„Ahol most élünk, az a jövő nemzedéké!” – Interjú Balassa Balázzsal, Szigliget leköszönő polgármesterével

Szigliget Badacsony és Keszthely között, Tapolca járásban található, 800 főnél nagyobb község. Strandján kívül ófalujának házairól és váráról híres. Balassa Balázs 2002 óta polgármestere a községnek, a helyiek és az üdülőtulajdonosok nagy elégedettségére. A nyári szezon közepén váratlanul lemondott tisztségéről. Az elmúlt évtizedekről, a fejlesztés szemléletéről, a sikerekről és a nehézségekről Somogyi Krisztina készített vele interjút. 

Somogyi Krisztina: Ez a mostani beszélgetés egészen speciális a számomra: szüleim 1975-ben vásároltak egy rossz állapotú, cseréptetős, döngölt föld padlójú, komfort nélküli házat Szigligeten a Vár aljában, azóta minden nyaram ideköt. A 80-as évekből még egészen más környezetre emlékszem: a várkapitány ott lakott az utcában, a romokat nem nagyon kellett őrizni, akkor másztunk fel a várba, amikor akartunk. A szigligeti strand sűrű nádasok között bújt meg, kicsike volt. A faluban a boltban reggel 9-kor már nem volt se tej, se kenyér – elvitték a korán kelő helyiek – zöldséget pedig kapni csak a szomszédoktól, ajándékba lehetett. Ma Szigliget ófalujában minden ház nádazott és igyekszik illeszkedni a helyi arculathoz, a vár pedig évről évre nagyobb attrakció. Bolt, iskola, posta, orvosi rendelő: ma Szigliget nemcsak az egyik legvonzóbb pihenőhely a Balatonon, hanem újra élő falu. Hogyan emlékszik erre az időszakra? 

Balassa Balázs: Én itt születtem és tulajdonképpen itt éltem le az életem jelentős részét. Ugyancsak az Ófaluban gyerekeskedtem. Ismertem a várban minden sziklát, bokrot. Szinte egész életemben próbáltam a közösségért tenni. Szigliget egy szegény falu volt. A turizmus igazából „nem találta meg". Mindenki keményen dolgozott, hogy megélhessen. Abban az időben csak azért nem tűnt el szerintem az épített örökségünk, mert az embereknek nem volt pénzük azokat lebontani, és újjáépíteni.

Mi volt a víziója a falu fejlesztéséről, amikor 2002-ben polgármester lett? 

Balassa Balázs: Sokat gondolkoztam azon, hogy az alapkoncepció, hogyan alakult át és vált értékmegőrző „hivatássá". Az akkori testülettel összeállítottunk egy négyéves fejlesztési koncepciót, melyet minden ciklusban felülvizsgáltunk. Az elsődleges feladat a település teljes közművesítése volt. A következő, hogy az önkormányzat váljon vállalkozó szelleművé, valamint megteremtsük a magas minőségű, színvonalas, élhető település alapjait. Ez később kiegészült azzal az elvvel, hogy ezt az értékek megőrzése mentén kell megvalósítani.

Ma Szigliget, sok más balatoni településhez hasonlóan a turizmusából él. Pár évvel ezelőtt született meg az „egész évben Balaton" gondolat. Milyen fejlesztések kapcsolnak ehhez a gondolathoz?

Balassa Balázs: Kb. 10 éve fogalmaztam meg azt a szlogent, hogy „egész évben Szigliget". Az első időszakban a programkínálat elő és utószezonban történő kibővítésével próbálkoztunk. Ezt követően elkészítettünk egy koncepciót, mely alapján megteremtettük az egész éves Szigliget alapjait, ezzel példává váltunk a régióban. Két fontos turisztikai célpontot határoztunk meg a koncepció során: a várat és környezetét, valamint a strandot. A várat folyamatosan fejlesztjük, szolgáltatásokat bővítünk, egyre több rendezvényt szervezünk az ódon falak közé. A strandra ugyancsak több fesztivált, sportrendezvényt szerveztünk a nyári hónapokon kívül. Megépítettünk több téliesített vizesblokkot, szaunaházat, valamint a téli hónapokban működtettünk egy műjégpályát a vízparton. 

Szigliget legfontosabb vonzereje természetesen a Balaton. Hogyan változtak meg az igények a strand használattal kapcsolatban az elmúlt években? 

Balassa Balázs: Mi nem alakítottunk ki a településen a zöldfelület rovására rendezvényteret, hisz a strandon minden infrastruktúra adott a kulturált vendégfogadásra. Mi ezt bővítettük és tettük egészéves hasznosításúvá. Szigligeten két rövid partszakaszon lehet hivatalosan lemenni a Balatonhoz: a strandon, illetve a kikötőnél. Ezzel szemben, a déli parton több kilométeres partszakaszon várják a vendégeket. Szigligeten csak 200 méter széles partszakaszon nincsen nádas. Talán a Balaton egyik legnagyobb összefüggő nádfelülete található Szigligeten.

A kikötő forgalma az elmúlt években jelentően megnőtt. Kinek a tulajdonában és üzemeltetésében van a kikötő? Történt ebben változás az elmúlt években?

Balassa Balázs: A személyhajó és a vitorláskikötő is a BAHART tulajdona. Egy általam sem támogatott elképzelés szerint a vitorláskikötők üzemeltetését bérbe fogják adni. 

Szigliget vezetése szigorúan ragaszkodott ahhoz, hogy mind a Badacsonyi-öböl, mint a Keszthelyi-öböl partszakasza minél nagyobb intakt vízpart maradhasson. Nagy a nyomás arra, hogy újabb vízparti partszakaszokat vonjon be építési övezetbe egy önkormányzat? Azt írta egyszer, hogy gondot jelentenek a szaporodó magánstégek. Mekkora gond ez?

Balassa Balázs: Sajnos tapasztalok érthetetlen ingatlanvásárlásokat partközeli mezőgazdasági művelési ágban lévő területeken, olyan helyeken, ahol az építési szabályzatunk mindenfajta beépítést tilt. A jelenlegi testületnek nem áll szándékában ezt a szabályozást enyhíteni. Sajnos a magánstégek, komoly veszélyt jelentenek az egész Balaton nádasaira vonatkozóan. Ebben komoly lépéseket kellene tenni, mert folyamatosan pusztulnak a nádasok. Ez sajnos nem önkormányzati hatáskör.

Szigliget másik fontos attrakciója a vár, amit  „a Balaton váraként" emlegetnek. Ennek felújítását – emlékeim szerint – még az ön elődje, Mezey Artúr indította meg, támogatására a helyben nyaralók létrehozták a Szigligeti Váralapítványt, 1992-óta folyamatosak a feltárások. Mára a vár turisztikai attrakció lett, a sziluettje is folyamatosan változik. Működik még az alapítvány? Mik ma a vár fejlesztésének irányai? Meddig épül még a vár? 

Balassa Balázs: Igen Paál József építészmérnök kezdeményezésére még a Mezey Artúr irányította önkormányzat nagyon komoly munkát végezve kezdte el a várrekonstrukció munkáit. 2008-ban úgy érezte a képviselő-testület, hogy a vár felújítását támogató alapítvány lendülete „megtört", ezért átvettük a vár üzemeltetését és a fejlesztések irányát kismértékben megváltoztattuk: nagyobb hangsúlyt kapott a minőségi turistafogadás feltételeinek megteremtése. Valóban változott a vár megjelenése, de megmaradt és várhatóan meg is marad romvárnak. A civilek ma a belépőjegy megváltásával támogatják a vár működtetését.

A vár fejlesztésében ki hozza meg a döntéseket? Milyen tervek alapján és kik végzik a vár feltárását, felújításának tervezését és kivitelezését?

Balassa Balázs: Paál József vezeti jelenleg is a szakmai munkát. Az önkormányzat javaslatokat fogalmaz meg a fejlesztési irányokról, melyek elsősorban az üzemeltetési feltételek javításán alapul. Ezt követően a szakma finomítja az elképzeléseket és a hatóságok instrukciói alapján születnek meg a tervek. Egyébként a várban a régészeti feltárások már lezárultak.

Szigliget fontos attrakciója maga az Ófalu, amelynek térszerkezete, épületállománya őrzi az évtizedekkel ezelőtti állapotot. A felújítások során szinte egységes módon nádtetővel fedett, fehérre vakolt, jellegében helyi parasztházakra hasonlító épületek vannak most itt. Nem emlékszem arra, hogy új ház épület volna ezen a területen. Milyen elvek alapján szabályozzák az épületsűrűséget a faluban?

Balassa Balázs: Nagyon büszke vagyok az Ófalunkra. Nagyon komoly és részletes szabályozás született erre a műemlékkörnyezetre. Külön megvizsgálva a telkeket egyenként meghatároztuk, mely épületek bonthatók, mely telkek beépíthetők még. Gyerekkoromból emlékszem, hogy sok palás, hullámpalás ház volt a településnek ezen a részén is. A HÉSZ rendelkezései és az ott ingatlannal rendelkezők pozitív hozzáállásának eredményeképpen, már szinte minden házon nádfedés van.

A helyi lakosok házai többnyire az újfaluban vannak, sokszor több emelet magasak, cserép- vagy palatetősek. A helyiek miért nem alkalmazzák az Ófaluban előírt hagyományos építési technológiákat?

Balassa Balázs: Az újfaluban épülő házak nagyrésze még az 50-60-as években épült. Akkor az építési irányzat a fedésre a cserepet és a palát preferálta. Az azóta épült házak tekintetében az egységes településkép érdekében nem is erőltetnénk az Ófalura jellemző építési stílust.

A faluban közel száz műemlék is van: az egyik legismertebb az Alkotóház, ami a falu központjában a Puteani-Esterházy-kastélyban található. Ez az épület a Tóthi Lengyel, majd a Puteani, végül az Esterházy-család szigligeti uradalmának központja volt, kertje gyönyörű arborétum. Talán a legrégebbi emlék azonban az Avasi templomrom vagy Csonkatorony a strand felé vezető úton. Ennek környezete mintha most lenne átalakulóban. Voltak-e tervek ezzel kapcsolatban?

Balassa Balázs: Az Avasi torony az önkormányzat tulajdonába van. Fontosnak tartjuk folyamatos állagmegóvását. Az épület és ezzel párhuzamosan a közvetlen környezetének megőrzése fontos számunkra. Egy önkormányzati elképzelést dolgoztunk ki a szomszédos ingatlanon: itt egy történelmi játszóházat szeretnénk megépíteni, de ez az ötlet ma még csak koncepcionális szinten létezik. Egyébként nincsenek tervben komolyan változások a Csonka-torony környezetében.

Szintén fontos műemlék a Kisfaludy utca végében, a templom és a várhoz vezető út közvetlen közelében található Lengyel kúria, amelyben több évtizeden keresztül a Várvendéglő működött, de közel 10 éve zárva van, az épület fájdalmasan pusztul. Az elmúlt hónapban a kúria udvara megnyitott, a rossz állapotban lévő épület előtt színpad áll. Jelenti ez azt, hogy a hely tulajdonosa végre elszánta magát a felújításra?

Balassa Balázs: Igen, az önkormányzattal közösen elindult egy úton a tulajdonos. Ennek végállomása az épület és környezetének rekonstrukciója és turisztikai célú hasznosítása lesz.

A vár, az alatta található kiváló fagyizó, a templom, az ófalu évről évre több turistát vonz, ami egyfelől feltételezhetően szép bevételt hoz a faluba, ugyanakkor a nagy forgalom megterheli a kis utcákat. A bazaltköves úton egy hűvösebb nap szinte lehetetlen lejutni. Tervezték-e a forgalom szabályozását, parkolók építését?

Balassa Balázs: Mélyen foglalkoztat, hogy milyen lesz az élete a ma születő generációknak. Az unokám születése óta erőteljesebben foglalkoztat, hogy ökologikus, a működés szempontjából jól fenntartható jövője legyen Szigligetnek és a Balatonnak. Itt helyben például a megnövekedett turistaforgalomra reagálva megfogalmaztunk egy álmot, amelynek részeként például szűrnénk a településre behajtó forgalmat. A település két bejáratánál terveztünk kialakítani egy-egy parkolót. A két behajtó úton beengedő pontokat helyeznénk el, ahol szűrni tudjuk a beérkező autókat és alternatív közlekedési módokat tudunk felajánlani. Ezek a parkolók fizetősek, viszont a gépkocsiőrzés és a helyi buszközlekedés ingyenes lehetne. Az állandó lakosok és az ingatlannal rendelkezők kapnának behajtási engedélyt, és természetesen a szállást igénybevevőknek is biztosítanánk majd a behajtást. A konkrét műszaki megoldásokat még nem dolgoztuk ki, de a felvetés megvalósításához a meglévő két utat kétsávossá lenne szükséges bővíteni.

A parkolás problémáin túl minden magyar település központi kérdése a különböző szolgáltatók oszlopainak, csöveinek, kábeleinek a vezetése. Tervezték-e hogy az Ófaluban a légkábeleket földkábelre cserélik a hagyományos utcaképi jelleg erősítése érdekében?

Balassa Balázs: Igen, de ez nehéz feladat: aki ismeri ezeknek a költségeit, az tisztában van azzal, hogy ezt egy Szigligethez hasonló nagyságú település önerőből nem tudja megoldani. E mellet a településre jellemző szűk utcákban komoly feladat és költségnövekedést jelentene a víz-gáz és a csatornahálózat mellé berakni az erős és gyengeáramot is.

Szigligetet  élő, fejlődő közösségnek látom, több családról tudok, aki visszaköltözött. Melyek voltak Ön szerint azok a döntések, amelyek a legfontosabbak voltak a helyi lakosok számára? 

Balassa Balázs: Sok fiatal számára fontos, hogy egészséges környezetben nevelje gyermekét. Számomra a legfontosabb, hogy jól élhető településsé vált Szigliget. Minden van, ami egy kis településen lehet: élelmiszerboltok, cukrászdák, vendéglátóegységek, könyvtár, körzetiorvos, védőnőhálózat, óvoda, iskola, gyógyszertár, pénzautomata, önkormányzat, stb. Szigligeten nincsen munkanélküli. Sokan élnek a turizmusból, illetve a térségben a nagyobb településeken dolgoznak. Jellemzően azok költöztek egyébként haza, akik távmunkában is tudnak dolgozni.

Az elmúlt évtizedekből melyek azok a döntések, amelyekre a legszívesebben emlékszik vissza?

Balassa Balázs: Én minden döntésemet a falu érdekeit szem előtt tartva hoztam. Ez vállalom azok esetében is, melyek esetében később beigazolódott, hogy rossz döntések voltak. Mivel a döntéseim egy koncepció mentén születtek, ezért mindegyikra büszke vagyok.

Lemondásakor nem nevezett meg konkrét okokat, csak annyit jelzett, hogy egyre nehezebb képviselni azt az értékrendet, amiben hisz. Melyek a legfontosabb építészeti vonatkozású konfliktusforrások?

Balassa Balázs: Szigliget egyre vonzóbb befektetői szempontból. Ezek kezelése nem könnyű feladat.

Az elmúlt években a Balaton Szövetség elnöke is volt, tavaly a Balaton vízparti területeinek a közcélú területfelhasználásával és a környék ökológiájával kapcsolatos munkáról nyilatkozott. Ezt a tisztségét folytatja? Melyek azok az általánosabb érvényű építészeti, településfejlesztési, szabályozási kérdések, amelyek túlmutatnak Szigligeten?

Balassa Balázs: Én 5 évig voltam a BSZ elnöke. Jelenleg társelnök vagyok. Ez a megbízatásom is véget ér a polgármesterségről való lemondásommal együtt. Mindig azt szoktam mondani, hogy egy ember bármit is csináljon, az általa képviselt értékrend ugyanúgy érvényes a magánéletben, vagy a munkája során is, ezt az én esetemben megfogalmazhatjuk úgy is, hogy település és térségi vezetőként is. Természetesen tudomásul véve azt, hogy minden település saját maga határozza meg a fejlesztési irányt, mégis úgy gondolom, egy fontos szempontot nem szabad elfelejteni: ahol most élünk, az a jövő nemzedéké! Nem a miénk. Ezért kell vigyáznunk, óvnunk a környezetünket. Sajnos a Balatonnal sem bánunk kellő gondosággal.

Hogyan látja a jövőt mind a falu, mind a saját életútja szempontjából? Mik most a tervei? 

Balassa Balázs: Most nem érek rá a jövőmmel foglalkozni. Még a falu szolgálatában állok. Majd annak is eljön az ideje, hogy leüljek és végiggondoljam a lehetőségeimet. Remélem, a választók felelőségteljesen döntenek  majd és Szigliget megmarad olyannak, amilyennek szeretjük.

Somogyi Krisztina