Átadták a gyulai Almásy-kastély megújult Stefánia-szárnyát

A mai napon, ünnepélyes keretek között adták át a gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély legújabb fejlesztését, melynek építészeti és belsőépítészeti megoldásaiért Balogh Csaba és a Konkrét Stúdió felelt. Az iroda tagjai a korábbi, 2016-ban befejezett nagyhírű főépület felújítás tervezésében is részt vettek Földes Lászlóval.

A gyulai kastély látogatóközpontjának együttese egymáshoz L alakban csatlakozó szárnyakból áll: a főépületből, valamint a kiskastély-szárnyból. A kétmilliárd forintból felújított főszárnyat 2016 márciusában adták át, egy család-, kastély- és életmódtörténeti interaktív kiállításnak adva új otthont.  A kiskastély-szárny belső felújítását még 2019 októberében kezdték meg a Konkrét Stúdió tervei alapján, az immáron befejezett projekt pedig a mai nappal hivatalosan is átadásra került.

A szóban forgó kiskastély-, avagy Stefánia-szárny 1807-re készült el Czigler Antal tervei alapján, eredetileg uradalmi tisztiszárny volt a rendeltetése. A nemesi család a nagy gazdasági világválság idején azonban elszegényedett, ekkor költöztek át ide a fő épületből, a cselédeket pedig egy új épületben szállásolták el. A szárnyat időközben Stefánia-szárnyak nevezték el gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia (1814-1878) emléke előtt, aki 1838-ban kötött házasságot gróf Wenckheim Józseffel. Többek között 1870-ben ő alakította meg a rendszeresen jótékonykodó Gyulai Nőegyletet is, amelynek első elnöke volt.

A felújított szárny hiánypótló funkcióiról Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezető igazgatója beszélt. Elmondta, a beruházás három fő elemből áll: a bálterem és rendezvénytér exkluzív helyszínként a korszerű berendezés mellett békebeli, elegáns hangulattal várja vendégeit. A csemegetárban megismerhetők és megvásárolhatók mindazok a tájjellegű ételek, gasztronómiai különlegességek, amelyek Gyula város és környéke ízvilágát tükrözik. A látványkonyhában többek között kemence, forgatógrill, sparhelt segítségével lehet megismerkedni korabeli konyhatechnikai eljárásokkal. Át lehet élni, milyen volt egy korabeli nemesi lakomára történő előkészület, a vacsoraasztal megterítése, és meg is kóstolható, milyen ételkülönlegességeket fogyasztottak a nemesek a 17-19. században. Virág Zsolt szerint az itt megvalósított funkciók más felújításoknak is példát adhatnak a jövőben, a teremfoglalások pedig már most igazolják a koncepció sikerét.