Nézőpontok/Kritika
A (város)építészet és a jog
2013.03.05. 10:14
„Régóta bosszant, hogy az építészet, városépítészet a jogszabályok fogságában vergődik. Tervtanácsokon gyakran úgy érzem magam, mintha valami bírósági tárgyaláson lennék." Aczél Gábor írása.
Jogállam vagyunk. Bár sokak szerint inkább jogászkodó. Meg azt is hallani gyakran, hogy nem igazságszolgáltatás van, hanem jogszolgáltatás. Ennyit a jogi környezetről. Régóta bosszant, hogy az építészet, városépítészet a jogszabályok fogságában vergődik. Tervtanácsokon gyakran úgy érzem magam, mintha valami bírósági tárgyaláson lennék. Sok kolléga kívülről fújja az összes vonatkozó paragrafust. Talán irigykedés is vegyül ilyenkor a rosszallásomba.
Tudom, persze, hogy tudom, hogy a jogi biztonságra szükség van. Ha valaki vesz egy telket, tudni kell, hogy arra mi építhető és hogyan? Mindez elvben kiolvasható a városrendezési tervből. Na de kiolvasható-e? És ha nem jó a terv? Ha tévedett a tervező? Vagy éppenséggel tehetségtelen? Netán elírt, vagy elrajzolt valamit? Amikor engedélyért folyamodnak, akkor derül ki a turpisság. Látszik, hogy nem jó az eredmény - hiába felel meg az összes előírásnak -, arra a telekre azt, és/vagy úgy nem lenne szabad engedélyezni. A közösség érdekében nem. Mert ugye legalábbis a ház külső megjelenése – gyakran nem csak az – valójában mindenki ügye.
Azt gondolom, hogy az építészeti, városépítészeti kérdéseket nem lehet kizárólag csak a jog oldaláról megítélni. Az épített környezet ügye nem nélkülözheti a végső szakmai döntést, amely a dolog természetéből adódóan nem jogilag megfogalmazható objektivitás, hanem bizony szubjektív elemeket is tartalmaz. Mint ahogy egyébként a jog más területein is, ahol a bíró, a bíróság végül is – hibalehetőséget is magában hordozó módon – szubjektív döntést hoz. Meghallgatja a feleket, összeveti az érveket, és jogi, szakmai alapon dönt. Miért nem lehet ezt a helyzetet létrehozni az építészet, városépítészet területén is, azzal a különbséggel persze, hogy itt nem jogi, hanem építészeti alapon - az épített környezet ügyével professzionálisan foglalkozók - hozzák meg ezt a döntést?
Tisztában vagyok azzal, hogy a szubjektív döntés bizonyos veszélyeket rejt magában. Könnyen vissza lehet élni vele. De e veszélyek csillapítására számos technika létezik, amelyet az élet egyéb területein is használunk. A legkézenfekvőbb, ha az egyszemélyi döntést egy erre felhatalmazott grémium kollektív bölcsességével váltjuk fel. (Ez a forma egyébként már régóta létezik: tervtanácsnak nevezik.) Olyan személyeket kell megbízni ezzel a feladattal, akik már külön–külön is bizonyították szakmai kompetenciájukat és emberi rátermettségüket. Együttesen pedig – a vita során különböző szakmai megközelítésüket ütköztetve – közösen kialakított véleményüket a szakmai és nem szakmai társadalom mértékadónak ismeri el.
Aztán ott van a fellebbezés intézménye. Legyen mód arra, hogy egy magasabb szinten felülbírálhassák az alacsonyabb szinten hozott döntést. De továbbra sem jogi, hanem építészeti szakmai alapon, például megyei, vagy országos szinten szerveződő tervtanács előtt.
Ha az építtető kimerítette a lehetőségeket, és folytonosan elutasításra talált, jól teszi, ha átgondolja, vajon tényleg nem a koncepción kellene-e változtatni?
Azt a kifogást, hogy „én ilyen feltételekkel vettem meg a telket", jó lenne örökre elfelejteni, és tudomásul venni, hogy az építés közügy, amely azzal jár, hogy a funkció, az esztétikum, a beépítés, stb. területén bizony beleszólhatnak az elképzelésembe. Ha építtetőként nem vagyok biztos a dolgomban, előzetes építészeti vázlatterv készítésére adhatok megbízást. Nem szégyen szakemberhez fordulni. Az építészet, városépítészet szakembere pedig nem a jogász, hanem az építész.
Aczél Gábor DLA
Budapest, 2013. 02. 22.
16:20
Tudom -tudom szorszalhasogatas meg egy kicsit melleduma is, de telepulesmernokkent allandoan kinyilik a bicska a zsebemben, mikor a varosepiteszet=epitesz kinyilatkoztatasba botlok bele es kicsit mindig le is dobbenek hogy prominens MUT reprezentanskent mikent is lehet ilyen lazan elsutni. Foleg akkor ha a cikk meg a szabalyozasi tervek es helyi epitesi szabalyzatok jelentette jogi guzsrol szol. Azt is ertem es tapasztalom, hogy a varosepiteszet mint "dizajn" tervezese es biralata (es ertsuk bele a tervtanacsi tevekenyseg targyat is) egeszen mas kvalitasokat kivan mint a varostervezes a "teruletfelhasznalas" tervezese, amely vegul minden-telepules-tervezo-utalja helyi jogszabaly, azaz rendeletgyartasban olt testet. Kulonoskeppen elkanyarodik a dolog az epiteszettol - meg akkor is ha a vege lehet eppen epiteszet is, haz vagy akarmi - amennyiben belegondolok merre mozdul a szakma: az intergraltabb, menedzsment jellegubb, sokkal inkabb a funkciok, szerepek, plousok harmoniajanak megteremtesere es az epitett kornyezetben testet olto valtozasok menedzselesere, illetve az azokra valo felkeszulesre a telepulesi tervekben. Mint egy IVS a varoshataron tulra nyulva. Durva gazdasagi es demografiai kapcsolatokra alapozva, keretszamokkal es kifutasi hataridokkel, keresletet-kinalatot elemezve.
Skocia:
Epp Edinburghben hallgatok varostervezest, nem nem varosepiteszetet es ez az ev a nagy raeszmelesekrol es a folyamatos osszehasonlitasokrol szolt magamban. Magyar tervezokent fura hallgatni - itt akkor hozzajarulnek a mas orszagok gyakrolatahoz - ahogy Skociaban kapasbol le "zonazzak" az otthoni gyakorlatot (kovetkezo megjegyzes: biztos van nyomasgyakorlas, meg korrupcio nem?) hozzateve, hogy mennyire gaz mar, hogy a kontinensen a civil joggyakorlat el nem az egyeni precedensek kimondasan alapulo "common law" ami viszont egyenesen vezet a beruhazasok egyedi alapon torteno elbiralasahoz, az javaslat sajat erenyei alapjan. Nem is igazan ertik miert szereti valaki a mindent kobe veso jogszabalyi megkozelitest, gyakorlatilag nulla tamogato anyaggal es olyan kereszamokkal mint "lakasigeny a kovetkezo x evre strategiai foldrajzi helyeken allokalva a legfenttarthatobb modon" ellatva, itt a kulonbozo segedletekre, iranymutatasokra, kutatasokra, agazti strategiakra es gyakorlati praktikakra kell gondolni. Ebbol rengeteg van, es igen egymasra epulnek, fejlodnek ahogy a szakma fejlodik az uj felismeresekkel parhuzamosan, es a szakmai szervezetek komoly reszt vallalnak abban hogy megszulessenek es hasznaljak oket a nem epitesz tervezok, az "urban vagy town plannerek". Fokozottaban vedendo epitett kornyezeti besorololast elvezo teruleteket eltekintve nincsen olyan telekszinten reszletes szabalyozasi tervlap mint otthon, kicsit azert is hogy a valtozast bele lehesen foglalni, bar egyes teruletek viszont beepitesi terv szinten ki vannak dolgozva. Altalanossagban a hasznalat - funkcio, vagy ovezeti besorolas a "use class order" viszont sokkal szigorubb, ugyanis ilyenkor majdhogynem kizarolagosan a belott funkcio kap helyet az adott ingatlanon (kiveve vegyes felhasznalasok, de ezt nem fogjatok szeretni - mint plazak), de egy adott blokkban persze mindenfele lehet.
Beruhazasrol, fejlesztesrol, magyarul epitkezesrol professzionalis alapon, eppcsak a vegen - kulonosen nagyobb hordejeru esetekben - civil es laikus gremium dontese alapjan szuletik itelet. Fellebezni lehet, a kormany vizsgalobiztost jelol ki, na o a szakember ezer plecsnivel es biztos hogy tagja minimum ket vagy inkabb harom rangos es durva szakmai etikat megkovetelo szervezetnek/intezmenynek, mintha otthon a MUT, a Epiteszkamara es mondjuk a RICS vagy akar a sokkal nyuzsgosebb-fiatalabb KE'K tagja is lenne egyszerre. A vizsgalobiztos ez esetben kizarolag a dontes szakmai hatteret es a javaslat minoseget vizsgalja.
Kozben en meg azt erzem hogy az itteni gyakorlat a kaosz, foleg azert mert a publikumnak hokuszpokusz, es keves tampontot ad ellenben jo sokat lehet kovetelni a fejlesztoktol, es fejlesztonek szamit az is aki mondjuk hozzatold egy szobat a hazahoz, szoval nemcsak a Trigranit szintu vallalatok.
Az igazgatasi resze a dolgoknak viszont teljesen mas:
varostervezes - varosfejlesztes menedzsment - epitesugyi felugyelet harmas dolgozik, es az epulettervezese soran az adott epuletnek megfelelo "building standard" talan epiteszeti elvaras (biztos hogy nem szabvany szintu) feltetelein mennek at, ami mas egy csaladi haznal mint egy felhokarcolonal ertelemszeruleg. A menedzsment csapat a nem tul reszletes varosterv adott projektre vonatkozo eloirasainak megformalasaban vesz reszt azaz de facto valtoztat rajta, tobbnyire politika mentesen ugyanis a varostervet es annak gyurhato szabalyait nem a helyi tanacs/kepviselok hagyjak jova, hanem a kormanyzati szerv. Viszont ok dontenek kesobb a projektrol adott esetekben.
ez nalunk
varostervezo - polgarmester/politikus lobbizik - epitesugyi hatosag csapatbol all, ahol a mind a jovahagyas, mind az alkalmazas beleszalad a valtoztatas lemendzselesi eselyenek hianyaba, illetve az esztetikum es a szubjektivitas es a jogi szemlelet osszeegyeztethetetlensegebe. Nyilvan amig szamitasokkal lehet jonni, addig megyunk, de a vegen hogy milyen az epiteszeti terv arra ez a rendszer nem alkalmas, hogy valszt adjon. (sose fogom elfelejteni Zaha Hadid tervet a budapesti Szervita terre mondjuk)
Amit en megertek Aczel Gabor irasabol, hogy es hagy legyek vulgaris ez a szarvol varat epiteni dilemma - ha mar az elejen a szabalyozasi terv+helyi epitesi szabalyzat keszitesenel el van a folyamat cseszve, akkor marhara nem lehet belole jot konnyen kihozni es kivedeni a nem passzolo torekveseket.
Merthogy az epites kozugy es az "én ilyen feltételekkel vettem meg a telket" azt is kellene hogy jelentse, hogy mar a szabterv is a "kozugynek" megfeleloen bant a szerencsetlen telekkel, es ne egy tertanacsnak, es foleg ne a projekten dolgozo es tervezo epitesznek kelljen megvivnia ezt a csatat.
Viszont ennek semmi koze sincs a jogszabalyokhoz. Hacsak azt nem mondom hogy a telepulesrendezesi tervek keszitesenek eloirta folyamata semmit sem er, ha meg igen akkor senki sem hajlando a betu szellemnek megfeleloen vegigcsinalni.
Es csendben azt is megjegyeznem, hogy a telepulesmernokok fejebe verik bele a jogszabalyalkotast is, sot meg csinalni is kell ilyet orakon es a feleves feladatokban - a Pollackon ziher hogy kellett - es eleg szep szammal fordulunk meg mind foepiteszeknel, onkormanyzatoknal, mind tervezoirodakban, vannak akik mar elotte is epiteszek voltak, vannak akiknek volt affinitasa es epiteszek lettek kesobb, neha megkaptuk az epiteszektol hogy ez a szakma ami azokbol all akiket nem vettek fel epitesznek, de ha vegig tanulja valaki, alap atfedeseket leszamitva egeszen mas tudas szettel jon ki az egyetemrol. Tenyleg.
ui: ha valakit erdekel reszletesebben a skot varostervezes, szoljon, feltoltom a netre annak a felevnek az anyagat es felrakom mondjuk a mut facebook oldalara, aztan lehet letolteni. ;)
01:32
@roland.laposi: Bár nem Skócia, hanem Anglia, de a különbség nyilván nem túl nagy:http://www.dailymail.co.uk/news/article-1248226/Farmers-secret-castle-demolished-court-rules.htmlHelyszín:http://maps.google.hu/maps?f=q&source=s_q&hl=hu&geocode=&q=Salfords,+United+Kingdom+Axes+Lane&aq=&sll=51.204263,-0.167968&sspn=0.030115,0.055189&vpsrc=0&ie=UTF8&hq=&hnear=Axes+Ln,+Redhill,+Surrey+RH1,+United+Kingdom&t=h&z=17&iwloc=A&ved=0CBAQpQY&sa=X&ei=YHhCUcrdOdP78QO68YGoAQ(Dairy House Farm mellett)Hivatal indoklása:http://81.150.212.1/planning/planning_enforcement/honeycrockfarm/
08:26
@roland.laposi: Nagyon klassz, hogy ennyire belemegyünk a brit szabályozásba, mert ennek van relevanciája. A hótól elbástyázva lesz időm átnézni az anyagokat, de addig is, tényleg csak a külföldi módi előtti ájuldozásmentesítés céljából, emlékeztetek: az egyik leginkább elrontott városképű metropolis London, nagyjából a belvárosa, de nem csak a City. A "rontás" méghozzá az utóbbi néhány évtizedben került a városra, a zabolátlan magasság-őrület, a tömegviszonyok teljes figyelmen kívül hagyása és a Temze partjának gátlástalanul zsúfolt teleépítése folytán. Ezen még csak rontott a Tate Modern, ez a krematóriumszerű borzalom (mint olvasom, erőmű volt az istenadta, na olyan is). London belső negyedei városépítészeti kudarccá váltak, ahol a régi, "tipikus" épületek egyszerű szórvány-díszletek, persze, Belgravia valamint a parlament és a Westminster környékének kivételével.
09:38
@Pákozdi Imre: Nem hiszem, hogy London lenne a legtalálóbb viszonyítási alap.
Én sokkal inkább a vidéket féltem, mint Budapestet. Ott még megszólíthatók az építtetők. A nagyobb városokban a pénz mindent felülír, ahogy én látom. De az aglomerációban épülgető családi és társas házak képe rémisztő. Itt igenis nagy mozgástere lehetne egy hatékonyan együttműködő föépítészi és tervtanácsi szisztémának.
Teljesen mindegy, hogy a beépítettség hány százalék, ha a ház rosszul van rátéve a telekre, ha nem illeszkedik egy valaki által kitalált utcaképbe, illetve ha építészetileg értékelhetetlen. Nem látom értelmét az engedélyezési tervben teljesítményértékekkel, építményértékkel és még ki tudja, mivel az időt tölteni, ha a végeredmény építészetileg nulla. Nem látom értelmét a települési szintű túlszabályozásnak, mert az vagy torzszülötteket eredményez, vagy az életképesek eleve figyelmen kívül hagyják a nekik nem tetsző szabályokat.
Az utóbbi időben a tervezési praxis jelentős hányadát a jogászkodás, a jogszabály értelmezés teszi ki, amire nem vagyunk felkészülve mi tervezők. Az öncélú, nem egyértelmű jogszabályokért is mi kell, hogy vállaljuk a felelősséget. Úgy, hogy emellett egy csomó adminisztráció van a nyakunkba sózva, minimális tervezési díj nélkül.
Több olyan esettel találkoztam, amikor vázlattervvel, sőt kész engtervvel a kezükben jöttek a megrendelők, mert nem voltak az első tervezővel megelégedve. Ez jó, mert legalább időben felismerték a gondot. De a második (feltehetően lelkiismeretesebb) tervezőnek hatalmas szívás, mivel a tervezésit csak nyomott áron vállalhatja, hiszen a megrendelő egy tervet már kifizetett. De, persze ez már egy más történet, de a gondot én inkább itt látom. A jogszabályoknak való megfelelés és a minőségi építészet nem jár kéz a kézben, sőt.
15:59
Tudom, hogy abszurd ötlet, de én mindenféle építési szabályozást megszüntetnék, és kizárolag a tervtanácsokat, kis ügyekben a főépítészt hatalmaznám fel arra, hogy az építész tervezővel találják meg a megfelelő megoldást. Itt végre világos felelősségi viszonyok is lehetnének. Egy elrontott házat mind a főépítész mind az építész stigmaként viselne egész életében. Nem lehetne, sokszor tényleg idióta, jogszabályok mögé bújva kifogásokat keresni.
17:56
@petrusferenc: Stigmaként viselné? Ugyan. Nézzen körül, kedves Petrus úr, mi mindent kellene akár csak Budapesten stigmaként viseljen az alkotója. Kell a szabályzat, sajnos, sőt, a Tervtanács tényleges vétójoga sem ártana. Mint az osztrák és svájci falvakban és városokban. Mert például a Vörösmarty téri üvegbuborékot tudtommal háromszor dobta vissza az akkori Tervtanács a francia és magyar tervezőknek, mégis megépült.
20:43
@Pákozdi Imre: szerencsére.
09:11
@petrusferenc: Ha jól emlékszem, éppen te emelted fel korábban a szavadat a XII. kerületi tervtanács állítólagos hibái ellen.
Egyébként mostani hozzászólásoddal teljesen egyetértek. Gazdák kellenének a városoknak és idő (a döntések megalapozására) nem pedig jogszabályok.
Ahogy egyre több fiatal megy (kényszerül menni) külföldre építészként dolgozni, egyre több meglepő információ érkezik az ottani engedélyezési rendről.
Svájcban 12%-os az akadálymentes rámpa, magassági megkötés nélkül.
Németországban papíralapon, három példányban adandó be (a mi vázlattervünket alig meghaladó terjedelmű) engedélyezési tervdokumentáció. De kiviteli terv az esetek 99%-ában készül, amire az összes szakhatóságnak és szolgáltatónak van rálátása.
Nálunk pedig a jogszabályok beismert célja az építész felelősségének növelése, de természetesen a hozzárendelt tervezés díjak (és ezzel összefüggésben a befektetett időnek) minimumszintjének meghúzása nélkül.
Én megkérném tisztelettel az Építészfórum Szerkesztőségét (talán már megtettem korábban is), hogy kísérelje meg összegyűjteni a környező országok építési engedélyezési, illetve generáltervezési gyakorlatát kapcsolatai segítségével összefoglaló írásokban ismertetni.
A változtatás első lépése az ismeretszerzés, hogy kiláthassunk egy kicsit a mindennapok mocsarából.
És akkor még a tervtanácsok előtt megjelenő, írdatlan minőségű tervekről, illetva azok elkövetőinek hozzáállásáról nem is ejtettem szót.
08:21
És gondolom, hogy Acél úr, mint az Urbanisztikai Taáraság volt elnöke, és jelenleg is az ÓÉTT-nél a társaság képviselője mindent meg is tett azért, hogy ott, ahol a kérdések eldőltek, a józan diadalmaskodjon, vagy mégsem?
Ryhe