Közélet, hírek

"A tér lelkét a városlakók teremtik meg" - párbeszéd a Várnegyed megújításáról

1/11

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

?>
?>
fotó: REevolutio Consulting
?>
fotó: REevolutio Consulting
?>
fotó: REevolutio Consulting
?>
fotó: REevolutio Consulting
?>
fotó: REevolutio Consulting
?>
fotó: REevolutio Consulting
?>
fotó:  REevolutio Consulting
?>
fotó: REevolutio Consulting
?>
fotó: REevolutio Consulting
?>
1/11

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting

Közélet, hírek

"A tér lelkét a városlakók teremtik meg" - párbeszéd a Várnegyed megújításáról

2010.07.30. 11:02

Cikkinfó

Szerzők:
Jáki Mónika

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Vélemények:
39

Dosszié:

A Várnegyeddel készül valami: van egy érdekes közbeszerzési ajánlattételi pályázat és persze van sok kérdés. A REevolutio viszont már fél évvel ezelőtt megkereste az I. kerületet egy participáción alapuló Várnegyed fejlesztési koncepcióval... Jáki Mónika, a REevolutio vezető tanácsadója a budai Várnegyed revitalizációjáról. 

A Várnegyed Budapest történelmi környezetének ékszerdoboza és egyben országos turisztikai vonzerővel bíró, kiemelkedő fontosságú látogatási célpont, mind hazai mind pedig nemzetközi tekintetben. Vagy mindez csak a múlt okán él így bennünk?

 

1/11

fotó: REevolutio Consulting
2/11
fotó: REevolutio Consulting

 

 

Várostervezőként, tanácsadóként - több éves tapasztalattal - elkötelezettek vagyunk városkommunikációs akciók szervezésében, különböző célcsoportok mozgósításában, városfejlesztési akciókban és városrészek, térrészek, helyszínek újradefiniálásában. Ilyen szemüvegen át figyeljük és éljük meg – lokálpatriotizmusból és gazdasági tevékenységünk kötődése okán – nap, mint nap a Várnegyed problémáját.

Az elmúlt évtizedben a Várnegyed gazdaságilag és társadalmilag kevésbé vonzó célponttá, helyszínné vált. Jelen környezeti állapota nem is teszi alkalmassá erre a feladatra. A történelmi emlékhelyekként ismert városrészek általános problémája, hogy a kor használati igényeinek kielégítésére sok tekintetben csak korlátozottan képesek. A több mint száz évvel ezelőtti kapacitás és a régi térszerkezet ma már nem biztosítja a megfelelő „üzemeltethetőséget". 

A Várnegyed teljesítménye messze háttérbe szorul a piacgazdasági körülmények között fejlődött európai fővárosok belső városrészei, gyalogos vagy korlátozott gépjárműforgalmú turisztikai vonzerővel bíró zónái mellett. A turizmust szolgáló kiskereskedelmi, és szolgáltató, valamint hivatali funkciók által igényelt terek, térrészek megközelíthetősége és minősége rossz, a területen belül közlekedési és a funkcionális igényekhez kapcsolódó parkolási problémák vannak.

A Várnegyed egyik legnagyobb hiányossága, hogy jelenleg a történelmi múlt helyszíne anélkül, hogy megfelelő szolgáltatásokkal, dinamikus környezettel, modern funkciókkal az ott élők és az oda látogatók valódi életterévé válna. Pedig a Várnegyedben igen változatos a használók köre:

  • Helyben élők: idősek, gyerekesek – nagycsaládosok, középkorú generáció / értelmiség
  • Nemzetközi turizmus - külföldi látogatók
  • Gazdasági szereplők
  • Helyben dolgozók
  • Országos, hazai vendégkör

Területi adottságai, sokszínűsége miatt a Várnegyed és környéke rengeteg lehetőséget rejt magában, mégsem elégíti ki egyik csoport igényét sem, és nem tervez ezek gazdasági potenciáljával sem. A városmenedzselés jelenlegi körülményei nem teszik lehetővé a történelmi városrész hatékony megújítását, a Várnegyed kitüntetett helyszíneinek re-vitalizálását.

 

fotó: REevolutio Consulting
3/11
fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting
4/11
fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting
5/11
fotó: REevolutio Consulting

 

 

Az elmúlt időszakban, több kerületben számottevő beruházás, fejlesztés, városrehabilitációs program valósult meg, vagy vette kezdetét. Igencsak szembetűnő, hogy míg máshol városrészek, teljes városközpontok születnek meg, formálódnak újjá a XXI. század igényeit kielégíteni képesen, úgy az országos jelentőséggel bíró, az európai örökség részét is képező Várnegyed nem tudott élni ezzel a lehetőséggel. Nem tett ráutaló magatartást sem, hogy egy megújítási programot szükségesnek ítél, hiszen nem kezdeményezett párbeszédet a térrészt használók között a Vár újragondolására, akár rehabilitációjára vonatkozóan.

Annak érdekében, hogy az I. kerület továbbra is egy dinamikusan fejlődő városrész lehessen, elengedhetetlen új funkcióival európai színvonalúvá kell tenni a Várnegyedet is, ezzel esélyt adva, hogy meghatározó szerepet lásson el a jövő Budapestjének életében.

A kerületi központok megújítását célzó pályázat támogatásának alapvető célja, hogy azok integrált, szinergikus hatásokat felmutató akcióterületi beavatkozások révén újuljanak meg. A funkcióbővítés vagy funkcióerősítés a terület jellegétől függően és a fizikai infrastruktúrához kötődően lehetőleg tartalmi fejlesztéssel kell, hogy történjék, komplex városrész-rehabilitációs eszközök alkalmazásával. A cél egyúttal az is, hogy mind a helyi és a vonzáskörzetben elő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó városközpontok alakuljanak ki, amelyek megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai stb. szolgáltatásokat képesek biztosítani úgy, hogy hozzájárulnak a munkahelyek bővüléséhez.

Várnegyed revitalizáció
Ahhoz, hogy a Várnegyed betölthesse e kor elvárásának megfelelő funkcióját, sok szempont végiggondolása szükséges. Leginkább azon funkciók megfogalmazása elengedhetetlen, amelyek a térrész élhetővé tételéhez járulnak hozzá, ennek fontos része a Várnegyed tereinek és utcáinak tematizálása. A tematizált utcák a városrészek szerkezetén belül kiemelt szerepet töltenek be, egyrészről a városrészben történő mozgás színterei, másfelől pedig a közösségi élet helyszínéül szolgálnak. A környezetbe illesztett terek a városszövet, a városrész szimbólumai, melyek meghatározzák az emberek térrészről alkotott tudati térképét is – pl. ezek alapján tájékozódunk, monumentum pontok köré alkotjuk mentális térképünket.

 

fotó: REevolutio Consulting
6/11
fotó: REevolutio Consulting

 

 

A terek és tematizált utcák szerkezeti kialakítását meghatározó épülettömbök formát adnak a térnek, a lelkét azonban a városlakók teremtik meg. A különböző funkciókat ellátó közterek, utcácskák, sétányok, parkok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a városlakók (helyben élők) találkozzanak, vásároljanak, pihenjenek, szabadidejüket eltöltsék, társadalmi, azaz társas életet éljenek. Egy tér és utcarész értéke megmutatkozik abban, hogy az milyen fizikai jellemzőkkel bír, milyen az állapota, megítélése, milyen típusú üzletek, szolgáltatások települnek oda, azoknak milyen a minősége a városlakók és a turisták szerint. A lakóközösség frekventált terei, parkjai, amennyiben funkcióikat jól látják el, önszervező erőként is hathatnak a helyi közösség formálásában. Esetenként a társadalom, más esetben a gazdaság játszik generáló szerepet az átalakulásban. A fejlesztéssel elindulhat a terek és a környező utcák funkcionális és fizikai megújulása.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által a budai várhegy városfejlesztési és építészeti koncepciójának elkészítésére kiírt pályázat alkalmat kínálhat a Várnegyed újragondolására, és egy átfogó tértervezési-menedzselési akció lebonyolítására.

Hogyan lehet megtalálni a lehetséges jövő vízióját, hogyan indulhat el a megújítás?
Ahhoz, hogy egy hosszú távon is jól működő, használható térstruktúra jöhessen létre, az új struktúra kialakításában és fejlesztésében érintett társadalmi, gazdasági, kulturális szereplőkkel együtt kell gondolkodni, újratervezni a Várnegyedet és környékét. A helyben élők és a lokális gazdaság által gerjesztett párbeszéd alkalmat teremt a Várnegyed megújító átalakítására, a tér struktúrájának, formai és tartalmi elemeinek újragondolására; egy tágabb és szűkebb közösség – a Várnegyedet használók (lakosság, turisták stb.) – megszólításával, igényeinek feltérképezésével, független szakértők bevonásával lehetőség nyílhat egy komplex, átfogó, integrált és minden szinten participált, jól nyomon követhető és kiszámítható munka elindítására. Hiszen a Várnegyed fejlesztése, közterületi megújítása elengedhetetlen, ez azonban csak a teret használókkal – helyi gazdaság szereplőivel – és a közszférával együttműködve lehetséges. Ezen széleskörű identitásfejlesztéssel összekapcsolt társadalmasítással alakítható ki a Várnegyed térstruktúrája úgy, hogy az alkalmat teremtsen az összetartozás, a közösen eltöltött szabadidő, a turizmus minőségi kiszolgálása mellett az ünnepnapok és a hétköznapok közösségi megélésének.

 

fotó: REevolutio Consulting
7/11
fotó: REevolutio Consulting

fotó:  REevolutio Consulting
8/11
fotó: REevolutio Consulting


 

Néhány koncepciózus felvetés a funkcionalitásra alapozva
Egy átfogó tervezés keretében kiemelt szerepet kell kapjon a Dísz tér, Kapisztrán tér, Szentháromság tér mellett a kapcsolódó utcaszakaszok, valamint az ezek környezetében lévő kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciók. Itt szinte minden vagy a turizmusról, vagy a környező hivatalokban és munkahelyeken dolgozókról szól, azaz a teret helyben használókról, illetve a lakosságról. A jelenleg kirajzolódó használati jövőkép a részben gyalogos forgalmú, vendéglátós, leülős-teraszos, korlátozott gépkocsi forgalmú utcákat és tereket jeleníti meg, mely újraértelmezetten kell, hogy funkcionáljon, és jelentős szerepet kap majd a Várnegyed definiálásához a múltbeli értékekre építetten a jelenlegi alulhasznosított állapot megállításában.

A Lovas utca felől a Szentháromság utcán keresztül a térig húzódó kereszt gyalogostengely az Uri utcánál megszakad, holott a Szentháromság tértől a Tóth Árpád sétány irányában e szakasz az egyetlen jelenleg is prosperáló, boltokkal, vendéglőkkel tűzdelt terület. A Várnegyed három legnagyobb terét jelenleg a parkoló gépkocsik uralják, holott mindegyik önmagában is frekventált másodlagos gyalogos és turista csomópont.

A Várnegyed akcióterületei – egy elgondolás, javaslat a sok közül:

  • Kapisztrán tér, Szentháromság tér, Dísz tér - TÉRÁLMODÓK BIRODALMA: közterületek átalakítása, élettel telivé tétel, rendezvények, piac, vásártér, helyben lakók szükségleteire alapozó szolgáltatások megléte. Dísz téren gyalogos dominancia – szolgáltatások az ott élőkért és turizmusért (gyógyszertár, posta); Szentháromság tér piactér; Fortuna utca teljes keresztmetszetben a gyalogosoké, Szentháromság utca szintén gyalogos dominancia.
  • Párhuzamos „bevásárló" utcák – tematizáltan: Táncsics utca, Fortuna utca, Országház utca, Uri utca – MÁRKÁSÍTÁS: Andrássy út versus Vár; a jómódú turisták igényeire alapozott helyi gazdaságfejlesztés, világmárkák „betelepítése".
  • Sétányok, parkok: Bástya sétány, Táncsics sétány – ÉKKÖVEK ATTRAKCIÓJA ÉS REVITALIZÁCIÓJA: kikapcsolódás és közösségi tér funkció.
  • „Ráhordó" utcák, keresztutcák: Szentháromság utca – SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS: színvonalas éttermek, koktélbárok, esemény központok.
  • Az udvarok és pincék utca felé való megnyitása is számos attraktív lehetőségeket kínál. Néhány épület földszintjének/pincéjének átalakítása üzleti célú hasznosításra (Fortuna utcában, Tárnok utcában, Dísz téren, Tóth Árpád sétányon). Magyarország évről évre veszít azzal, hogy a Várnegyed szinte egy skanzen.

Az ilyen funkciómegújítást célzó fejlesztésekkel is nagyon sokat lehetne változtatni a Váron.

Feloldás-példa: egy lehetséges akció
Ma azt tapasztalhatjuk, hogy a Várnegyedbe látogatók célirányosan végignézik a mindenki által jól ismert Halászbástyát és egyéb nevezetességeket, ezen kívül azonban nem igen ismerik az itt rejtőzködő különlegességeket. A látogatók általában a már „jól megszokott" útvonalakat használják sétáik során, és a főbb műemléki nevezetességeken túl nem járják be és nem fedezik fel a Várban rejlő egyéb értékeket. Ez részben a nem megfelelő tájékoztatás, részben pedig az elzártan lévő területrészek, zárt műemlék házak, portálok, udvarok miatt alakult így.

 

fotó: REevolutio Consulting
9/11
fotó: REevolutio Consulting

fotó: REevolutio Consulting
10/11
fotó: REevolutio Consulting

 

 

A Várnegyed házai nagyrészt önkormányzati, kisebb részt magántulajdonban vannak. Több épület kapuin túl egyedülálló építészeti látvány tárulhat a látogató elé: különlegesen kialakított belső udvarok, kertek, egyéb épületrészletek, értékes homlokzati elemek, domborművek, majolikák, díszes szökőkutak.

Jellemző, hogy a Várnegyedben élők nehezen határozzák meg helyzetüket, hiszen egy olyan részén élnek Budapestnek, amely leginkább a turisztikai látványosságai miatt jut eszébe az embereknek. A helyi lakosokban egyre jobban elhalványul a „genius loci" azaz a hely szelleme.

Egy tematizált séta („nyitott kapuk napja") során az érdeklődők megismerhetnék a Budai Vár látogatói számára nem látható belső tereket, udvarokat. A „nyitott kapuk napja" programmal néhány konkrét, a szokásos útvonalból általában kieső, nagyközönség előtt zártan tartott épületek, ódon házak, közintézmények, akár műemlék épületek belsejébe, udvaraira, belső tereire hívhatnánk fel a figyelmet. A Várnegyedben szervezett kiscsoportos séta többet nyújt a hagyományos vári idegenvezetésnél, építészeti túráknál, hiszen az addig „elrejtett" építészeti értékeket helyezi középpontba.

Amellett, hogy a program által a Várnegyed más irányú bemutatására kerülhetne sor – amely mind kommunikációs, mind turisztikai szempontból előnyére válhatna a kerületnek – alkalmat teremtene arra is, hogy újraébressze az itt lakókban az érdeklődést környezetük, embertársaik iránt, hogy ne csupán az legyen közöttük a kapcsolat, hogy a turistákat kerülgetik hazafelé, majd bezárják maguk mögött az ajtókat. Egy ilyen program azon túl, hogy egy kellemes nap eltöltését kínálja, alkalmat teremt arra, hogy a helyi lakosok felkészüljenek az eseményre, összejöjjenek, rendbe rakják udvaraikat. A közösségi élet újradefiniálása adhatna megoldást arra, hogy otthon érezzék magukat az emberek és ne az jusson az eszükbe, hogy egy monumentális „múzeumban" laknak.

Nyissuk ki a kapukat és nyissuk meg a Várnegyedet a megújításra!

Jáki Monika – vezető tanácsadó, REevolutio Consulting

 

Vélemények (39)
bajszi
2010.08.02.
15:50

bocs, de a lakók. lakás kérdésről egy érdekes és valós történet:

a várban az önkormányzati lakásban lakó idős úr (hogyan jutott annó az átkosban váris lakáshoz most nem elemzésünk tárgya) rájött, hogy amint elhagyja az árnyékvilágot, bizony a lakása visszszáll az Önkormányzatra, vagy a közre, azaz a lakéás tulajdonosára.

Namármost ebből neki semmi haszna nincsen, de a KÖZnek se, hisz majd odaadják másnak. Az idős úrnak van gyermeke, aki szintén már idősecske. Vagyis mivel épeszű nem is lakik apuval, hanem régesrégen saját kéglije van. De azért megmaradt családtagnak, hisz az idős úr gyermeke. Vagyis jog szerint aspirálhat a vári lakásra.

Hogy most az idős úr íkúja oly magas, hogy magától rájött, vagy az önkormányzatnál súgtak, vagy csak úgy az isteni szikra valahonnan kipattanva megvilágította az ő szellemét a következőt lépte meg: lemondott azon jogáról, hogy gyermeke-családtagja lehessen egy köztulajdon örököse (?!) Ha itt most valaki aki a marsról jött egy szót nem ért az nem a véletlen műve, de ez ma a helyzet, vaószínűleg még a szociálisan érzékeny korból maradt itt, mint az autók és autósok üldözése, levágása, az luxus netovábbjáért autodafé (no nézd csak még itt is ) rendezése.

 Csakhogy ezt a nagylelkű lemondást amely majdan bekövetkező szellemmé válásáakor eredményes az önkormányzat a köz pénzéből, vagy pontosabban a mi, az én adómból megjutalmazta: az idősebb úrnak e gesztusért 30 milla ütötte a markát. A váris lakásért amit kapott egykor ingyen és ami nem elidegeníthető mert köztulajdon. De mert innentől a köz annak adhatja a saját tulajdonát akinek csak kedve tartja ez megért nekem-neked-nekünk a képviselőnkön, hivatalunkon keresztül 30 millát. Mert azért az a fránya jog, hogy akár a ygerek is beköltözhet mégis csak valami, érték. 

Most ne keressétek otthon az idős urat (nevezzük pl Marcinak) mert "Hevesen" él! Esetleg az önkormányzat majd ha eltávozna társaságunkból, még saját halottjának is fogja tekinteni, aki nagy jót tett a kerülettel.

Ha ezt most nekem valaki meg tudja magyarázni a korsó sör jár neki, akár a várban is. Mert az én íkúm eddig nem terjed. Ha meg ez a helyzet, akkor az érdekel egy másik korsóért (lehet hogy az már hordót igényel) hogy milyen módon lesz kilábalás ebből a szocialista virtschaftból, ami közben kapitalizálta a szocialista előjogokat. Mert ha valakinek szociálisan jár lakás, az talán mégse a vári?

Vagy mégis? Akkor lehet, hogy a vár "Cs" lakás-telep. Szociális gettó? 30 millás szocrehab? Ész megáll, és minden jogszerű?!

zapata
2010.08.03.
06:43

@bajszi: A történet irracionális, ráadásul (csak az első pillantásra!) jogszerűnek tűnik. Ha a lakás megér 60 milkát, akkor a bérleti jog is megér 30-at. Azonban ha Nevezzükmarcinak eladta a bérleti jogát, akkor a bérleti jog árának kézhez vétele után bizony semmi keresnivalója nincs a lakásban! Hogy miért birtokolja mégis, amit már eladott? Ennek magyarázata az lehet, hogy az a 30 csak bruttó 30, Nevezzükmarcinak viszont csak nettó (30-x)-et tett a zsebébe, az x pedig annak az Xnek maradta zsebében, aki az ügyletet tető alá hozta. "Mindenki" jól járt, csak éppen minket, adófizetőket loptak meg újfent.

bajszi
2010.08.02.
10:31

Kedves Móni,

nem látod, hogy nem a labdát, hanem a lábadat rugdalják?

Milyen gondolattal gazdagították eddig, amit felvetettél? Lehet hogy nincs igazad, de van gondolatod. Tartalmi. Lehet vele nem egytérteni, lehet más elképzelés (nagyjából minden jó így ahogy van, maradjon a "régiben", vagy úgy sincs értelme, mert majd a "magasságosak" úgyis megmondják.

Rámennek a formára, ami mindig a gondolattalanság kikötője. Lejáratnak Téged és nem a gondolatodat. Igaz  az anyád mégnem hangzott el de még jöhet az is. Talán a fáradságot sem veszik, hogy megértsék mit kívánnál a beszélgetés témájává, tárgyává tenni. Mindenféle változás ellen vannak.

Szállj ki mielőtt mesérülsz. Nem hiszem hogy ezzel a 2-3 levelezővel kellene a vitát lefolytatnod. Velük amúgy sem lehet, mint látható.

Azért rágcsálnivalónak, a láűbfocizó partnereknek:

A városok fejlődése során felgyorsult az u.n. "harmadik generációs" városok kialakulása, a városok bizonyos részei 3generációssá alakulnak. Mit jelent ez, és mi következik ebből?

Először mi is az első generációs város? Az első generációs az a LeCorbusier által útált "szamár nyomán" fejlődött város, aminek a metafórája a tojás: a városfalon belül a munka a lakás és a "szabadidő" egy helyen térben volt. A műhelyek, boltok a földszinten a lakás az emeleten, a "halászok" ha támadták a várost védték a "bástyát". Az élettér integrált volt és a lakók/ lakások és a munkások, munkahelyek együtt fémjelezték a várost, nem vált el egymástól a lakás-munkahely funkció. A városi szövetet 3 térfajta szervezte: a Templom tere, a Palota tere és a Piac tere. Ezeket nem kell a későbbiekben szóü szerint venni, mert a "templom" az a tudás, a kultúra, az oktatás irányába mozog, a "palota" az intézmények és a "piac" a kereskedelem különböző formái így az utált Pláza felé. De pl a most megjelenő "tematikus utcák" is beleillenek ebbe, bár azok immár sokkal összetettebbek, kevertebb funkciójúak. De mégis az egyszerűsítés érdekében maradjunk ezeknél.

A második generációs városok az ipari korban alakultak ki, át és ha a metafórát itt is keressük, akkor a tükörtojással jellemezhetjük. A sárgája, a lakás, az értékes otthon maradt a "régi" városban (esetünkben a vár lakórésze) a ternelés, a munka, az ipar, (ma már a kereskedelemis, amit a car born shopping hozott létre kezdetben, és amire nem tudott a lakókörzeti kereskedelem időben reagálni, de ez már egy másik diagnózis témája)   és vele a munkahelyek a (néha égett szélű) "fehérjébe" kiköltöztek, kiszorultak. (nem elfelejteni: annó ez volt a greenfield development, most rozsdaövezet)  Ez a híres "zónázás" korszaka. Ez volt az Athéni Charta nagy tévedése, hogy ettől lesznek "egészségesek" a városok, ha szétzónázzuk a várost, és aztán a zónák közt ingázunk. Igaz ebben a városkorszekban a kezdeti kapitaluzmust követően a "Belle Epoche" 20-as években a két háború közt megjelentek a szabadidő tömegigények is. Már nem csak a gazdagok, a felsőosztáűly engedhette meg magának a luxust, hogy szabadidejét töltse, hanem a Lizsében már a cselédlányok, a munkásosztály,  (akkor "alsóosztály") is kapott terepet szórakozhatni.

És a társadalmi változással (most anakronisztikusan hangozhat, de hosszabb távon tekintve) a jólét általános terjedésével, kiszélesedésével az életkor megnövekedésével a szabadidő akarva akaratlanul fontos tényezővé válik. A szabadidő a korábbi 3-ik összetevőből - különösen a "wellfare", jóléti társadalmakban-  avanzsál, és meghatározó összetevővé válik. (egy napba sűrítve egy mai emberéletet, azt kapjuk, hogy 8 óra alvás, 4 óra munka, 9-10 óra szabadidő (ebben az életfogytig tanulás is benne) és  a maradék 2-3 óra egészségmegőrzésre fordítódik.)

Erre "reagál" a 3 generációs város, ami alapvetően nem munkahely nem lakás funkciókat hanem szabadidő funkciókat szolgál. És nyilván nem meglepő, hogy ezekre azok az egyre ritkább értékes helyek predesztináltak, amelyek ki tudják elégíteni a szabadidő iránti valamely igényünket. És ez már nem szak "szabadterület", zöld, vízpart, stb lehet, hanem a városi kultúra csereterei, ahol az ember emberrel találkozik, ha tetszik egy városi-szafari, nem virtuális térben találkozva, figyelve meg a másikat, rúgva a lábába, hanem valós tereken, helyeken. Igen a "romkocsmák"+ sikere is részben ennek a folyománya, olyan igényt elégít ki amire addig nem volt hely, tér. A városról szerezhető ismeretek, a városi kultúra, a mítoszok, történetek mesék, legendák mind mind vonzóvá teszik, mert megismertetik a várost a szép, a szerethető a kellmes iránt vágyódó, kikapcsolódni, egyben tanulni vágyódó városhasználókkal, látogatókkal.

Igen a jó és egyeseknek talán rossz hír az, hogy bizony a turisták, a látogatók fontos gazdasági szereplők akik mint városhasználók igénye kielégítésre vár, különösen az említett ritka-kincs helyeken. És igen ez egy dilemma. Gondoljunk Velence példájára. Ezt jól megoldani sok gondolkodást igényel. És sok társadalmi átalakulást, toleranciát és alkukat, egyezségeket azaz a megfelelő dózis megtalálását és ez minden helyen más. Már a várban mint a Belvárosban, vagy a Király utcában, stb. A nitroglicerin megfelelő dózisban gyógyít, másikban robban. De homokba dugni a fejet és úgy csinálni, hogy minden jól van, Minden szép mindennel meg vagyunk elégedve, az azért enyhe túlzás.

Móni lehet hogy nem talált bele a megoldásba, de beletalált a problémába. Ez lejátszódott már kicsiben a Liszt F téren. Le fog kellni játszódjon a várban, a várlejtőn, a Tabánban, a Vérmezőn, a Budapest Szívében, a Dunapartokon (sokfajta van) etc. Mert a város és a vár képességei jobbak, mint ahogy ma teljesít! És ha legalább ebben a maximában egyet lehet érteni, akkor már csak vajmi kis ugrás a másik oldalra, hogy : keressük a jobb, jobbító megoldásokat, azt a gyógymódot ami megfelelően adagolva a szívbetegeken segít.

Ha nem beszéljük meg, nem  tervezzük meg, nem értjük meg akkor majd megtörténik. Tudom, hogy ez világnézeti kérdés: proaktívan vagy reaktívan cselekedjünk. Amint hiszem, a jövőt nem megjósolni, hanem megteremteni kell. Ezt meg jobb egy jó csapat tagjaként, mint várni a "katasztrófát", félni tőle és aztán ráolvasással majd megkísérelni megúszni.

A vár dzsentrifikációja folyik, hogy mi lesz az eredménye, ki fogja fizetni a révészt, ez a kérdés: az új beköltözők, mint a szuburbban olcsón hozzájutva a telkekhez később megfelelő érdekérvényesítőképességükkel a hiányzó infrákat áthárítják az önkormányzatokra, az államra végsősoron ránk, adófizetőkre így gazdagodván egyénileg.

Ha a várra mint "infrára", megismételéhetetlen ritkaságra, spec értékre tekintünk, akkor a korszellemnek megfelelő minőségre kellne feljavítani, és akkor a harmadik generációssá alakulás nem spontán lesz, nem veszi ki a dzsentrifikáció hasznát a jövendő beköltöző, hanem a köz tudná proaktívan irányítani az átalakulást a köz és az egyén közti összjáték során.

Ezekről vagy más minőségjavítási lehetőségekről, volna jó beszélgetni, más esetleg ettől eltérő diagnózist olvasni, lábramenés helyett.

Igyekeztem a labdát odábbrúgni.

barátsággal, nyitottsággal, naivitással 

marthi.zsuzsa
2010.08.01.
14:20

igazamiigaz

Igen-igen egyet értek a földszint aktivizálásával, meg egy-két ezeréves ciki-projekt lezárásával. De az is kevés már.

A politikusok azt nem értik, hogy a hatalommániájuk, és a kicsinyes pénzszerzési reflekxeik megrohasztják a várost, és még a saját értelmes gonolataikat is, amik biztos lennének nekik, azt is elnyomja, mert a fókusz mindig a mutyin van. És erre olyan struktúrák épülnek fel, ami utána lebonthatatlan, mert mindenki csak fogja a megszerzett trónját vagy sámliját, kinek mi jutott, és ezzel fenntartja a rendszert.

Kellene szervezni egy "Dobd el a sámlidat, és cselekedj valami jót!" akciót. Sokat kellene beszélgetniük az embereknek, és az értelmes, jószándékú tenni akarás az, amivel szemben nincs más fegyver, minthogy őket is bekényszerítsük ebbe a mederbe.

Múltkor a Budai Parkszinpad kitakarítását határozta el egy-két civil. Neki is fogtak, hogy megszervezzék, hogy egy piknik keretében összeszedjék a szemetet, és elinduljon már valami, mert elviselhetetlen volt már, egy hajléktalanvárossá vált.

Addig hiába keresgették a politikusokat, hogy csináljanak valamit, lerázták őket, és csak mutogattak egymásra, hogy nem övék a döntési kompetencia. Ekkor a szerveződő piknikre meghívták a polgit és az alpolgit is. Mire megszerveződött volna az akció, odaálltak teherautókkal, és kipakolták, rendberakták az egészet a civilek odaérkezése előtt.

 Csak ez a fegyver, ki kell menni el kell kezdeni valamit, aztán erre elszégyenlik magukat, hirtelen kiderül, hogy mégiscsak meg tudják csinálni, csak addig nem akaródzott, sőt ilyenkor kiderül, hogy találnak is rá pénzügyi keretet.

Azért lenne jó ott a várban is valami erősebb független civilmozgalom, ami el kezd szervezni valami "tegyük rendbe" akciót, vagy elfoglal egy teret, és kihívja rá a médiát, és ott valami értelmes dologba kezd. Elég lenne a híre, kreatívabb lenne hírtelen a politika is a rábízott közfeladatok megoldásában.

Üdv, Igazamiigaz 

 

Vogl
2010.08.01.
15:36

@marthi.zsuzsa: Elnézést, ha ezt itt már leírtam, de a Te beírásodra rímel és azt igazolja.

Már korábban is cukkoltam a kerületi vezetést azzal, hogy lefestettem fél száz sétányi padot. (Előtte - mert akkor annak idején divatja volt - bejelentettem, ha nem hozzák rendbe, megalakítjuka Vári Padfestő Polgári Kört...)

Az utóbbi időben pedig a Hattyú utcai játszótéri, a Clark Ádám téri és további padokat festettem le (vagy magam, vagy az általam fizetett ember által), mert nem bírtam nézni a tragikus állapotukat.

Pár hete pedig a közmeghallgatáson bejelentettem, hogy lefestettem a Fehérvári-kapu előtti 23 pihenőszéket. Elszégyellheték magukat, mert pár nap múlva találtak is egy milliót 200 pad lefestésére. Ezek többsége persze nem is a kerület, hanem a főváros és a Főkert dolga lenne, de rájuk hiába várnak.

Én nem hiszem, hogy az első kerületben bármilyen intézkedés mögött mutyi vagy korrupció lenne. Minden döntés a polgármester kezében van, ő pedig dupla fizetést kap, mert képviselő is. Nem vagyunk egymás kedvencei, de nem szeretem, ha valakit (vagy valakiket) bizonyítékok nélkül gyanúsítanak.

marthi.zsuzsa
2010.08.02.
16:12

@Vogl: igazamiigaz

Oké, lehet, hogy túlzás, bocsi ha igaztalan voltam, és igazából nem is az I.kerületi vezetésre gondoltam, konkrétan, hiszen nem ismerem őket, és azt látom, hogy alapvetően sok vezető székben ülő ember alapvetően jót (is) akar. Egy általános lanyhaságot látok viszont a politikai vezetésben, mert tudják, hogy elegendő ráülni egy politikai hátszélre, és ebből egy kényelmes szemléletmód jön létre. Elég egy védett pozícióba, pl politikusként vagy hivatalnokként beülni, és onnan osztani az észt, és a lényegi problémákra nem ránézni. Megdöbbentő, hogy mennyire érdktelen ez a réteg az újítás irányába, hogyha van egy újító-gondolkodó típusú konferencia, akkor arra ők azok, akik nem jönnek el tanulni, hogy jobbak legyenek a saját területükön, a szakmájukban, abban amit csinálnak, csak szerepelni, villogni jönnek, nem tanulni. Így azután nincs is valódi megoldási javaslatuk, hogy nem gyűrik fel az ingujjat, hogy ne már pedig ezt most megoldjuk, hanem elég egy-két aktát arrébb tolni, és egy-két határozatot hozni, a másikat pocskondiázni, de nem néznek mélyebbre, hogy dolgok miért nem működnek, hogy nem teszik oda magukat. Ezt átvitt értelemben ugyan olyan mutyinak tartom, egy alkú arra, hogyha csak annyit csinálok, amit fent engednek, akkor abból nem lesz baj, a többi meg nem érdekes, majd valaki más megoldja helyettem. Csak akkor lesz ebből az országból valami, ha ezek az emberek nem politizálnak, hanem problémákat oldanak meg, ahhoz pedig le kell ereszkedni a nép közé, legalább álruhában, és valódi fejlesztési programokat kell létre hozni. Hali.

marthi.zsuzsa
2010.08.01.
07:25

igazamiigaz

Emlékszem, amikor kis gyerek voltam, akkor még program volt, hogy a család sétált a várban, nézelődtünk, beültünk egy cukrászdába sütizni, a mamám felvette a szép ruháját (a papám is), ja, és engem is beletuszkoltak egy rózsaszín dzsörzé ruhába (azt utáltam), de ezzel együtt az egész olyan menő volt.

Azon gondolkodom mindig, hogy mi változtunk meg, és az életformánk, és azért olyan a Várnegyed, vagy a Várnegyed változott meg, és azért nem megyünk oda? Valószínűleg mindkettő, egymást lehúzó folyamat az egész. Azóta van más attrakció, temérdek dolog köti le az emberek figyelmét, más helyek, a TV-én is ezer csatorna van azóta, stb. Kocsival járunk, és ott olyan körülményes megállni, ebbe belegondolok, és töröltem is az agyamból a helyet, tudom ez az én hibám, de hányan is vannak így?

Tény, hogy akivel csak beszélek azok mind azt mondják, hogy nagyon ciki lett, és szégyenlik az emberek (én is), ha külföldi vendéget fel kell vinni oda.

Én kis lépésekben látom a megoldást. Először is életet kellene lehelni bele azzal, hogy rendszeresen kulturális programokat kellene ott rendezni, de nem a futottak még kategóriából, hanem valami eredetit, pl. utcaszínházat, térzenét, fesztiválokat, stb, ezt találja ki valami jó kultúros menedzser, és promotálják 1000-rel, hogy menjen be az emberek fejébe, hogy ez egy tök jó hely, itt mindig van valami jópofa dolog, amiért érdemes felmenni. Ha van élet a várban, akkor nyitnak éttermeket, kávézókat, teraszokat, mert lesz értelme. Letakarítanám a bóvli építményeket, az ideiglenes vackokat, és kitakarítanám, kifestenék, mint egy jó háziasszony. Virágot tennék az ablakba, és indítanék egy "virágos várért" akciót, szóró anyagokon adnék ötleteket az ott élőknek, hogy, hogyan tudnák a virágládát az ablakokba felszerelni, télen meg az ünnepi díszítésre, sőt támogatnám akár kedvezményes virágvásár akciókkal.

Leszállnék az önkormányzat helyében arról a szándékról, hogy méregdrága bérleti díjakat, stb. szedjenek, önmérsékletet kellene tanúsítaniuk az összes vámszedéses akcióban (pl. parkolódíj), mert az az embereket lefárasztja, feldühíti, föleg, hogy tudja, hogy az egy-két benfentes zsebébe megy, és aztán nem indul el sehova, mert ebből mindenkinek elege van, de nagyon.

Az építészeket távol tartanám most ettől, mert nem old meg semmit, városfejlesztési javaslatokra lenne szükség, de előbb legyen meg a feeling, a köz oldaláról szükséges tennivalók sora, amely részben materiális (közterület fejlesztés), részben szervezési (közszolgáltatás fejlesztés) kérdése. Legyen megkérdezve a turista, amikor felmegy a várba előtte, és amikor lejött, azután, hogy mi volt az elvárása, mire számít, és mit kapott, mi az ami elkeseríti, ez bőven elegendő feladatot fog adni a kerület - a város - az ország vezetésének, ja és költsége is lesz. De én ebbe ruháznék bele, először.

Állítsanak fel egy menedzsment szervezetet lelkes emberekből, ne pedig párt aparatcsikból (ha így kell írni, jaj-jaj, mit kapok ezért) hatalmas fizetésért, akik ezeket szervezik, tűzzenek ki jó célokat nekik, és adjanak hozzá eszközöket, ismerjék el őket, ha megcsinálják. Ilyen egyszerű.

Ha most megint építészeti probléma szintjére nyomják le a megoldáskeresést, akkor kardomba dőlök. Ezt akkor csinálják, ha nincs igazában fingjuk se, hogy mit kellene tenni. Csináltatnak egy építészeti pályázatot sok pénzért, azután sok pénzért elbírálják, azután bekerül a tervtárba, vagy építenek egy házat, max kettőt.

Az életet kell megtervezni előbb ide, és idecsábítani, nem a köveket megtervezni. Ha lesz itt élet, akkor fogjuk tudni, milyen kövek kellenek, és akkor lesz is, aki megfinanszírozza. Ez az elv általános érvényű. Azt szoktuk el...ni, hogy mindig fordítva csináljuk. Előbb a matériát tervezzük meg, és várjuk, hogy hátha tetszeni fog. 

No meg azért felvetném, hogy mi mint ország mi a lópimpilit (ezt így írják?) akarunk csinálni, kit akarunk idevonzani, és mit fogunk csinálni velük, talán ennek is alá kellene vetni a várnegyedről való gondolkodás menetét. Szerintem írjunk ki az egész országra egy országos építészeti tervpályázatot, talán majd az építészek ezt is megoldanák egyedül.

No nem bántanám őket, imádom mind, én is az vagyok, csak amíg nincs meg a stratégia, a gerjesztő erő, ami az életerőt magasabb szintre húzza ebben az országban, és ezeken a helyeken, ami az értelmes kezdeményező erőket valahogy egy irányba terelgeti, ahelyett, hogy lelohasztja, addig kár lépni, mert minden,  ezeknek a rossz döntéseknek a fizikális leképezésével, állandóan tükröt tart elénk.

Minden mérgem ellenére, valójában sok szeretettel, Igazamiigaz 

 

Vogl
2010.08.01.
08:44

@marthi.zsuzsa: Te is azt mondod nagyjából, amit én, hogy kis lépésekkel is javítható lenne a jelenlegi állapot. Bár azért a Dísz téri romból már kellene csinálni valamit, és az tényleg lehetne egy turistaközpont, tehát ennyi építés feltétlenül szükséges lenne.

A bódékról pedig annyit, hogy a Dísz téri üres telken idén tél végén lebontották a kézműves vásár több száz négyzetméteres pavilonsorát és másnap az önkormányzat beruházásában hasonlót építettek. A tömör kerítés felett is látszik ezek OSB oldala és bitumenes hullámpala teteje! Mind az önkormányzat és a főépítész, mind a KÖH szerint erre nem kellett építési engedély, mert ez mobil és ideiglenes...

lecsó
2010.08.02.
21:08

@Vogl: "és az tényleg lehetne egy turistaközpont,"Ha ránézünk az egykori épületre, akkor ott egy turistaközpont jellegű valamit látunk? Arra a helyre "turistaközpont" való? Vagyis olyasmi, ami egy forgalmas utca közepes méretű üzlethelyiségében, vagy egy pláza közepesnél kisebb bérleményében szokott előfordulni? És milyen információkat közölnének az odáig sikeresen elkeveredettekkel? Hogy már csak 200 méter a Halászbástya?

kékharis
2010.08.02.
21:39

@marthi.zsuzsa: Az apparatcsik két p, a lópimpili teljesen rendben van :) És természetesen igazat adok abban, amit a rendrakásról írsz - magam is, amúgy jámbor asszonyi állat, nekifutok ilyen partizánakcióknak, ha nem is olyan léptékben, mint Vogl a padfestéssel (le a kalappal!). Újabban például foggal-körömmel takarítom a környékünkről a mindenféle randa vadhirdetéseket az oszlopokról és egyéb helyekről. (Érdekes figyelni, hogy ha egy oszlopról mindet leszedem, még egy-egy tétova kísérlet várható, de aztán sokáig semmi. Tehát a rendszer működni látszik, mint a graffiti esetében (el ne kiabáljam). A kosz koszt szül, de ahol nincs, az bizonyos fokig gátja a rondításnak.

Ami a Várba tervezett mindenféle jópofa programot illeti, erről azért megkérdezném a bennszülötteket. Ugyanis ma a "jópofa" program azzal indul Budapesten, hogy védekezésképtelen emberek ablaka alatt felállítanak hat-nyolc embertelen méretű hangfalat, és elkezdenek az egészségkárosító hangerő tízszeresével okádni valami borzalmas zenét. Ma jártam a Millenáris közelében: hétköznap kora este egy kivetítő szórakoztatta a népet, és úgy üvöltött, hogy a vendéglátóm Kisrókus utcai lakásában nem lehetett beszélgetni, haza is jöttem hamar. Azt mondja, minden nap ez megy, és hiába tiltakoznak, mintha süketeknek beszélnének. (Nyilván süketek is már ezek mind.) Hazafelé közelebb mentem: a programot nézte úgy tizenöt ember, kénytelenségből meg hallgatta az egész környék, tehát sok száz vagy ezer lakó. Ezt én olyan mérvű aljasságnak tartom, hogy fegyházzal büntetném, nehéz vasban, de ettől sajnos messze vagyunk. Zajos programokból pedig Budapesten enyhén szólva túltermelés van - kivéve a Várat, ahol évi néhánnyal megússzák. Ezekkel ugyanaz a baj, mint a zenés kocsmákkal vagy a mi ablakaink alatt a diszkóhajókal: mindig mások szórakoznak, de mindig ugyanazok szívnak, és ha felszólamlanak, akkor olyan pofátlanságokat kapnak válaszképpen, hogy ha nem tetszik, költözzenek el, vagy adják el a lakásukat a kocsmárosnak, a buli szponzorának, sőt a főépítésznek...

Vogl
2010.07.31.
11:28

Kicsit off:

Kedves Perika! A hirdetés megkülönböztetésére nem ír elő a törvény sem x-et, sem színt, annál inkább feltünő megkülönböztetést. Az ifjabb generáció például már nem is tudja, mi az az (X). Belinkelhetném a fiam reklámszaksajtóban megjelent cikkét, aminek a címe ez volt: "Ki ismeri x-et?".

On:

A Várban (és közvetlen környékén) - tapasztalatom szerint - minden más lakókörzetnél több az egy hektárra eső építészek száma, köztük Kossuth- és Ybl-díjasok garmadája, és nem csak idősek. Az ő véleményüket a Honvéd-főparancsnokság (HFP) vitájának számtalan publikációja közül egy sem tudakolta. Meg a helyi hatóság sem. Annál inkább például az egyik vári egyesület nyolc tagját (mind nyolcvan körülieket), akik a helyi újság óriási fotóján álltak a rom előtt, hogy "nem hagyjuk a Várat tönkre tenni!"...

A Várban minden más körzethez hasonlóan van fluktuáció, még ha az nem is feltűnő. Ha egyenként nézzük a házakat, akkor 10-20 év alatt elég sok lakás cserélt gazdát. Ennek okai: meghalt a tulajdonos, illetve bérlő, vagy pedig elvágyódott innen az itt lakó akár mert nem tetszett neki a lakása vagy pedig mert zavarta az úri szomszédság. (Az utóbbiaknak kiutalták a lakást valamikor - vagy villamos műves szakemberként vállalati bérlakásnak kapták ingyen - és most olcsón megvehették, jó pénzért eldhatták.)

Az új tulajdonosok, bérlők mind ismerik a jelen állapotot és azt szeretik, elfogadják, és többségükben tesznek is javításáért a lakásuk és a ház felújításával.

Az új lakástulajdonosok többsége külföldi, aki haza akar települni, de még alig van itt (lehet, hogy sohasem fog ideérni), ezért lakása akár évekig zárva van. Van igazi külföldi is (angol, ír), aki - érthető módon - elüldözi a társtulajdonosait, mert az egész ház megszerzésére törekszik.

Mindezt azért írtam, mert ha változik majd a közterületek funkciója, az üzletek profilja, az új lakók majd azt ismerve fognak a Várba költözni, ahogy az például a Ráday utcában történik.

Itt semmi nem ösztökél arra, hogy a földszinti, többségében egészségtelen lakásokból üzlet, galéria vagy vendéglátó hely legyen, hiszen tizenéve óriási balhé volt abból (TV-riportokkal felturbózva), hogy a Tárnok u. 3-ban egy egyméteres ablak helyett ugyanolyan széles és kulturált üzletajtó készült.

A vári vendéglátóhelyek mind kínlódnak, halódnak, mert nagyon magas a bérük, emiatt az áraik is megfizethetetlenek még a külföldieknek is. Helyiek esetleg a Liteához vezető kapualjból nyíló, a Fortuna feletti önkiszolgáló étterembe (a régi kollégiumi menzára) mehetnek hétköznap délben, ahová a műemlékes és akadémiai intézeti dolgozók is járnak ebédelni.

Persze, lehetne valamicskét változtatni, de ahhoz a kerület polgármesterét kell először meggyőzni, mert itt minden az ő kezében van, ahogy az a HFP-nél is kiderült.

kékharis
2010.07.31.
12:22

@Vogl: Na, épp az előbb töprengtem, hol vagy :) Végre egy higgadt vérbeli várbeli.

jakimoni
2010.07.31.
13:35

@Vogl: Most nem urbanistaként, hanem három gyerekes anyukaként szeretnék néhány Várhoz kötődő inkább érzelmi és térhasználói gondolatot tenni – nem kötődve szorosan a témához.

Azt hiszem a gyerekes családok is egy „csoport”, akik igen is szeretnék a lakókörnyezetükben jól érezni magunkat, azáltal hogy igényük kielégítését is szolgálja a Vár.Egyetértek, van fluktuáció így kerültünk nagyszülők után mi is a Várba.Nagycsaládos szülőként viszont nehéz megélni nap, mint nap, hogy nincsenek olyan szolgáltatásai a Várnak, ahol a kisgyerekesekre, vagy gyerekesek igényére napi ellátására gondolnának, alapoznának. A gyerekek ellátásához az egyetlen nagy élelmiszerboltban igen szűkös kínálat áll rendelkezésre, a helyi gyógyszertárban semmi „komoly” gyógyszer nem elérhető, posta nyitva tartása a dolgozó családokhoz nem igazodva 16 órakor bezár, a játszótérhez vezető út méltatlan a Várhoz, maga a játszótér,mint akár egyik közösségformáló hely messze elmarad bármely kerület helyi játszókertjeitől, a vendéglátóhelyek egyike sem tart gyerek menüt és kicsit sem családbarát… Ezek szintén igények, és jelen vannak - bár lehet, hogy kevesen tartoznak ezen használói csoporthoz és”túl”  fiatalok, illetve gyerekesek. Remélem, azért egyre többen leszünk és ezen igények is előbb utóbb szempontokká válnak.

Vogl
2010.07.31.
16:17

@jakimoni: A fentebb írtakban már említettek szerint nem látom reményét, hogy több legyen a gyerekes család a Várban, hiszen a gazdát cserélő lakásokba külföldiek, irodák vagy albérlők költöznek. (Az albérlő fogalma a régi főbérlő mellett külön szobában lakó albérlőből átment a lakást bérlőbe.) Saját gyerekemet sem tudtam meggyőzni, hogy ide költözzön a három unokával, mert a belvárosban megszokták a teraszt, itt pedig zártak a lakások. Nem sok olyan nagy és eégszséges (örök)lakás van a kínálatban, ahol népes család a mai igényeknek megfelelően tud élni.

Jól látod, hogy pl. a patika hozzállása "nem tartunk gyerekgyógyszert, mert itt azt nem keresik, de másnapra meghozatjuk" is a kevés gyerek miatt van. Az általad említett játszóteret a gyerekeim ismerték ugyan, de én meglepődtem nemrégen, amikor megmutatták azt a Halászbástya WC-je mögött eldugva...

No de ezek inkább az első kerületi fórumba valók.

Ahogy írtam, minden különösebb monstre terv nélkül sok minden változhatna egy-kettőre állami ráfordítás nélkül, ha a hivatal engedné a földszinti lakások funkcióváltását. És ennek - érzésem szerint - nem a műemlékesek az ellenzői, hanem a kerületi építési hatóság, pontosabban a polgármester, aki a HFP tervét is megvétózta, mint ahogy azt Révai József vagy Acél György elvtársak is tették volna...

perika
2010.07.31.
10:50

a vár szempontjából érdemi. lesz itt még sok cikk, nyilatkozat pár hét múlva. ha megismerjük a terveket...

jakimoni
2010.07.30.
20:36

Nagyon sok féle forgatókönyv létezik a Várnegyed vissza-, tovább-, vagy akár felfejlesztésével kapcsolatosan. Most meg is ismerhettünk egyet/néhányat.A cikk elsődleges szándéka volt vitát generálni a vár jövőbeni forgatókönyve kapcsán. Hiszen mindenki másként gondolkodik a Várról - látogatók, külföldi turisták, helyben lakók, vállalkozók, itt dolgozók stb. - más prioritások mentén tervez és látja a jövőképét. Kékharis szerint az volna az ideális, ha a „lakóké lenne a Vár”, luxus kivitelben! Ez lakalommal kicsit végig elemezném én is ezen elképzelést, hogy milyen hatással bír. Lakók: Ez esetben a „luxus lakók” csoporthoz „igazodik” a Vár, azaz nem vendéglátó és kereskedelmi üzletek, hanem napi luxus lakók szükségletét kielégíteni képes szolgáltatások jelennek majd meg. Nyílván, ha lakás funkcióról beszélünk, más környezet kialakítás szükséges, mintha egy gazdasági fellendülésnek helyet teremtő és a turisták igényeire alapozó környezet alakításáról. Amennyiben azt a gondolatsort követjük, hogy a lakóké a Vár, az esetben a fizetőképes vendégek, - elsődlegesen a turisták - fogadására építő vendéglátóhelyek lassú visszavonulása, hanyatlása következhet be. Vajon Őket nem kellene megkérdezni, hogy vajon miben látják a Vár jövőjét, és, hogy a saját gazdasági tevékenységüknek mi tenne jót?  Gazdálkodás, vállalkozók: Amennyiben azon extrém verzió következik be, melyet szintén jelzett az előzőekben a bejegyzés, hogy a vendéglátóhelyek veszik át a hatalmat a Váron, úgy valóban Liszt Ferenc térré avanzsálódhat a Vár, kiszorítva a lakókat a helyről. Ebben talán megegyezhetünk, hogy ez nem cél. A Vár azonban alkalmas kulturális gazdasági tevékenységek megtelepedésére, mint pl egy eseményház, a helyiek találkozóhelyének színtere stb.  A turistákat – ha jól olvasom a vázolt víziót - azzal lehetne a leghatásosabban száműzni a Vár és környékéről, ha minden olyan szolgáltatás elérésében akadályoznánk, amely akár kényelmét is szolgálja, vagy amitől jól érzi itt magát.  A munkahelyek, hivatalok száműzése, pedig egy hivatali negyed megteremtésével azonnal megszüntethető, megoldva a földi halandó számára ezen intézmények tömegközlekedés nélküli megközelítését. Úgy hiszem, hogy egyének jó szándékú meglátása, javaslata, avagy érdeke mentén sosem lehet egy összetett és konfliktussal terhelt térrészt „megoldani”, de ugyan akkor elengedhetetlenül fontosak ezen hozzászólások, ahhoz, hogy jobban megérthessük akár a Vár működési mechanizmusát.Hiszen a gazdasági körülmények, valamint az emberek igényei az elmúltidőszakban megváltoztak, melyhez a városoknak, városrészeknek is igazodniuk szükséges. A múltbéli funkciókra tervezett Várban, a jelenleg keresett és igényelt funkciók kicsit sem jelennek meg.  A cikkben vázoltak csupán felvetések, javaslatok, hogy meghallgatva egymást, megértve más érdekeket, elképzeléseket, együtt tudunk gondolkodni a Várról!?

jakimoni
2010.07.30.
21:16

@jakimoni: Egybe kellene írni: a sokféle, a végigelemez és az "ugyanakkor" szavakat. (Ez ingyenes tanácsadás volt.)

Tartalmilag továbbra is tiltakozom. Ne gondolkodjunk együtt a várról. Pár száz évet kibírt, plusz az elmúlt 20-at is átvészelte. Hagyjuk én azt mondom. A revolúciót láttuk városközpontokban... Meghallgattuk. Köszönjük, majd telefonálunk, ha aktuális.

kékharis
2010.07.30.
22:17

@jakimoni: Jaj, Móni, milyen hülyeségeket olvasol ki abból, amit ép, kerek mondatokban leírtam? Szó nincs arról, hogy "luxuslakók" igényeihez akarom igazítani a Várnegyedet, mindössze azt mondtam, hogy egy csomó értelmetlen intézmény foglal el hajdani lakóházakat (palotákat, no), és azok a házak nyugodtan visszakaphatnák a lakófunkciót, hiszen biztosan lenne, aki ezt megfizetné. Nincs itt szükség semmiféle új "környezetkialakításra": aki a Várba akar költözni, most is számol azzal a helyzettel, ami van. Ha nem tetszik neki, akkor megy Pasarétre vagy Telkibe.

Egy büdös szóval se mondtam, hogy vegyék át a hatalmat a vendéglősök. Azt mondtam, hogy jó lenne pár megfizethető árú étterem. Te írtad, hogy koktélbárokat kéne nyitni, amitől eldobtam az agyamat. (Lehet, hogy ezért nem fogalmazok értehetően? Csak tán nem.) Ami a helyiek talákozóhelyeit illeti, gyere már el egyszer a Liteába, amikor a Várbarátok Köre összeül. Jól látszik, hogy fogalmad nincs, miről beszélsz.

A turistákat nem akarom száműzni. Jönnek, jöjjenek. A vázolt víziót (is) rosszul olvasod. Azt mondtam: a Vár sose volt Montmartre (= Párizs zajos, kuplerájos, mulatós, festős bohémnegyede), és semmi értelme azzá alakítani, főleg nem a turisták kedvéért, akik két napig vannak Budapesten, míg a vári lakók kétszáz éve. Örüljön a turista annak, amit ebből láthat, mutassuk meg neki, hogy ez nyugis, és ezért szép, érdekes. (Én a világ négy földrészén 35 országban jártam eddig, és nagyon kevés helyen tapasztaltam azt, hogy egy város a helyiek rovására szolgálta volna a turistákat. Ha mégis, az maga volt a megtestesült gagyi.)

A vendéglős meg a boltos megfizethető bérleti díjat, hosszú távú bérleti szerződést vagy saját tulajdonú üzletetet és stabil jogszabályi környezetet szeretne, kiegyensúlyozott vendégforgalommal és lehetőleg kicsi konkurenciával. Egyszerű :)

A hivatalok, munkahelyek száműzésének szükségességét viszont fenntartom. Semmi értelme, hogy a Várban legyenek, ide költöztetésük annak idején presztízskérdés volt. Jó épületeket használnak a nagy semmire, fölösleges autóforgalmat termelve. Nincs szükségük hivatali negyedre sem: pont ezek a város bármely pontján lehetnének.

A konfliktust egyelőre Ti idézitek elő, bocsesz. Szerintem nem a városrészeket kell mondvacsinált igényekhez igazítani, hanem fordítva: a meglévő értékeket, hangulatokat kihasználva, kidomborítva kellene tovább haladni. A "múltbéli funkciókra" tervezett Vár komoly kulturális érték. A "jelenleg keresett funkciók" (ki is keresi őket???) máshol frankón kielégíthetők. De talán tényleg kérdezd már meg a váriakat, hogy ők mit is szeretnének. Utána meg el lehet kezdeni végre gondolkodni.

jakimoni
2010.07.31.
06:18

@kékharis: Kedves Kékharis! Köszönöm az értelmezésbeli pontosításokat, néha tényleg félre mehet a kommunikáció, azáltal hogy az emberek a maguk szemüvegén keresztül próbálják megérteni, illetve értelmezni a folyamatokat, illetve a mások általi szempontokat, igényeket, elvárásokat. Azt gondolom, hogy az építő jellegű kritika fontos, és előrevivő.

Soha sem egy igazság létezik, így van ez a Vár „megújulására” vonatkozóan is. Azért kellenek a különböző szemléletek – akár egymástól totál eltérően – hogy minél szélesebb rálátás nyílhasson a témára.

Az, hogy egymást meghallgatjuk, azt gondolom a Várbarátok Körének is fontos. A Várbarátok Köre és az általa kijelölt kitüntetett hely a Litea talán az egyik hely, ahol a Várral kapcsolatos gondolatok teret nyernek, kicserélődnek, de vannak más helyek is a várban, és más szemléletek – természetes egy adott társadalmi és élethelyzetnek megfelelően, avagy a korcsoportok különböző elvárásai szerint (Itt, azért megjegyzem, én is vári lakos vagyok, ugyan betelepülőként közel 10éve, de ezek szerint lehet más érzéseket és értelmezéseket szőni a Vár köré)

jakimoni
2010.07.31.
06:26

@jakimoni: Bár a nem építő jellegű kritikára általában nem válaszolok, de most még is pontosítanék és reagálnék „kodó tamás” által írtakra, miszerint a cég nem kapott megbízást és nem is dolgozik a Vár megújításán (az ezzel kapcsolatos nem tartalmi, hanem érzelmi elemet lassan el is lehetne hagyni a megjegyzések közül!) – ha dolgozna is biztos feltett szándéka lenne, hogy bevonjon és meghallgasson minden csoportot, annak érdekében, hogy konszenzuson alapuló újragondolás születhessen. A csoportoknak, illetve nézeteknek kell meggyőzniük egymást, előnyök, hátrányok tekintetében is.

És, ahogy kékharis is fogalmazza, az értékek, amelyek mentén végiggondolásra kell kerüljön egy-egy térrész jövője lesz a fontos. A kérdés, hogy milyen értékei vannak a várnak a különböző tér-használok, és csoportok számára, mind a közben (ahogy szintén kékharis írja), hogy a hely elsődlegesen az ott élőket kell szolgálja.

De azért az IVS-ek a sok rossz mellett, azért néhány pozitívumot is hoztak a települések számára! (ezen célból készítettünk néhány céggel karöltve kutatást, hogy teljes képet kaphassunk arról, hogy az önkormányzatok hogyan vélekedtek az IVS készítéséről – illetve ezen munka révén milyen tapasztalatokat szereztek: a vizsgálat eddigi eredményei alapján megállapítható, hogy bár szinte minden nagyobb település, város rendelkezik saját IVS-sel, de mégsem tudják kihasználni az abban rejlő lehetőségeket. Mivel ezeket a dokumentumokat az európai uniós pályázatok alapfeltételeként kellett elkészíteni, a „kell” és az elnyerhető támogatás, valamint a pályázat tárgyaként szereplő akcióterületek voltak azok az elsőrendű szempontok, amelyek meghatározták az IVS készítését. Ennek következményeként az IVS Magyarországon úgy működött, mint egy „kitöltendő pályázati útmutató”, ahelyett hogy alkalmat teremtett volna a településeknek saját arculatukba, jövőbeli terveikbe illeszkedő komplex stratégia megteremtésébe.  Minden bürokratikus elem ellenére azonban az IVS-ek számos előnyt is jelentettek az önkormányzatok számára. A megkérdezettek többsége pozitívnak ítélte meg a kezdeményezést, hiszen sikeres lett a pályázata, ezáltal települése új forrásokhoz, lehetőségekhez jutott. Megvalósításra kerülhettek rehabilitációs fejlesztések a településeken belül.És természetesen jó alap lehet az IVS, hogy végig nézzük, milyen további lehetőségek rejthet az IVS, ha már elkészült, hogyan lehet „tovább hasznosítani, gondolni” stb.

jakimoni
2010.07.31.
06:55

@jakimoni: Félre válaszolt. A Várat - én értettem, hogy ezzel az ingyen tanácsadással- remélik "bevenni". A tanácsadás tartalma, hogy nagy szükség lenne tanácsadásra.

De vegyenek be mást... (úgy értem garázdálkodjanak vidéken, ha lehet zsákfaluk főterén, kevesebb embert érint és nincs szemelőtt, nem bosszant annyira).

A többi városközpont "funkcióbővítő rehaBILItációzásos" IVS talicskára utaltam. Az IVS csak számlamelléklet volt. Kit érdekel a tartalma. Most szeretné folytatni. Ha jól helyezkedik a Nemzeti Ország- és Településépítő Programokba (NoTéP) is be tud kapcsolódni. Csak új számlatömböt kell nyitni.

kékharis
2010.07.31.
07:31

@jakimoni: Na ne! Ilyet ne adj a számba, így én a büdös életbe' nem fogalmazok: "az értékek, amelyek mentén végiggondolásra kell kerüljön egy-egy térrész jövője lesz a fontos". Ez annyira értelmetlen, hogy meg se próbálom megfejteni, mit szerettél volna mondani. Szerintem mindenki jobban járna, ha 1) hagynád a fenébe ezt a hivataloskodó bikkfanyelvet, és 2) mielőtt kirakod, átolvasnád, mit írtál.

A Várbarátok Körét csak példának hoztam. Létezik Váriak Szövetsége (fiatalok), Budavári Lakosok Szövetsége (jobbára idősek), Budavár Szövetség, de lehet, hogy vannak még mások is, amelyekről nem is tudok. Ezek a csapatok most is összejárnak valahol, sőt időnként - mint legutóbb májusban a Várbazár kapcsán - egymással is érintkeznek. Szerintem nem kell kívülről telepíteni struktúrákat olyan közösségekre, amelyek azt nem kérték. A Várnegyedben pedig egy csomó alkalmas közösségi tér van, ezeket persze lehetne még értelmesebben használni, de ne találjuk már föl a spanyolviaszt.

Ha tíz éve a Várban laksz, végképp nem értem, mire alapozod eredeti  írásodnak azt a kitételét, hogy az ottani emberekben "egyre jobban elhalványul a genius loci". Azt el tudom képzelni, hogy az új beköltözők nehezen illeszkednek be a régiek közösségébe, de azokban a családokban, amelyek hosszú évtizedek óta, esetenként száz évnél is régebben ott laknak, semmi baj a "helyi identitással". És az lenne nemcsak az egészséges, de a tisztességes is, hogy először is az ő szempontjaik érvényesüljenek, ne a jövevényekéi, pláne nem a turistákéi. (Megmagyarázom, félre ne érts már megint: nem kizárásról, hanem sorrendről beszélek.)

kékharis
2010.07.31.
07:45

@kékharis: Már azt hittem a válasz nekem jött. "vegyenek be mást", "ilyet ne adj a számba". A szoclib frazeológiánál jobb. Fátyol.

Hagyjuk már ezt az egészet. A VÁR ÁLPROBLÉMA. a revolució hajt a lére, megvette a sok talicskát és most belevalót keres. ne ragozzuk:) majd megolgya a zorbán mindkettőt.

jakimoni
2010.07.31.
07:54

@jakimoni: Így igaz, a kistelepülések is megfelelő szakértelmet igényelnek, és tudnak kihívást jelenteni egy-egy tervezői munka során - ha erre célzott.

A közösségi érdekeket figyelembe vevő tervezésben hiszek, csak így nyílik lehetőség megvalósítható és megvalósuló fejlesztésekre, akciókra.

Az Ön által írt: "kevesebb embert érint és nincs szemelőtt, nem bosszant annyira" ennek megfelelően nem tudom értelmezni. (a kistelepüléseken élőknek is vannak érdekeik, sőt Ők is emberek és azok is települések - lehet ott is bosszankodnak egyesek, de attól még előre gondolkodnak és talán még konstruktívak is)

kékharis
2010.07.31.
08:06

@kékharis: Na, ezen pocakrengve fogok röhögni legalább ebédig :)

Jutalom:



Juhász legelteti a nyáját a domboldalon. Egyszer csak megáll a domb lábánál egy vadiúj Landrover, kiszáll belőle egy fiatal ürge Armani öltönyben, Gucci napszemüvegben, és így szól:

− Ha megmondom magának, hány birkája van, nekem ad egyet? A juhász megnézi magának a komát, és rábólint: − Halljuk. A fiatalember előkapja a notebookját, GPS-sel meghatározza a koordinátákat, letölti a NASA oldaláról egy műhold képeit, egy szkennelőprogrammal összeszámolja a juhokat, kinyomtat egy 15 oldalas jelentést, és odanyújtja a juhásznak: − Magának pontosan 237 birkája van itt. − Eltanáta. Na, válasszon eggyet. A koma elkap egy kis bodros feketét, indul vele a csomagtartó felé. A juhász utánaszól: − Ha én meg mögmondom, hogy magának mi a foglalkozása, visszaadja? A fiatalember nagyképűen rábólint. Mire a juhász: − Maga tanácsadó. − Honnan tudja? − Eggy: idegyön neköm, ahova senki se hítta. Kettő: mingyá egy bürgét akar fizetségül azér, hogy mögmondja neköm azt, amit maga nélkül is tudok. Három: közbe fogalma sincs arról, amivel én foglalkozok. Úgyhogy mosmán szépen letöheti aztat a pulit!

  

kékharis
2010.07.31.
08:45

@kékharis: Köszönet. Nagyon frappánsan foglalja össze a helyzetet.

Kérdés csak annyi marad ezek után bennem, hogy a szerkesztők ezt az írást pénzért tették fel ugye? Mert szakmailag nulla. Simán reklámnak hívják. Ha meg nem, akkor:

eltanáltuk. úgyhogy tögyék le a pulit!

 

kékharis
2010.07.31.
10:02

@kékharis: Naa, azért annyi értelme volt, hogy elkezdtünk vitatkozni, bosszankodni, én a magam részéről többször nyerítve röhögtem - és az se baj, ha a veszélyekről időben értesül az ember :) Szerintem - igaz, a hülyeségig jóhiszemű vagyok - azér' nincs itt ártó szándék senki részéről.

kékharis
2010.07.31.
10:11

@kékharis: Ez csak kaparás a pénzért. ezt híjják reklámnak... jol jártak az ÉF-fel, meg velünk...

Az igazi lenyomatot az Obo ki fogja hagyni... Don Vittore beköltözik... ennek az előszele az egész. vszínű már tavaly megdumálták.

szerintem simán készen vannak a tervek, már csak a közbeszerzést papirozzák... azér Or bánt is meg kell értenünk. már olyrégenelvannyomva, de most a NÉP forradalmának az élén... a méltó helyére kerül.

párbeszéd helyett lesz pártbeszéd. nemzeti együttműködés rendszere.

perika
2010.07.31.
10:44

@kékharis: Ez egyrészt nem érdemi hozzászólás (legközelebb az ilyet értesítés nélkül törölni fogom); másrészt ha a cikk fizetett cikk/hirdetés lenne, akkor törvényi kötezettség, hogy meg legyen jelölve (x-el vagy színnel pl.). Harmadrészt ha a fenti cikkel nem ért egyet, a fair kommunikáció szabályai szerint várjuk érvelését, cikk formájában. Üdv, perika

kékharis
2010.07.30.
18:56

1. A Vár helyzetének értékelésével maximálisan nem értek egyet. Nem mondom, a parkoló autók problémásak, de azért túlzásnak gondolom, hogy:„gazdaságilag és társadalmilag kevésbé vonzó célponttá, helyszínné vált”. Szerintem ez most pont egészséges.„A több mint száz évvel ezelőtti kapacitás és a régi térszerkezet ma már nem biztosítja a megfelelő üzemeltethetőséget.”És ezzel ellent is mond, hiszen a mostaninál sokkal több „aktivitást” nehezen bírna el. Vagy a térszerkezethez is robbantani javasolja?„hosszú távon is jól működő, használható térstruktúra jöhessen létre”

2. A tanulmány szakmai értéke kicsi. Ami kis tartalma van, az nem téves. Áltudományos bla-bla.  Ez a sajátos nyelvezet az IVS kényszer miatt kialakult szoclib duma. Apropó a talicska-, tanácsrendszernek vége. A REevolutio-t az igazi forradalom most bizonyára elsöpri őket, kapálóznak. Csak a gond, hogy ezzel nyilvánosan is megmutatják a „szakértések tartalmát”, ezek után sejthető a valós értékük. A konkrétumok hiánya, sajátos frázisok semmitmondó sorolása.„megfelelő szolgáltatásokkal, dinamikus környezettel, modern funkciókkal az ott élők és az oda látogatók valódi életterévé válna”, „modern funkciók”, „integrált”, „szinergikus”,„nem kezdeményezett párbeszédet a térrészt használók között a Vár újragondolására”,„akcióterületi beavatkozások”, „funkcióbővítés vagy funkcióerősítés”, „tereinek és utcáinak tematizálása”, „a lelkét azonban a városlakók teremtik meg”, „tudati térkép”,  „monumentum pontok”, „mentális térkép”, „átfogó tértervezési-menedzselési akció”„A helyben élők és a lokális gazdaság által gerjesztett párbeszéd”Külön csemege az orosz újgazdagok megkérdezése:„a Várnegyedet használók (lakosság, turisták stb.) – megszólításával”.

3. Megoldás az MNV pályázat? Na, abból mindenki kimarad. Azt a forradalmi kormány már intézi. De ezeket a javaslatokat azért talán Zoboki is figyelembe veszi, hisz nagyon hasznosak:a legjobb (ez már kicsit nemzeti is): „széleskörű identitásfejlesztéssel összekapcsolt társadalmasítással alakítható ki a Várnegyed térstruktúrája úgy, hogy az alkalmat teremtsen az összetartozás, a közösen eltöltött szabadidő, a turizmus minőségi kiszolgálása mellett az ünnepnapok és a hétköznapok közösségi megélésének.”„márkásítás: Andrássy út versus Vár; a jómódú turisták igényeire”Ezt mindenképp megfogadják. De csak ha lesz magántőke, az biztosan igényli majd a jól eladható brand-eket.„ékkövek attrakciója és revitalizációja”„Egy tematizált séta („nyitott kapuk napja”)”. A lakók vezessék a turistákat. Elmés gondolat és reális.

4. Ja a Szentháromság utcát nem következetesen írták, kérem javítani Szenthármasság utcára (vagy amit értenek alatta: legyen Pénz-pénz-pénz utca, vagy PPP utca).

5. Hagyjuk békén a Várat! IVS-es „magánszférát”, feljetsük el! Talán megússzuk II. Viktort (Or bánt) is csak pár milliárd közpénzzel. Kis házi tervezés, kis burkolás, kis beton „kubus” ráépítés egy-két műemlékre, talán be is költözik. Ezt fogjuk fel egy rezidencia át-, berendezésnek. De ennyi. A „magánszférát” ne erőltessük!

kékharis
2010.07.30.
17:13

Először is javítsátok már ki a Szenthármasság teret végig Szentháromság térre. (Ha a "vezető tanácsadó" nem tudja, mi a Szentháromság, és nem tudja helyesen megnevezni a Vár főterét, én biztos, hogy nem kérnék tőle tanácsot. Semmilyet. REevolutio... Jó név...)

Ami a cikk tartalmi részét illeti: szerintem ez egy lila ködbe burkolt nulla. A "Néhány koncepciózus felvetés..." alfejezetnek ez a mondata: "A jelenleg kirajzolódó használati jövőkép a részben gyalogos forgalmú, vendéglátós, leülős-teraszos, korlátozott gépkocsi forgalmú utcákat és tereket jeleníti meg, mely újraértelmezetten kell, hogy funkcionáljon, és jelentős szerepet kap majd a Várnegyed definiálásához a múltbeli értékekre építetten a jelenlegi alulhasznosított állapot megállításában", úgy, ahogy van, értelmetlen. Minek kell újraértelmezetten funkcionálni? A jövőképnek? Szerepet kap a definiálásához? Mit kell a Várnegyeden definiálni?? Mi az, hogy az "állapot megállításában"? Ezért valaki fizet, hogy ilyeneket olvashasson?? Tuti, hogy nem normális.

Mindezeken túl a dolgozatban egyetlen olyan ötlet sincs, amitől a Várnegyed jobb lenne, mint most. A "márkásítást" egyenest hülyeségnek és a Vártól teljesen idegennek tartom. Menjen szépen a gazdag turista az Andrássyra vagy a Hilton üzleteibe, van ott is elég luxusbóvli. A vári utcák egyébként most is "részben gyalogos forgalmúak", és ahol van terasz, ott ülnek is a népek. Megfizethető vendéglő még elkelne néhány, de arról alighanem hiába álmodozunk.

Arra, hogy egy-egy alkalomra nyissák meg a kapukat, biztos meg lehet kérni a váriakat (udvaraikat mind szépen rendben tartják, nyugi, ez nem a nyócker) - de hogy ebből nem akarnak rendszert csinálni, az is biztos. Ki vágyna arra, hogy egy gatyát se teregethessen ki a rácsra anélkül, hogy a japán turista le ne fényképezné, egy cserép virágot se ültethessen ki, mert ellopja a hajlesz? (Egyébként a Kulturális Örökség Napjain szoktak lenni vezetett séták, és olyankor sok ház nyitva van.)

A Vár északi része tele van punnyadozó közintézménnyel (Levéltár, Hadtörténeti Intézet, egy rakás akadémiai kutatóintézet, KÖH, Műemlékek Nemzeti Gondnoksága, Várgondnokság - és vele egy házban még mittomén, kik -, német nagykövetség, Collegium Budapest, Magyar Kultúra Háza, polgármesteri hivatal...) Csoda, hogy oda, ahol ezek vannak, nem megy a turista? A levéltár meg a múzeumok kivételével lezavarnám mindet a városba, a lakóépületekből legyen megint lakóépület (biztos lenne, aki megfizetné azt a luxust), a Pénzügyminisztériumból lehetne szálloda (nem lenne parkolója, na és??), a kolostorokkal és kaszárnyákkal pedig nagyrészt meg lehetne úszni a Nyugati mellé, a távoli jövőbe álmodott "múzeumi negyedet" - azokban az épületekben akkora terek vannak, hogy másra úgyse igen jók. Mindjárt kevesebb lenne az autó is. Miért ciki, hogy a Vár egy monumentális múzeum? (Egyébként nem az: emberléptékű, kedves városrész.) Nem lenne értelmesebb abba az irányba fejleszteni? Van egy történelmi negyedünk, amelyik sose volt egy Montmartre: világéletében békés, csöndes hely volt. Most akkor átmegyünk trendibe, és telenyomjuk zajos vendéglátóhellyel meg koktélbárral?? Kinek? Minek? Aki bulizni akar, húzzon le a Liszt Ferenc térre vagy a romkocsmákba, oszt' vedeljen. A turista meg járjon lábujjhegyen, és örüljön meg álmélkodjék, hogy jé, egy világváros közepén nyugi van. Az is lehet vonzerő, hajaj.

Piacra volt kísérlet a Kapisztrán téren, de nem vált be - lehet, hogy ősi helyén, a Dísz téren sikeresebb lenne. (A Szentháromság tér nem volt piactér.) De a váriak általában a Fény utcai piacra járnak, a 116-os busz hétköznap félóránként-óránként odakanyarodik velük. Szóval, az inkább turistabuliként képzelhető el.

Egyébként el kell olvasni Sárközi Mátyás nemrég megjelent Vérbeli várbeliek című könyvét, csak 140 oldal, épp a mai lakókról szól, nagyon tanulságos. Otthon vannak ők, azzal nincs baj. Amíg nem jönnek a tanácsadók, újradefiniálni.

perika
2010.07.31.
07:57

@kékharis: Bocs a Szenthármasság-ért - jaj! -, javitva! Nem Móni hibája, hanem az enyém, többször átolvasva is átsiklott a szemem rajta:-( perika

kékharis
2010.07.31.
08:14

@perika: Perika, azt ne mondd, hogy az eredetiben jó volt, és Te javítottad több helyen is ilyen viccesre... :-D Egyébként még most is maradt egy, ha jól látom...

perika
2010.07.31.
10:00

@kékharis: egy béres-szemerő tablettával megtaláltam, javítva:-) Igen, egyébként a szerkesztő/korrektor felelőssége, hogy észrevegye a hibákat és javítsa megjelenés előtt, abszolút magamra (magunkra) veszem, és megpróbálok még jobban figyelni, ígérem, s nagyon köszönöm kékharis a segítségedet!

Ezen túl azt is hozzátenném, hogy szerintem időről időre szükség van egy-egy városrész jövőképének felrajzolására, a "tanácsadói" munkát fontosnak tartom, ha a hatalom és az egyéb (érdek)csoportok közötti mediátori szerepet tölti be. Egy-egy szakma ugyanakkor kitermel magának olyan terminus technikusokkal bőven fűszerezett 'nyelvezetet', amely nehezen érthető/befogadható mások számára. Nem megyek messzire, mondjuk a művészettörténet/elmélet hasonlóan zárt nyelvezet, mint pl. a (város)marketing. (A fenti szövegen pl. erős nyomot hagyott a Kotler-biblia:-)

Móni szándéka, hogy kezdődjön el egy párbeszéd, s hogy a Várnegyed újragondolása participációs eszközökkel történjen, ne pedig kizárólag felülről vezérelve. A pakliban persze az is benne van, hogy SEMMIT nem kell ott csinálni, mert minden jó, ahogy van. De az is, hogy egyszerűen csak hagyjuk, hogy a mindenkori hatalom a maga képére formálja különböző (még magasabbról vezérelt) ad hoc ötletek, lehetőségek (pl. az éppen kiírt és nem elszalasztandó EUs pályázat) miatt az adott környezetet. S az, hogy ezt egy erre szakosodott cég kezdeményezi, több éves gyakorlattal, nem hiszem, hogy olyan szörnyű lenne, s azt sem tartom istenkáromlásnak, hogy ők megbízásos alapon, ebből élnek. Megjegyzem, hogy ezt a mediátori szerepet nem tudom, hogy ki tudná fölvállalni társadalmi munkában..., mert ha valaki próbált már ilyesmit csinálni, tudja, hogy nem kevés munka. Amikor egy terméket be akarnak vezetni a piacra, majdnem minden esetben készítenek piackutatást, megpróbálják előre kifürkészni, hogy a termék potenciális (fel)használóinak mi a véleménye, kell vagy sem az, amit a 'specialisták' kitaláltak. A cikkben felvázolt intenció is valami hasonló, (érdek)csoportok jövőkép-kutatása, amely alapja lehet egy konszenzusos, hosszú távú fejlesztésnek. 

Az EU hasonló szervezeti struktúrákból áll, mint a volt szovjet-unió, vagyis a lényeg a nem-demokratikusan-választott-tagokból álló (európai/központi) Bizottságban dől el. A vicc az egészben az (bár ebben tévedhetek, mert részleteiben nem látom át), hogy a diktátumok mellett - azok mellé szervírozva - megjelennek elvileg azok a kiskapuk is, amelyek pont arra lennének jók, hogy egy adott helyen élő közösség maga határozza meg a jövőképét és szükségleteit (pl. ez lehetne éppen az IVS is). Nem tudom, csak sejteni vélem, hogy ezeket nem diktátumként, hanem lehetőségként felfogva sokkal jobban is járhatnánk. Az egy másik kérdés, hogy kik, hogyan, milyen intenciókkal dolgoznak az IVS-eken, valóban végeznek-e 'piackutatást', s azok tényszerű eredményei kapnak-e prioritást az IVS-ekben. Ebbe én nem látok bele, s azt is megértem, ha sok rossz tapasztalat halmozódott fel az egész eljárással kapcsolatban. Jó lenne erről is persze egy alaposabb elemzés...

Mindazonáltal nekem sokkal jobban tetszene, ha pl. a Várnegyed (szükségszerű?) fejlesztése egy civileket is aktívan bevonó, participációs alapú ötletpályázat eredménye lenne, amely az ország nyilvánossága előtt, annak beleszólásával történhetne. Mert egy dolog azért kimaradt Móni csoporttérképéből (szerény véleményem szerint), mégpedig az, hogy Budapest nem csak a budapestieké, a Vár nem csak az ott élőké/dolgozóké és a turistáké, hanem az egész országé, mert egy egész ország kiemelt (fő) városa. Lehet, hogy az eredmény majd az lesz, hogy a Várnegyednek egy dolga van, megőrizni azt, ami most ott van, de én nem zárnám ki azt a lehetőséget - nyílt folyamatot -, hogy valós képet kapjunk tisztességes, helyi (lokálpatrióta?) és munkájukért megfizetett tanácsadók közreműködése révén:-) Ők azért talán nem ua. az a kategória, mint akik a pulit viszik a bárány helyett:-)

S végül: mindannyiótok figyelmébe ajánlanám Pettendi Szabó Péter fotó- és videóművész "Járt-e már Budapesten" című munkáját >> szerintem nagyon fontos adalék a fentiekhez:-)

kékharis
2010.07.31.
11:06

@perika: Ezek a "szaknyelvnek" nevezett lila ködök a társadalomtudományokban (már ha egyáltalán azok) az esetek túlnyomó többségében csak arra jók, amire itt: hogy elkendőzzék a semmit vagy a közhelyszerűt. A magyar nyelv tökéletesen megfelel akármilyen bonyolult gondolatok kifejezésére akkor is, ha nem teszünk rajta erőszakot. Manapság ha valaki a közösségi részvételt participációnak, az elsőbbséget prioritásnak, a szándékot intenciónak, az egyetértést vagy közmegegyezést konszenszusnak, a meghatározást definiálásnak és az elgondolást vagy tervet koncepciónak nevezi, továbbá nem tud alanyt állítmánnyal egyeztetni, akkor már csak egy szemüveget kell föltennie, lényegében készen áll arra, hogy a "tudományosság" nevében nyilatkozzék. A nép egy része beszopja: aki úgy beszél, hogy nem lehet érteni, az biztos baromi okos. De amint megpróbálod a rizsát embernyelvre lefordítani, tüstént kiderül, hogy nyugodtan le lehet tenni a pulit.

A szembenálló vagy vitázó felek közötti szakszerű közvetítés egyébként nem hülyeség, de én ilyesmire csak nagyon alapos háttérismeretekkel rendelkező, bölcs és megfontolt embert kérnék föl, ahogy régen a családokban is mindig volt valaki, akinek hallgattak a szavára, vagy a régi ipartestületekben volt "békéltető bizottság", élén egy választott, megfellebezhetetlen szakmai tudású és feddhetetlen jellemű elnökkel. Az ilyen "több éves tapasztalatok" azért ilyen horderejű kérdésben, mint a Várnegyed, mondhatni nudlik.

Ami azt a kérdést illeti, hogy ki mindenki szólhat bele a Vár fejlesztésének irányába: attól, hogy Budapest az ország fővárosa és leglátogatottabb turista-célpontja, nehogy már a csík húzza a repülőt. Én se akarom megmondani innen, a hegy tövéből, hogy mi legyen odafönt (csak javasolok, véleményt mondok), azt pláne nem, hogy Jani bácsi Karakószörcsökön hová építse az új malacólat, azt pedig végképp nem, hogy Mrs Campbell odahaza, Ohióban mit tálaljon ebédre a gyerekeinek. A Vár igenis egy élő városrész, kicsit lábfájós, kicsit lassú, de mégis a mi szép, okos, öreg nagyink. Ha fegyverrel kényszerítjük, hogy hajnalig rokizzon, abba bele fog halni. Ezt a magam részéről nem pártolom. Láttuk már épp elég helyen, mit neveznek ma "fejlesztésnek", és milyen eredménnyel szokott járni. Pont a Várat tényleg nem kéne szétcseszni. Mondom: kezdjük talán a lakókkal. Ők mit szeretnének? Hol van ilyenkor Vogl úr, jut is eszembe?

A Pettendit ösmerem, szívszorító, csodálatos - de ugye nem amellett érv, hogy a Várnegyednek a magyar vidék álmait kell megtestesítenie? Mert ilyen alapon felsorakozhatnak - uhh, jobb nem belegondolni, kik is még...

kékharis
2010.07.31.
12:04

@kékharis: egyetértek mindenben

1. moderátor magyarról magyarra? újmagyar szaknyelv segítségével? az igaz, hogy nem értett szót kormány-főváros-kerület. de ez már nem lesz igy (még akkor sem ha a tanácsadó moderátoroknak ez rossz hir). erről egyébként is tocsikmárta jut eszembe.

a szaknyelvról meg hofi: "bakfitty", apropó és a "szinergikus"? az mindig van!

2. a várral semmi gond. hagyjuk...

perika
2010.07.31.
13:08

@kékharis: Nem vitatkoznék a 'szaknyelvek'-et illetően, de hát menj be egy főiskolai/egyetemi előadásra és látni fogod, hogy ezt oktatjuk, ezt kérjük számon, a munkahehyeken ez megy, sőt. Nem ragozom. De már nem is értem, hogy min vitatkozunk: azon, hogy a cikket író mit írt, hogyan írta vagy a szándékán, hogy miért írta, vagy éppen azon, hogy kell-e tenni bármit a Várnegyeddel. Összemosódnak a dolgok, aminek nagy veszélye, hogy elbeszélünk egymás mellett. De gyomláljuk az idegen szavakat, OK, egyetértek.

Azzal már kevésbé, hogy a Várnegyed fejlesztése csak és kizárólag az ott lakók/dolgozók/oda látogatók problémája. Budapest nem Lánycsók, hanem valamennyiünk fővárosa, a Várnegyed pedig ennek a fővárosnak a kitüntetett - ikonikus (hehehe) - része. Az, hogy majd mi kerül ide, milyen változások lesznek - mert lesznek - nem mérhető össze a lánycsóki főtér átalakításának ügyével. Egyelőre úgy néz ki, hogy ezt egy szűk elit irányítja majd (nem kizárva azt a feltételezést sem, hogy participációs módszerrel fogják az igényeket fölmérni:-).

De elnézve az elmúlt évtized megannyi furcsa pályázatát (nem csak a gigahumbukokat!), akkor azt kell mondanom, hogy az első és legfontosabb problémát én a programalkotásban látom. A programalkotást - ami a szükségleteket és az azokat kiszolgáló funkciókat határozza meg - számtalan esetben áttolják az építészekre (végzetes hiba!), mivel nincs kultúrája (módszertana, bevált gyakorlata) annak, hogy hogyan is kell 'felmérni' azt, hogy mire van szükség s mit akar a köz:-). Ez fölöttébb igaz a közösségi fejlesztésekre, beruházásokra, mert ez nem az építészek dolga, ez a közösség dolga! Szerintem nem ártott volna, ha pl. mondjuk a "behemót öcskös" (MÜPA, idézet VM-től) esetében készült volna egy nyilvánosság számára is elérhető eredménnyel záruló piackutatás, hogy tényleg szükség van-e itt és így egy ekkora intézményre, ami elviszi a teljes kultúrára fordított költségvetés igen jelentős részét. Nyilvánvaló naivitás persze ilyesmit várni egy cinikus szemszögéből, de hát azért vagyok itt, hogy megkérdezzem, miért nem készülnek hiteles és nyilvános programtervek, miért nem átlátható az előkészítési folyamat?

kékharis
2010.07.31.
13:36

@perika: Szaknyelv: én minden nyilvánosan megszólalótól csak egy dolgot várok el: világos, tiszta, szabatos beszédet. Ami persze ugyanolyan gondolkodást előfeltételez. Amelyik egyetemi oktató, "szakértő" vagy akárki arra nem képes, az 1) alkalmatlan és 2) hiteltelen. A lila köd gerjesztése már csak azért is aljasság, mert a másikra hárítja a felelősséget a meg nem értésért, őt hozza sunyin - már ha át nem lát a szitán - alárendelt helyzetbe, tehát nemcsak nyelvi merényről, hanem etikai kérdésről is beszélek (már megint).

Programterv-ügyben teljesen egyetértünk. Ami az illetékességet illeti :), koncentrikus körökkel rajzolnám le: vári lakók, a Várnegyed napi használói (ott dolgozók, vendéglősök, boltosok, könyvtár- és levéltár-látogatók stb.), "ünnepi használók" (a városlakók szélesebb köre és a hatalom), turisták. A lista biztos bővíthető még, de szerintem a sorrend nagyjából ez. Most természetesen a polgárvárosról beszélek - a palotavárosnál egész más szempontoknak is kell érvényesülniük, nyilván fognak is. Na, most pedig ég veletek pár napra. Remélem, fájón fogtok nélkülözni :)

mB
2010.07.30.
12:18

minek erről polemizálni? majd az oboki megoldja. vagy még nem sikerült kizárni a másik "tudatlan" pályázót? nemsoká megtudjuk a tutit.

Mottó: "enyém a vár, tiéd a lekvár"

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.