A veszprémi Ranolder János tér megújulása

Közel másfél évtizedes munkával készült el Veszprém egyik apró, de hangulatos és fontos közterének felújítása Kovács Zsolt György és Beránková Jana tervei alapján. A munkát a tervező Veszprémi Építész Műhely munkatársa, Kovács Dávid szövegével mutatjuk be.

Az elmúlt két évtizedben Veszprém belvárosának csaknem teljes közterületi rendszere megújult. Átépült az Óváros tér és két ütemben megújult a modern városközpont.  A fentieken túl is érzékelhető a gyalogos felületek folyamatos frissülése városszerte.

Veszprém sokat megélt és fontos szerepet betöltő tere, a Ranolder János tér is e folyamat során nyerte el mai képét. A teresedés a várhegy nyugati oldalán elterülő, mélyebben fekvő városrész egyik meghatározó pontja, megújulása mégis több mint egy évtizedig húzódott.

A megújulás folyamata

A sokáig leromlott képet mutató tér megújulása 2006-ban kezdődött, ekkor a tér parkoló funkciójú része készült el, amire azért tudott a város vezetése forrást biztosítani, mert az akkor megújuló Dubniczay-házhoz itt alakították ki a szükséges parkolóhelyeket.

A folytatásra majd egy évtizedet kellett várni, a gyalogos térrész burkolata és a növénytelepítés 2014-ben valósult meg. Néhány évvel később, 2017-ben egy magánszemély adományából készült szobor a térre. Az állító a műalkotás környezetének megfelelő kialakítását és rendezését is finanszírozta. Végül, 2018-ban készült el a téren álló Szent Anna kút és ekkor kerültek fel a saválló acéllemezből készült feliratok is.

A tér funkciója

A teresedés egyrészt az 1724-ben épült, barokk stílusú Szent Anna kápolna előtereként funkcionál, másrészt kapcsolatot biztosít előbbi és a déli térfalát alkotó Padányi Bíró Márton Katolikus Iskola között. A kápolna a kétezres évek elején, az iskola térre néző homlokzata pedig 2018-ban újult meg.

A teret ma a Szűz Máriát, Szent Annát és Joachimot ábrázoló szobor, az új kút és a támfalakon túlnyúló pergolák szervezik. Az új funkció, a parkolás rejtett módon, a teret nyugati oldalon határoló kőfalak mögött került elhelyezésre. Így a méltó térhasználat is biztosítottá vált. A kőfalak egyúttal a tér korábbi, az 1990-es években elbontott, nyugati térfalát is pótolják. A gyalogos térrészt a burkolatosztó sávok tagolják arányos felületekre, amire az eltérő anyagú burkolatok alkalmazása is ráerősít.

Anyaghasználat

A tér hosszúra nyúló megújulási folyamata egyszerűséget, a szűkös anyagi lehetőségek mértéktartó anyaghasználatot eredményeztek. A terméskő falak, a saválló acél kút és feliratok, a fűrészelt andezit kockakő, valamint a natúr színű beton térkő burkolat alkalmazása az egységesség és kortalanság irányába hatott. A fentieket az első ütem során készült fa pergolák mára kissé mohássá vált felülete és kopottsága is erősíti.

A téren elhelyezett szürke színű, acél padok illeszkednek a téri adottságokhoz és az anyaghasználathoz. A tér képéhez hozzájárul a kápolnától délnyugati irányban elhelyezkedő méretes hársfa. A kápolna előtti zöldfelületeken és a Szent Anna kút melletti zöld sávban is a környékre és a városra jellemző növények kerültek telepítésre.

Összegzés

A Ranolder tér hosszú idő után megvalósult felújítása és rendezése hiánypótlónak tekinthető, előtte ugyanis hosszú évekig leromlott állapotban volt és funkcióját sem tudta betölteni. A tér ma a kápolnába érkező diákokon és híveken túl a teret használó városlakók és az ide látogatók számára is minőségi környezetet biztosít.

Kovács Dávid

szerk: KD