A Várhegy új éléskamrája – Palazzo Hunyadi

A Víziváros egyik elhagyatott palotája immáron egészen új fényben térhet vissza Buda vérkeringésébe. Az évtizedek bontásai és átalakításai után mostanra egy ügyvédi iroda lakta be kényelmesen az egyedi belső karakterrel megáldott kortárs Palazzo Hunyadit, amelyet annak a fiatal csapatnak köszönhetünk, akik idén az Év Irodája – Az Év Belsőépítész cége díjat is elnyerték.

A szóban forgó épület elődje minden bizonnyal már az újkorban, sőt, nagy valószínűséggel a középkorban is állt már, egy 1750-es években készült, J. Matthey által jegyzett térkép legalábbis már a tömb beépítettségét mutatja – tudható meg a felújítást megelőző építészettörténeti tanulmányból.

Az itt állott épületet legkésőbb 1849-től egészen a század utolsó évtizedéig Indrikovits Ignác budai vendéglős birtokolta és minden bizonnyal Ő is alakította át a struktúrát kétemeletes lakóházzá. A ma ismert forma szempontjából Szenttamási Béla neve lehet relevánsabb, aki 1929-ben, vitézi címét ünnepelve építette át a palotát Méhn Károly tervei alapján. A II. világháború végi ostromban ért károkról pontos információk már nincsenek, de jelentős sérülésekről lehetett szó, hiszen több szerkezeti újjáépítés is ebből a korszakból eredeztethető.  

Az államosítás során még a Szenttamássy családtól tulajdonították el az épületet, amelyet később felosztottak négy lakásra. Ezt követően számos újabb változtatás történt, mígnem az összevont négy ingatlan különböző cégeknél nem vándorolt 2000 után. A legutóbbi tulajdonosok több szabálytalan ráépítést is végrehajtottak, melyek kijavítására már a jelenlegi fejlesztőket szólították fel.

Például a belső udvar fölé korábban egy födémet építettek újabb négyzetmétereket nyerve ezzel, ám ezt az új beruházás alkalmával nem kellett lebontani. Helyette felülvilágítót tervezett rá a Pyxis Nautica csapata, akik egyúttal vissza is állították azt a zöldfelületi mutatót, amely a beépítések előtt jellemezte az ingatlant. „Több feladatunk volt, kezdve a korábbi szabálytalan építési tevékenység nyomainak eltüntetésétől a homlokzat felújításán át, egészen a belsőépítészet kidolgozásáig, folyamatosan egyeztetve a bérlővel, akinek az igényei szintén alakítottak számos fontos részletmegoldáson." – mondta a projekt egyik vezető tervezője, Tóth Dávid.

A homlokzat felújítása a projekt egyik alapvető része volt. A tervezők megtartották az örökölt sziluettet, mérsékelték a színt, a bejárati kaput az eredeti osztásrend figyelembevételével rekonstruálták, míg a régi ablakkereteket felújították. „Az épület világörökségi helyszínen van, és városképi védelem alatt áll a homlokzata, de az architektúra maga nem műemlék. Az értékvédelmi leírásban a művészettörténész-kutató kiemelt néhány dolgot, mint a lépcső korlátját, a homlokzat spalettás ablakait. Mindezeket nem védte senki, de nem is akartuk eltüntetni, ezért mi nagyon körültekintően igyekeztünk viszonyulni az ilyen típusú részletekhez."

A struktúrából fakadó feltételek már nagyobb kihívást jelentettek. Az előző tulajdonos például megkezdett egy tetőtérbeépítést, amelyet teljesen újra kellett értelmezni oly módon, hogy a magasság és vonalvezetés továbbra is kötött maradt az utcakép védelme miatt. A csapatnak sikerült egy nagyon ideális megoldással revitalizálni ezt a területet: a palota legfelső része így egy komplett kortárs irodatér együttes lett, világos és átlátható, privátabb és több munkaállomással is bíró nagyobb helyiségekkel, amelyekből minden út a beépített központi udvar napfényes tetőkertjéhez vezet.

Mivel a ház a Várhegy oldalában helyezkedik el, a tervezőknek a vizesedéssel is számolni kellett, úgyhogy a falakat apróbb praktikumokkal lehetett átszellőztetett rendszerrel kivitelezni, de a viszonylag nem túl nagy architektúra sűrű beépítését és alaprajzi osztottságát is a megfelelő átszellőztetéssel kellett ellátni. A zárt, ablaktalan helyiségek külön frisslevegő betáplálással lettek ellátva, a nagy tárgyaló esetében pedig a szomszéd épülettel határos falak kiszellőztetését oldották meg oly módon, hogy előtétfalakat építettek a nagy felületek elé, az így kialakult aknában pedig levegőt áramoltathat a gépészeti rendszer.

Az építészeti és műszaki tervezések után az újonnan érkező bérlő, azaz egy ügyvédi iroda számára kellett elvégezni a belsőépítészeti feladatokat is. A földszinten alakították ki a recepciót, az adminisztrációt, a konyhát, valamit a régi belsőudvar helyén egy reprezentatív felülvilágítós tárgyalót. Ezen kívül az emeleteken partneri irodáknak, fiatalos break-out tereknek is jutott hely, a pincében pedig az irattár rendezkedhetett be.

„A földszinti és a második emeleti folyosó meghatározó elemei a mosdókat rejtő bútorfalak a férfi és női szekciókhoz vezető tapétaajtókkal. Ezeket az elemeket és a többi beépített bútort is úgy terveztük, hogy karakterében hozzák a házból fakadó klasszikus vonalvezetést."- nyilatkozta Dávid. Klasszikus profilokkal operáló, egyedi tervezésű bútorokról van szó, amelyeken mégha olyan klasszikus vonalak is bukkannak fel, mint mondjuk a szemöldökgyámos profil, akkor is ízig-vérig kortárs elemek, már csak a merőben élénk, de ízléses színválasztások miatt is.

Érdekes még az említett, magasföldszinti konyha, amit úgy alakítottak ki, hogy a rendelkezésre álló körülményekkel ellentétben mégse egy ablaktalan közösségi helyiség érzetét keltse: „Nem akartuk elhitetni a ház bérlőjével azt, hogy ez a tér nagy lenne, mert nem az. Ehelyett inkább a kicsi és otthonos érzést szerettük volna nyomatékosítani. Erről az éléskamra jutott eszünkbe, amit mindenki szeret. Ezt az irányt választottuk és ezért került egy rusztikus fa asztallap a tér közepére" A nagy asztaltömb alatt rejtették el egyébként a fűtést is, ezt fogják közre a stílusos berendezések, a modern székek és a letisztult konyhabútor. Itt áll egy frappánsan kialakított sarokszekrény is, amelynek mérete és praktikus elrendezése már-már egy kamra a kamrában látszatát idézi. Kötelező megemlíteni még a poroszsüveg boltozatról függő, meleg fényeket árasztó attraktív lámpákat is – amelyek egyébként nem egyedülállóak itt a kamrában, az épület minden zugában izgalmas lámpatestekkel lehet találkozni ugyanis.

Az enteriőr kirívó elemeit jelentik a dekorációs részletek is, a női elvonuló helyiség ajtaján például Beatrix királynő arcképe köszön vissza. „A belsőépítészetet egy moodboarddal kezdtük, amiben a grafikai arculat fogalmazta meg azt, hogy hogyan legyünk frissek – emlékezett vissza Dávid. „Rátaláltunk egy kettősségre: legyen klasszikus grafikai tartalom, valamilyen modern csavarral. A Mátyás király korabeli reneszánszból származik az alapanyag, arra jön egy tervezett glitch módosítás. Ebben Góg Attila grafikus barátunk segített." Így keletkezett a Hunyadi-portré az előtérben (amely ötletesen rejti el egyúttal a műszaki berendezéseket is), így jelennek meg férfi-női reneszánsz alakok az egyes szinteken, illetve a Budavárról készült legkorábbi, 1470 körüli Schedel-féle metszet átirata is feltűnik a tárgyalóban. A múltból táplálkozó kortárs és friss dizájn mellett azonban ott lapul maga az autentikus előd is, ugyanis a metszetek egyik eredeti (!) példánya is szelíden díszeleg az egyik munkaterep falán. Bizony, eredeti régi, valamint kortárs érték így fog kezet itt, a Hunyadi János út ügyvédi iroda-palotájában.