Átadták a 2024-es Nemzet Művésze díjakat
Ferenczfy-Kovács Attila építész, belsőépítész, látványtervező, Lázár Antal építész, és Mezei Gábor belsőépítész, bútortervező is Nemzet Művésze díjban részesült, öt más területet képviselő alkotó mellett.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából alapította a Nemzet Művésze díjat, amely a legrangosabb hazai művészeti elismerés.
A Nemzet Művésze címet az irodalom, a színházművészet, a képzőművészet, a zeneművészet, az iparművészet, az építőművészet, a filmművészet, a népművészet, a táncművészet, a fotóművészet és a képzőművészet legkiválóbb hazai alkotói viselik. A nemzet művészei egy időben legfeljebb 70-en lehetnek.
A Nemzet Művésze díj Bizottság 2024-ben Berecz András népdalénekesnek, mesemondónak, Ferenczfy-Kovács Attila építésznek, belsőépítésznek, látványtervezőnek, Kende János operatőrnek, Lázár Antal építésznek, Mezei Gábor belsőépítésznek, bútortervezőnek, Tamás Menyhért költőnek, írónak, műfordítónak, Temesi Ferenc írónak és Uhrik Teodóra táncművésznek, táncpedagógusnak ítélte oda az elismerést.
"Önök, tisztelt nemzet művészei a legkiválóbb minőségben képviselik azt, amit mi, magyarok sok-sok évszázada építünk napról napra. Kultúránkat, művészetünket, patriotizmusunkat, azaz a magyar nemzeti eszmét" – mondta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a díjátadó ünnepségen, hangsúlyozva, hogy a két szó, nemzet és művészet nincsen meg egymás nélkül, kölcsönösen feltételezik egymást. "Az önök tudása a magyarok jövőjének legcsillogóbb tőkéje" – fogalmazott.
Turi Attila, az MMA elnöke köszöntőjében emlékeztetett a díjátadó jubileumára, mint mondta, az alapítást követően éppen tíz éve, hogy az első díjazottak átvehették az elismerést november 5-én, a köztestület születésnapján. Megjegyezte, a kiválóság felismerése jelen időben nem olyan egyszerű, mint múlt időben beszélni róla. "De nekünk az a dolgunk, hogy még időben mutassuk fel a nemzetnek, kik a példaképeik" – mondta.
Az eddigi eredményekről és az elmúlt tíz évben a díjjal elismert művészekről szólva kiemelte: továbbra is érzékeny figyelemmel kell óvni és támogatni szellemi, lelki valutánkat, a magyar kultúrát, művészeit, akik egy nemzet lelki táplálékát adják, közösségeket teremtenek. Hangsúlyozta: a nemzet művészei a kultúra hordozói egy olyan világban, amikor a valós és virtuális, a valódi és a pszeudovilág az arányvesztés miatt végzetesen keveredni látszik. "Fontos, hogy egyértelmű, élő példa mutassa meg, az Isten adta tehetség és a kicsiszolásához szükséges munkásság a valóság" – mondta.
A díjazott építészek és belsőépítészek:
Ferenczfy-Kovács Attila Kossuth- és Balázs Béla-díjas építőművész és dizájner építészként kezdte pályáját Makovecz Imre tanítványaként, de a filmdíszletek terén vált ismertté a 80-as években. Olyan neves rendezőkkel dolgozott együtt, mint Bódy Gábor és Szabó István. A rendszerváltás idején képzőművészként, a 90-es években bútortervezőként is elismertté vált, nemzetközi kiállításokon mutatva be alkotásait. Jelentős építészeti munkái között szerepel a Terror Háza és a Sorsok Háza múzeumok épületei, utóbbi években pedig a Puskás Arénában helyet kapó Puskás Múzeum tervezője volt. Életművét 2022-ben egy könyvben összegyűjtve jelentették meg.
Lázár Antal a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építész diplomát. Pályája az IPARTERV-nél indult, majd részt vett a Budapest Sportcsarnok kiviteli terveinek elkészítésében. A Reimholz Péterrel közösen tervezett budapesti és székesfehérvári Domus Áruház hozták meg számára az első szakmai elismeréseket, köztük az Ybl-díjat. Jelentős alkotásai közé tartozik a Budapesti Szemétégetőmű, amelyért elnyerte az Ipari Építészet Európai Díját. Oktatási tevékenysége a BME Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékén volt jelentős, ahol több mint egy évtizeden át tanszékvezetőként dolgozott, majd dékánként segítette a kar bolognai átállását. Alapítója az A&D stúdiónak, melynek keretében számos rangos projektet, köztük a Táncművészeti Főiskola és a Corvinus Egyetem új épületét tervezte. Lázár Antal 2005-ben Kossuth-díjat kapott.
Mezei Gábor belsőépítész, bútortervező pályáját a XX. századi avantgárd és szürrealista hatások alakították, Makovecz Imre mellett dolgozva pedig a művészet és design szintézisét képviselte. Stílusára az egyedi, antropomorf bútorok jellemzők, amelyek nemcsak funkcionálisak, hanem kultikus és spirituális értékkel is bírnak. Alkotásai nemes fákból, legtöbbször vörösfenyőből készülnek. Makovecz szerint a szürrealizmust és az abszurdot ötvöző bútorszobraival Mezei a hétköznapi használati tárgyakba keserű humort tudott csempészni. A Munkácsy-díjjal és a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjével kitüntetett művész az ezredforduló óta visszatért régi szenvedélyéhez, a festészethez.
Forrás: MTI, MMA
01:35
A Sorsok Háza egy jó épület, de sajnos még mindig nem sikerült átadni, a zsidó közösségek ellenállása miatt. A Domus, évek óta üresen áll, de már elkészültekor is megosztó volt az ablaktalan, fölfelé szélesedő homlokzata miatt.