A szolnoki Tabán 10 megmentése

A Tabán utolsó, eredeti lakóházát szeretné megmenteni Tokai Attila és csapata. Céljuk, hogy a meglévő Tájház mellett a városrész emlékeit bemutató múzeum jöjjön létre, majd esetleg egy harmadik ház bekapcsolásával életre kelljen a Tabáni Skanzen. Attila építészek, építészhallgatók segítségét kéri az önkéntes örökségvédelemhez.

Ma még talán szokatlan, holnap már a mindennapok része lesz a szakmai önkéntesség, amikor a jó ügy érdekében civilek, szakma, hatóság és önkormányzat összefog. Itt most lelkes fiatal lokálpatrióták kérnek segítséget azoktól az építészektől, akiknek módjukban áll segíteni: felmérni, dokumentálni, rajzolni, házat menteni. S nem csak a Tabán, hanem Szolnok szebbnél szebb ipari műemlékei is várják építészek lelkes támogatását, ahogy az országban (sajnos) sok más pusztuló műemlék, épített örökség is.

---

A Tabán utolsó, eredeti lakóházát szeretné megmenteni Tokai Attila történész és csapata. Céljuk, hogy a meglévő Tájház mellett a városrész emlékeit bemutató múzeum jöjjön létre, majd esetleg egy harmadik ház bekapcsolásával életre kelljen a Tabáni Skanzen, ahol a turisták mellett a művészek is gyakran megfordulhatnak, és ihletet meríthetnek a ma is lenyűgöző tabáni szín-és formavilágból.

- Édesanyámék az ötvenes években, Túrkevéről kerültek Szolnokra, először a Tabán szélén, a Somogyi Béla utcában laktak - meséli Szudi Miklósné Csízi Eszter, a Tabán 10. utolsó lakójának a lánya. - Nagyon sok ismerősük lett a Tabánból, és amikor a 10-es házban lakó Ádám Gyetra néni 1963-ban meghalt, megvették. Ott töltöttem a gyerekkoromat, és ma már nagyon bánom, hogy a ház padlásán talált színházi kellékeket annak idején szétdobáltuk. Ugyanis Gyetra néninél nagyon sok színész is bérelt szobát.

 

 

- Hogy maradt meg ez a ház, miközben körülötte egy új városrész épült?

- Az édesanyám ragaszkodott hozzá. Azt mondta, ha neki innen el kell mennie, meghal. Hiába kérték tőle többen is a házat, nem adta. Ahogy nem engedte a kisajátítást, úgy nem adta oda 15 éve 16 millióért sem. Nem lett se a víz, se a gáz bevezetve, csak villany van. Tavaly nyáron hunyt el, és lényegében a ház úgy maradt meg, ahogy a hatvanas évek elején megvették. Eredetiek az ablakok, a vályogból vert falak, csak tapasztani és festeni kellene.

- Önök is támogatnák, hogy így maradjon meg a ház? Gondolom, az egyik utolsó építési telekre lenne vevő a Tabánban?

- Hárman vagyunk testvérek. Amikor édesanyánk meghalt, felajánlottuk a múzeumnak, hogy mint az utolsó tabáni házak egyikét, vegyék meg. Sajnos nem volt rá pénzük, így egy darabig hirdettük; aztán egyszer éppen a kertben pakolásztunk, amikor Attila (Tokai Attila - a szerk.) bekéredzkedett, hogy megnézze, és azt mondta, milyen jó lenne megmenteni. Nekünk is megtetszett ez az ötlet, mert mi is örülnénk, ha a gyerekkorunk helyszíne megmaradna. Ha sikerül összegyűjtenünk a 15 millió forintot, akkor ennek a kezdeményezésnek adjuk a házat.

 

 

- Azt szeretnénk, ha a Tabán 10. ahogy van, megmaradna az utókorra- veszi át a szót Tokai Attila. – Már most is a régi Tabán életét bemutató, kvázi-múzeumot alakítottunk itt ki, ahol az egyik szobában hamarosan látható lesz a Tabántörténeti Kiállítás, a másik helyiségben pedig a vár, a halászat vagy éppen a szolnoki csipke történetét bemutató látványterem kaphat helyet a későbbiekben. A Tabán történetével kapcsolatos régészeti, néprajzi és fotódokumentációs anyag gyűjtését már korábban megkezdtük, amit február 19-én be is mutatjuk a szolnoki közönségnek. Emellett szerkesztünk egy állandóan frissülő Tabán-blogot, ami a városrész virtuális múzeumaként funkcionál.

- Tehát már a megvásárlás előtt is működni fog a Tabán 10?

- Egyelőre még csak jelesebb napon nyitjuk ki; például amikor a tájházba látogatók érkeznek, nekik is bemutatjuk a múzeumot; - ugyanis nem merjük még itt hagyni alakuló gyűjteményünk értékes darabjait. De persze el tudom képzelni, hogy iskolás csoportoknak, múzeumbarátoknak és érdeklődőknek tavasztól bejelentkezéssel folyamatosan látogatható lesz. Ötletünk egyébként nem számít újdonságnak, hiszen mikor a 80-as években Nagy István és a SZOLNOKTERV csapata elkezdte tervezni a mai Tabánt-, a koncepciójukban a tájház mellett már szerepelt egy Tabántörténeti Gyűjtemény; de mint tudjuk, a nagy tervekből csupán az előbbi valósult meg. A tervezők még abban is reménykedtek, hogy a belső részeken négy-öt régi házat skanzenszerűen sikerül megőrizniük; és ezt a történelmi magot veszik körül a régi stílust imitáló modern épületek. Aztán persze az önös érdekek miatt nagyrészt elfogytak a hangulatos régi házikók - köztük az országos műemléki védettséget élvező Tabán 7-es is -, de szeretném hangsúlyozni, hogy még ma is áll három (!) ótabáni épület, közülük a legrégebbi és legautentikusabb éppen az 1890-ben épült Tabán 10. Nagy Istvánék örökségét folytatjuk tehát, hosszabb távú célunk pedig az lenne, hogy a néprajzi irányultságú Tájházzal, illetve az 50-es számú épülettel (ahol az élővilágot mutatnánk be) összekapcsoljuk a Tabán 10-et, így egy kisebbfajta Tabáni Skanzen jöhet majd létre, ami a Kossuth térhez és a Művésztelephez való közelsége folytán komoly turisztikai attrakcióvá is válhat.

 

 

Sokan sírnak a régi Tabán lebontása miatt, de szerintem a modern házak építészeti szempontból egészen egyedit képviselnek, amit az a tény is jól bizonyít, hogy a Tabán 2-es ház díjat nyert 1997-ben, az utcaszerkezet pedig Pár Nándornak köszönhetően még mindig a középkori, nem is beszélve arról a hatalmas néprajzi örökségről, ami az idős emberek lelkivilágban még ma is él. Egyfajta városi falukutató mozgalmat indítunk el hamarosan, hogy feltárjuk ezt a tudást, és tehetséges kortárs művészekkel együtt modern formában újjáélesztjük ezt, amely alapja lehet majd egy új tabáni identitásnak. Művészeknek és érdeklődőknek tehát azt tanácsoljuk, hogy nyugodtan jöjjenek ide festegetni, fotózni, sétálni, vagy készítsenek tabáni motívumokat tartalmazó kreatív emléktárgyakat, amelyekből már február 19-én is láthatnak néhányat a kedves látogatók. A Tabánnal szemben pedig ott magaslik az ország utolsó működő művésztelepe, amelyre csodás panoráma nyílik a 10-es ház kis udvaráról.

 

 

- Kikkel akarják a Tabán 10-et megmenteni?

- Egyelőre még csak a három örökössel és néhány barátommal próbáljuk megalapozni ezt a Tabántörténeti Múzeumot, de a február 19-i bemutatkozás után szervezett formát öltünk, ahová várunk minden kedves ó-és új-tabánit, tudóst, művészt, városvédőt, illetve lelkes amatőrt... Ha lement ez a farsangi szervezkedés, gőzerővel fogunk dolgozni Szolnok történelmi városmagjának megújításán, hogy mielőbb visszaadhassuk a régi városrész identitását. Hála Istennek, rengeteg szakmai és technikai segítséget kapunk számos közintézménytől, vállalkozástól és magánszemélytől egyaránt; sőt büszkén kijelenthetem, hogy a régi tabáni mentalitás már most is lángol a szívekben, elég volt csupán egy kis szikra az újjáélesztéséhez. A kis csapatunk körül formálódott holdudvarban az idős tabániakon kívül kiváló jogászok, építészek, régészek, történészek és néprajzosok is helyet kaptak; de bízunk a városvezetésben, illetve a helyi értékek iránt fogékony vállalkozókban és cégekben egyaránt.

(A cikk a blogSZOLNOK.hu oldalon jelent meg)