A Zeneakadémia teljes rekonstrukciója - Eredmény

A Zeneakadémia rekonstrukciójára kiírt meghívásos pályázat eredményét közöljük. További tervezésre megbízást kap: Magyari Éva, Pazár Béla és Potzner Ferenc.

A tervpályázat célja, tárgya, jellege

A tervpályázat célja, a közel százéves műemléki épületben működő világhírű Zeneakadémia értékvédelmi szempontok alapján történő felújítási, rekonstrukciós – engedélyezési és kiviteli – tervének elkészítésére legalkalmasabb tervező kiválasztása. Cél továbbá, hogy a rekonstrukció biztosítsa az épület funkciójának, a művészképzésnek, a koncerteknek lehető legjobb kielégítését és mint a világörökség részét alkotó fontos műemléknek az idegenforgalommal járó igények teljesülését. A tervezés és az azt követő megvalósítás szerves részét képezi az oktatás, a képzés jelentős részének egy másik épületbe való áthelyezése.

A pályaművek benyújtásának határidejéig, 2003. szeptember 29-ig 5 pályamű érkezett be postai úton, a megadott címzés felhasználásával. A beérkezett pályázatokat a Bírálóbizottság 1-től – 5-ig tartó folyamatos érkezési sorszámmal látta el. A beadott pályaművek tervezői komoly erőfeszítést tettek, hogy az igen bonyolult, sok, egymásnak is ellentmondó szempontot tartalmazó program feltételeinek megfelelve megoldást találjanak a rekonstrukció optimális megvalósítására. A részletekbe menő értékelés során a bírálóbizottság egyik pályaművet sem találta maradéktalanul megvalósíthatónak, de egyértelműen ki tudta választani a pályaművek közül azt, amelyet a bírálati szempontok alapján a leginkább megfelelőnek talált a rekonstrukció alapjául.

A tervpályázat eredménye, a pályaművek szerzői:

1. sorszámú - továbbtervezésre javasolt - pályamű szerzői:
Magyari Éva, Pazár Béla, Potzner Ferenc vezető tervezők
A Bíráló Bizottság véleménye a pályaműről:
"A Bírálóbizottság - a terv kiemelkedő értékeire való tekintettel - a továbbtervezésre vonatkozó szerződést az l. sorszámú pályamű szerzőivel javasolja megkötni."

2. sorszámú pályamű szerzői:
Kőnig Tamás, Wagner Péter vezető tervezők (Kőnig és Wagner Építészek Kft.)
A Bíráló Bizottság véleménye a pályaműről:
"A terv sok jó, kiérlelt részletmegoldást tartalmaz, amelyek nem állnak össze egységes, nagyvonalú koncepcióvá, ugyanakkor jelentős számú kérdés megoldatlan marad."

3. sorszámú pályamű szerzője:
Hegedűs Péter vezető tervező
A Bíráló Bizottság véleménye a pályaműről:
"Összességében a kétségtelenül eredeti alapgondolat ellenére megállapítható, hogy a pályamű megvalósíthatósága - reális keretek között - túlzott mértékű, elsősorban műszaki és financiális, de műemlékvédelmi és formai kockázatot is tartalmaz."

4. sorszámú pályamű szerzői:
Csontos Csaba, Dobozi Miklós vezető tervezők (KÖZTI RT.)
A Bíráló Bizottság véleménye a pályaműről:
"A terv elsősorban a főhomlokzat átalakítását erőszakosan befolyásoló alapvetősége miatt továbbtervezésre nem javasolt."

5. sorszámú pályamű szerzői:
Szántó Tibor, Mikó László vezető tervezők (Szántó & Mikó Építészek Kft.)
A Bíráló Bizottság véleménye a pályaműről:
"A terv működtetési, gépészeti és egyes építészeti erényei ellenére, néhány lényegbevágó, hátrányos javaslatot tesz, amelyek összességükben a továbbtervezést kérdésessé teszik."

3/2003. (X.14.) BB határozat:
A Bíráló Bizottság megállapítja, hogy a pályaművek szerzőivel szemben kizáró ok nem áll fenn, a meghívási díj valamennyi pályázó részére kifizethető. (egyhangú)

Az épületről

Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) 1904-1907
Budapest VI. Liszt Ferenc tér 8.
Építész: Korb Flóris, Giergl Kálmán

A magyar zenei élet központja, a egyetemen kívül itt található a koncertterem, amelyben építése óta a legjelesebb komolyzenei produkciók elhangzanak. Összművészeti alkotás, képző- és iparművészek széles csoportjának együttműködésével született. A megrendelő kormány nyomására az első szecessziós terv a királyi udvar által kedvelt barokkos kompozíció irányába tolódott el. Emiatt a homlokzat igen vegyes elemekből áll össze, egyiptomi motívumoktól kezdve újkori európai stílusformákig. Gazdag szobrászati díszítésének alkotói: Stróbl Alajos, Telcs Ede, Szabó Antal, Maróti Géza és Senyei Károly.

A Zeneakadémia kivételesen értékes, érintetlen szépségű belső tereivel emelkedik ki kora műalkotásai közül. A földszinti és emeleti előcsarnok dísze Kőrösfői Kriesch Aladárnak, a gödöllői művésztelep egyik vezetőjének három freskója. A művésztelep az Arts & Crafts mozgalom eszméit követte, amelyeket híven tükröz az emeleti kép: A művészet az élet forrása. A földszinti festmények az egyházi és világi zene allegóriái. A változatos üvegablakokat Róth Miksa tervezte és kivitelezte, a kivételes szépségű fémmázas kerámia díszek a pécsi Zsolnay gyárban készültek. A nagyterem eklektikus ornamentikája ellenére harmonikus, egységes műalkotás. Egyik különleges részlete a bécsi Sezession kupolájának megoldását idéző arany levelekből álló szellőzőrács a mennyezet alatt. A hatalmas karzat tartószerkezete - Zielinszky Szilárd terve - az egyik legelső magyarországi, középületben alkalmazott nagyfesztávú vasbeton szerkezet. Érdemes betekinteni a puritán diszítésű kisterembe és a földszintről nyíló zenei könyvtárba is.

(Részlet a Budapest Építészeti Kalauzból, 6BT kiadása, 1997)