A történetiség és a kortárs építészeti karakter összhangja – A Hetedik Műterem terve a Tranzit Ház pályázaton

A harmadik díjas koncepció alapeleme az egykori épület régi fényének visszaállítása és jelentős mértékű, kortárs építészeti eszközökkel történő bővítése anélkül, hogy a műemléképület integritása csorbát szenvedne. Az így megszülető épületegyüttesben a történeti atmoszféra és a kortárs építészeti karakter egymást erősítve képes jelen lenni. Cél volt emellett a kiemelt fontosságú belső kert megtartása is. 

Tervezési alapgondolatok, építészeti koncepció

A Puskin utca 4. szám alatt található az 1899-ben épült Magyar Tisztviselők Országos Egyesületének egykori székháza, mely egy viszonylag eredeti formájában fennmaradt műemlék épület. A házat többször átépítették ugyan, de eredeti térszervezése és struktúrája kisebb kivételektől eltekintve alapvetően megmaradt. A nagy belmagasságú terekben részben utólag galériákat alakítottak ki, melyek a belső udvari és a kerti homlokzatokon is nyomot hagytak, illetve a nagyvonalú tereket több helyen válaszfalakkal tagolták. A homlokzatok egykori, gazdag ornamentikája nagyrészt eltűnt.

A pályázatban megfogalmazott tervezési program egy új, nagyléptékű teret foglal magában, mely befogadására a meglévő műemléki épület - értékeinek csorbulása nélkül - nem alkalmas. Pályázatunk az új nagytermet a telek tömbbelső felőli végébe javasolja elhelyezni, ezzel távolságot tartva mind a műemlék, mind a környező épületektől. Célunk a kiemelt fontosságú belső kert megtartása, mely a tervezett elrendezésnek köszönhetően a két épület, a meglévő műemlék és az új bővítés közé kerül, így mind a két ház funkcionálisan és térileg is tud kapcsolódni az ezen a területen kuriózumnak tekinthető, hangulatos belső kerthez.

A javaslatunk a tervezési programban megfogalmazott, összetett funkciókat egyértelműen elválasztva alakítja ki. A műemléki épület földszintjén, közvetlen utcai kapcsolattal kap helyet a kávézó és közvetlen kerti kapcsolattal az étterem. Az 1. emeleten helyeztük el a kulturális célú és kiállító tereket. A 2. emelet utcai traktusában az alapítványi irodák, az udvari traktusában és a tetőtérben pedig a co-working irodák kapnak helyet. A pinceszinten az új épület nagyterméhez kapcsolódóan helyeztük el az alapítványi klubélet kiszolgálására is alkalmas közösségi teret, mely pozíciójának köszönhetően a nagyteremmel közösen, akár szekcióteremként is tud működni.

A Steinhardt Antal és Krisztinkovich Béla által tervezett épület nagyvonalú, elegáns terek sorolásából áll, mely elrendezés véleményünk szerint nem teszi lehetővé az utólagos bővítést, ráépítést és a mai igényeknek megfelelő, szükséges kiszolgáló funkciók elhelyezését. Ezért koncepciónk alapeleme az egykori épület régi fényének visszaállítása és a jelentős mértékű, kortárs építészeti eszközökkel történő bővítése anélkül, hogy a műemléképület integritása csorbát szenvedne. Az így megszülető épületegyüttesben a történeti atmoszféra és a kortárs építészeti karakter egymást erősítve képes jelen lenni, szolgálva és kifejezve a tervezési program szerinti intézmény küldetését.

Fő közlekedési rendszerek, az épületek térszerkezete

A meglévő épület három bejáratát megtartva alakítottuk ki az összetett funkciójú ház megközelítéseit.

A ház északi telekhatára mellett található, az utcát és a kertet közvetlenül összekötő földszinti átjárót megtartottuk és fedett-nyitott térként alakítottuk ki. Az utcai traktusba helyezett kávézó a teljes átjáró felőli falát megnyitva kapcsolódik az átjáróhoz, így külön, közvetlen utcai megközelítése van. Az átjáró fedett-nyitott térként való kialakítása lehetővé teszi a kapcsolódó bevilágító udvar kibontását, az átjáró kiteresedését, így feloldva annak folyosószerűségét. A bevilágító udvar a telekhatárig tartó bevilágító kertként természetes fényt enged az átjáróba.

Az itt meglévő, eredeti, húzott karú lépcsőn keresztül közvetlen kapcsolat biztosított a kávézó kiszolgáló terei felé, illetve a meglévő, eredeti csigalépcsőn keresztül a konyha kiszolgáló terei felé is a pinceszintre. Az átjáró a kert közvetlen megközelítése mellett az étterem külön használatát is lehetővé teszi, hisz annak kerti kapcsolatán keresztül az épület többi terétől függetlenül az utcáról is megközelíthető. Az átjárónak ezen felül a kert végébe tervezett nagyterem menekülése szempontjából is jelentősége van.

A déli kapun keresztül juthatunk az épület összes szintjét összekötő új lépcsőházba és a liftekhez. Az új közlekedőmag a tűzvédelmi előírások miatt zárt, füstmentes, túlnyomásos lépcsőházként alakítandó ki, melynek a földszinten közvetlen utcai kikötéssel kell rendelkeznie. A bejárat az utca szintjéről, a földszint magasságára a lift elérése után lépcsőzik fel, így biztosítva a teljes épület akadálymentes használatát. A liftek és lépcsőház közvetlen elérése miatt ez a bejárat dolgozói bejáratként is tud üzemelni, mely kártyás kialakítást feltételezve, akár az épület reprezentatív tereinek érintése nélkül is megközelíthetővé teszi a felsőbb szintek irodatereit és co-working tereit.

Az utcai homlokzat középső főbejáratán keresztül a műemléki lépcső előterébe jutunk, ahonnan szintén megközelíthető a kávézó és az étterem is. Ehhez kapcsolódóan helyeztük el az utca szintjén lévő utcai traktusba a portát és az üzemeltetési irodát is.

A jelenleg kusza földszinti padlószinteket rendeztük. A földszint utcai traktusa (kávézó, porta és üzemeltetési iroda) az utcaszinttel azonos szinten van jelenleg is, a középső és hátsó traktus peremén lévő összetett szintviszonyokat pedig a főlépcsőház induló szintjére javasoljuk felhozni. A meglévő épület eredeti térstruktúráját visszaalakítjuk, az utólagos válaszfalakat elbontjuk, a műszakilag rossz állapotú födémeket, azonos pozícióban újraépítjük. Reprezentatív, nagy termek sorakoznak mind az utcai, mind az udvari traktusban. A középső traktusban pedig a két bevilágító kert és a főlépcsőház található. Ebben a középső zónában helyezzük el a szükséges, új közlekedőmagot, és a szükséges mosdókat úgy, hogy a déli bevilágító kert körüljárhatóvá válik. Az új közlekedőmagot a déli telekhatár mentén, a meglévő lépcsőházzal ellentétes oldalon terveztük, mely a lift kétirányú megközelítésének köszönhetően akadálymentes használatot biztosít a teljes épületnek.

Az új épületben kialakított nagyterem kulcsfontosságú funkcionális kérdése annak megközelítése. Javaslatunkban a műemlék ház déli bevilágító udvara mentén, a központi előcsarnokból indulva alakítottunk ki egy elegáns, reprezentatív lépcsőt, mely a főbejáraton keresztül közvetlen kapcsolatot teremt a süllyesztett padlószintű nagyterem felé. A központi előcsarnokból megközelíthető füstmentes lépcsőház és a liftek szintén a régi és új ház pinceszintjét összekötő nyaktagba érkeznek. A nyaktag a nagyterem előtereként működik, itt kap helyet a ruhatár is. A szükséges kiszolgáló funkciók pedig a meglévő épület pinceszintjén találhatók. A nagyterem déli falában egy egyenes karú lépcső vezet a galériára, mely az új épület teljes homlokzatát megnyitva a belső kerthez kapcsolódik. Ennek nem csak menekülési szempontból van jelentősége, de a terem alternatív ki- és bejárati lehetőségét is megvalósítja, a rendezvények típusától és az időjárástól függően.

Az egyes szintek funkcionális elrendezése

A földszint utcai traktusában található a kávézó, a porta, az üzemeltetési iroda és az akadálymentes bejárat. A kávézó kiszolgáló terei a pinceszinten kapnak helyet, melyek a földszinti átjáróban megtartott eredeti, húzott karú lépcsőn keresztül közvetlen megközelíthetők. A kávézó főbejárata a belső kertet és az utcát összekötő átjáróból nyílik, így lehetővé téve a háztól való külön használatot is, ugyanakkor a kapualjba vezető meglévő ajtón keresztül a kávézó kapcsolatban van az előcsarnokkal is.

Az udvari traktusban kap helyet az étterem, mely így közvetlen kapcsolatban tud lenni a belső kerttel. Az étterem kiszolgáló tereit három szinten helyeztük el, azokat a meglévő csigalépcsővel és étellifttel összekapcsolva: a pinceszint és földszinten kívül - a földszinti nagy belmagasságnak köszönhetően - a házban egyedül itt tartottuk meg az amúgy eredeti galériaszintet. Az étterem az északi oldalon egy lépcsőn keresztül kapcsolódik a belső kerthez és a telek északi határa mentén kialakított fedett-nyitott teraszhoz. Az étteremhez kapcsolódik még egy különterem is, melynek a kert felé egy saját terasza is van.

A meglévő ház pinceszintjén alapvetően kiszolgáló funkciókat (kávézó és étterem kiszolgáló tereit, mosdókat, gépészetet, raktárokat és a szükséges sprinkler helyiségeket) helyeztünk el. A díszterem alatti, eredetileg egy nagy térként működő vívó és tornatermet, mely az angolaknán keresztül természetes megvilágítással rendelkezik visszaállítottuk. A terem így ideális helye az alapítványi klubéletnek, és a lokalizációja okán az 500 fős nagyteremmel közösen is használható, kiegészítve azt.

A ház déli bevilágító udvarát a meglévő födém elbontásával a pinceszintre süllyesztjük, így a lépcsőház és lift leérkezésénél természetes fény és legalább látványát tekintve kertkapcsolat alakul ki a pinceszinten is.

Az első emeleten a külső használatot feltételezve kaptak helyet a közösségi, kulturális célú és kiállító terek. A második emeleten az alapítványi irodák és az udvari traktusban co-working irodák. A középső traktus „kitisztított“, tágas közlekedő tereiben pedig a szükséges, kapcsolódó közösségi terek alakíthatók ki.

A tetőtér beépítése a meglévő tetőgeometria egyszerűsítéséből és rendezéséből alakul ki. A kerti oldalon lévő díszterem magastetejének gerincmagasságáig növeljük meg az utcai és udvari traktusok magastetejét is, így az épület legmagasabb pontja a meglévő állapottal azonos marad. A belső tetősíkokat megemeljük, így az épülethez méltó, nagy belmagasságú, nem tetőtérként érzékelhető, elegáns tetőtéri szint jön létre, melyben szükség esetén akár további galériaszint is kialakítható. A tervünk a díszterem feletti magasabban lévő födém fölé, egy külön lépcsővel megközelíthető plusz teret javasol, mely felülvilágítóval kap természetes megvilágítást. A galériaszintre vezető lépcső alatt kap helyet a teakonyha.

Az épület közepére szervezett tetőtéri kert körben megnyitott, belső, kortárs homlokzatai a tetőtér kellő bevilágítását biztosítják, így a műemléki környezetben nem kívánatos tetőablakok építése elkerülhető. A tetőkert magában foglalja a meglévő lépcsőház felülvilágítóját és a déli bevilágító kertet is, melyek között egy intenzív tetőkertet alakítottunk ki.

Az északi bevilágító udvar fölött átvezetett híd-szerű összekötés a tetőtéri szint és a tetőkert körbejárhatóságát biztosítja és leválasztja az északi telekhatárra tapadó, északi bevilágító kertet. A déli bevilágító kert körül egy függőfolyosó biztosítja a kert körbejárhatóságát.

A közlekedőmag fölött a tetősíkba süllyesztve elhelyezhetők a szükséges kültéri gépészeti berendezések, melyek aztán a térdfalak mögött és a kialakított álpadlóban szövik be az épületet. A csigalépcső mellett és a liftek mögötti pozícióban a ház kerti és utcai traktusához kapcsolódóan alakítottunk ki nagyméretű gépészeti aknákat, melyek a földszintig látják el a különböző tereket.

Az új épület, 500 fős nagyterem

A telek hátsó részébe tervezett új épületben található a többféleképpen berendezhető 500 fős nagyterem. A terem szükséges nagy belmagassága, túlzó tömeget eredményezne a tömbbelsőben, így annak süllyesztésével és pinceszinti megközelítésével mérsékeljük azt. A meglévő ház és az új épület földalatti, felülvilágított összekötése révén az új épület a tömbbelsőbe helyezett, szinte szabadon álló, a kerítésből „kinővő" épületként tud viselkedni, nem zár el a szomszéd épületek felé. A nagyterem tömege, rövid oldalaival kifeszül az északi és déli telekhatár között. A hátsó telekhatártól viszont kissé elhúzva helyezkedik el, mely elhúzás lehetőséget biztosít arra, hogy a homlokzatot ne tűzfalként kezeljük, a tömbbelső felé egy intenzív, zöld kertet alakítsunk ki és a falat minimálisan megnyissuk (tűzgátló üvegezéssel).

A nagyterem természetes megvilágítását az extenzív zöldtetőben kialakított, pontszerű felülvilágítók adják, illetve a galériaszinten közvetlen kapcsolódik a belső kerthez. A felülvilágítók az alulbordás vasbeton födém gerendái közé feszülnek ki, homogén, szőnyegszerű kiosztásban.

A pinceszinten a terem egy világos, színezett, lazúrozott fa bélelést kap, mely faburkolat magába rejti a szükséges technikai eszközöket, kellemes puha felületként veszi körbe a fő teret és a terem akusztikájában is segít. A felső galériaszint és az alulbordás födém világos, fehér felületével könnyed felső lezárása a teremnek.

A hátsó kert alatti részen egy hosszanti, a nagyteremhez több helyen kapcsolódó, a terem esetleges osztásánál is használható raktársáv alakul ki.

A terem síkpadlós kialakításban használható keresztirányban és hosszirányban is. Mind a két esetben a terem kiegészítéseként tud működni az L-alakú galériaszint is. A galéria alatti tér közlekedőként is használható, így a terem felosztása esetén is biztosított a különböző termek külön megközelítése. A nagyterembe különböző mobil lelátók is építhetők, a legkülönbözőbb használatokat feltételezve, mely lelátók a bontható mellvédeknek köszönhetően közvetlenül kapcsolódhatnak a galériához.

A nagyterem elsődleges megközelítése a középső kapualjon keresztül, a központi előcsarnokból, a déli bevilágító kert mentén levezető lépcsőn keresztül van, ugyanakkor az északi telekhatár mentén megtartott fedett-nyitott átjárón és a kerten keresztül is érkezhetünk a terem galériájára, ahonnan a saját belső lépcsőjén és liften keresztül juthatunk le az alsó szintre.

Kertek

A pesti belváros sűrű beépítésében a telken található, gesztenyefás belső kert kiemelt érték, mely megőrzésének szükségessége pályázatunk egyik fontos állítása. A belső intenzív, hangulatos kertet kiegészítik a különféle szinteken kialakított egyéb kertek, zöld felületek. A műemléki ház két belső bevilágító kertje, melyből az északi a földszinthez, a fedett-nyitott átjáróhoz, a déli pedig a pinceszinthez kapcsolódik. A pinceszinti közösségi tér előtti meglévő angolakna szintén egyfajta süllyesztett kertként kapcsolódik a klubhelyiséghez, a kibontott parapetű ablakain keresztül.

A környező épületekből látható nagyterem tetejét extenzív zöldtetőként alakítottuk ki. Illetve egy vékony intenzív hátsó kertsávot terveztünk a nagyterem mögötti raktársáv fölötti részen, a tömbbelső felé.

A tetőtérhez kapcsolódó belső tetőteraszon szintén egy intenzív kert található, mely egyedi mikroklímát eredményez a teraszon.

Anyaghasználat és homlokzatok

A műemlék épület homlokzati díszítései, különös tekintettel a kerti homlokzat egykori díszítésére, a tudományos dokumentáció alapján visszaállítandó. A homlokzat színe a falkutatás eredménye alapján szintén visszaállítandó. A megemelt tető részben lapostetős kialakítású, mely fedésére antracit színű fémlemezt javaslunk, mely magába tudja rejteni a kültéri gépészetet takaró rácsokat és a felülvilágítót is, homogén egységes tetőt eredményezve.

Az új épület világos színű vakolt homlokzatokkal és fa szerkezetű nyílászárókkal készül, melyet a tömb környező épületeiből látható extenzív zöldtető zár le. A belső kert északi és keleti oldalát határoló fedett-nyitott terasz falburkolata és padlóburkolata a belső terekben használt fa burkolattal azonos, színezett, lazúrozott lécburkolat.

Szerk.: Nemes D. Nikolett