Közélet, hírek

Átadták az Országos Főépítészeti Konferencia díjait

1/1

Faluház, Budakalász. Turi Attila (Fotó: budakalasz.hu)

Hirdetés
?>
Faluház, Budakalász. Turi Attila (Fotó: budakalasz.hu)
1/1

Faluház, Budakalász. Turi Attila (Fotó: budakalasz.hu)

Átadták az Országos Főépítészeti Konferencia díjait
Közélet, hírek

Átadták az Országos Főépítészeti Konferencia díjait

2019.09.11. 09:21

Tihanyban tartották meg XXIV. Országos Főépítészeti Konferenciát, ahol átadták a Főépítészeti Életmű és az Év Főépítésze díjakat. Az életműdíjat Turi Attila volt budakalászi főépítész, az Év főépítésze díjat L. Balogh Krisztina korábbi kaposvári és Tényi András nagykőrösi főépítész kapták.

Az Országos Főépítészeti Konferenciát minden évben más városban rendezik meg a Magyar Főépítészek-Országos Főépítészi Kollégium Egyesület, a helyszín jövőre Budapest lesz. Idén 250-en vettek részt az ország megközelítőleg 350 főépítésze közül. A konferencián átadták a 10 év munka után járó év főépítésze díjat, valamint a 20 éves életpálya után járó építészeti életműdíjat. Előbbit L. Balogh Krisztina kaposvári és Tényi András nagykőrösi szakember vehette át, az életműdíjat pedig Turi Attila, budakalászi építésznek ítélték oda.

Az Év Főépítésze Díjat minimum 10 éves főépítészi gyakorlattal rendelkező főépítész kaphatja meg, míg a Főépítészi Életmű Díj feltétele minimum 20 éves főépítészi gyakorlat. A díjakat első alkalommal az V. Országos Főépítészi Konferencián adták át 2000-ben Nagykanizsán. A díjazottak személyére főépítészek, önkormányzati és hivatali vezetők, szakmai és önkormányzati szervezetek tehetnek javaslatot írásban. Díjra nem javasolható a hivatalban lévő állami főépítész, a konferenciát azévben rendező település főépítésze, továbbá olyan személy, aki részt vesz a díjak odaítélésének véleményezésében. 

Turi Attila, Budakalász volt főépítésze

1978-ban a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte meg 1985-ben. 1985-87 között az Idol Gmk, 1987-1990 a Makona Kisszövetkezet, 1990-től a Triskell Kft. alapító munkatársa. 1989 óta a Kós Károly Egyesülés, 1990 óta a Magyar Építész Kamara, 2011 óta a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja. 1993-1995 között Őrbottyán, 1996-2009 között, majd 2011-től ismét Budakalász főépítészeként dolgozott ez év februárjáig. 2012 óta a Pest Megyei Építész Kamara elnökségi tagja. 2011-ben Az Év Főépítésze díjat kapott. 2004-2006 között az Ybl Miklós Építőipari Főiskola korrektoraként dolgozott. 2004-től a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építész Karán, a Lakóépület Tervezési Tanszéken korrektor, emellett előadásokat tart a szerves építészet témájában az Építész Karon. A Pest Megyei Építész Kamara elnökségi tagja, 2012-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2016–tól az Építőművészeti Tagozat vezetője. Vezető szerepet vállalt a 2001-es tiszai árvíz és a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítésben, a Kós Károly Egyesülés építészeivel együttműködve. Középületek mellett nagyszámú lakóépületet is tervezett, a devecseri Újjászületés kápolnájáról mi is írtunk.

L. Balogh Krisztina, Csurgó és Kaposvár volt főépítésze

A Toldy Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1989-ben, 1994-ben okleveles építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Ezt követően a Kós Károly Egyesülés posztgraduális képzésén, a Vándoriskolán szerzett oklevelet. 2004-ben védte meg műemlékvédelmi szakmérnöki diplomáját a BMGE Építészmérnöki Karán. 1994 óta a Magyar Építészkamara tagja; építész vezető tervező, településtervező és építészeti-műemlékvédelmi szakértő jogosultsággal. Tagja az ICOMOS Népi Szakbizottságának, 2011-től ez év tavaszáig Kaposvár főépítésze, azelőtt Csurgó Város tanácsadó főépítésze. 1995–2011-ig a kaposvári ARKERS Kft. építésztervezője. 2011-ben az értékvédelem és műemlékvédelem terén végzett munkájáért Kós Károly-díjat kapott.  2019. április elsejétől az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságnál építészeti főosztályvezető, ahol első sorban a kiemelt beruházásokkal és műemlékvédelemmem foglalkozik. A kaposvári Noszlopy Gáspár utca 6. szám alatti lakó- és üzletház homlokzat felújításáról korábban az Építészfórum is beszámolt

Tényi András, Nagykőrös főépítésze

A Budapesti Műszaki Egyetemen végzett 1993-ban okleveseles építészmérnökként. 2002-ben a BME Mérnöktovábbképző Intézetében szerzett Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó képesítést, 2012-ben Önkormányzati főépítész szakképesítést a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztikai Tanszékén. 1994-től tagja a Pest Megyei Építész Kamarának, ebből 2 éven át annak elnökségi tagja, 2008-tól pedig az Országos Főépítészi Kollégium elnökségi tagja. 2003-tól Nagykőrös főépítésze. Kérésére készült el Nagykőrös és a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara közötti együttműködés keretében a város műemléki szempontból fontos épületeinek felmérése. A dr. Kiss Gyula habil. DLA tanszékvezető és hallgatói munkájának eredményeképpen született modellről korábban mi is írtunk. 

(Források: MTI, Országos Főépítészeti Kollégium, Somogy Portál, Wikipedia)

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.