sejtszerkezetének nagy előnye, hogy nedvességre érzéketlen, továbbá alak- és mérettartó, emiatt évtizedek múlva sem zsugorodik, vetemedik.


A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós
3/6
A Szatmár-Beregi Natúrpark Látogatóközpontja - építész: Farkas Miklós



Nézzünk meg, milyen hőtechnikai szintnek felel meg a szóban forgó tető a beépítésre került 10 cm vastag PIR lapokkal: A tető hőátbocsátási tényezője (U-érték): 0,20 W/m2K, ami az építés évében érvényes 7/2006 TNM Rendelet U=0,25 W/m2K értékét bőven sikerült túlteljesíteni. Hagyományos, szarufák közötti szálas hőszigeteléssel 20-25 cm vastagságra van szükség a fenti érték (U=0,20 W/m2K) eléréséhez. A két szerkezeti kialakításban alkalmazott anyagvastagságok közti különbség a hőszigetelőanyagok közti különbséggel és a hőhidak okozta hőveszteség kompenzálásával magyarázható. E házban a szarufákon kívüli hőszigetelés olyan hőhídmentes és energiahatékony megoldást jelent, amely lehetővé tette a látszó faszerkezetek kínálta egyedi, természetes, belső térkialakítás szabadságát.

forrás: BACHL

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.