Áttört kerámia mint sportdinamizmus

Egységes raszterméretek, középfolyosós elrendezés, átgondolt közlekedési rendszer, textúra-montázs. A Józsefvárosi sportpálya udvar fejlesztése c. tervpályázat Óbuda Építész Stúdió rangsorolás nélküli II. díjban részesült terve.

Telepítési elvek

A szabad terek építésének koncepciója

A telepítési elvek, az építészeti koncepció, az épület tömegformálásán keresztül a homlokzati architektúra kialakításáig minden egyes elem a kötött tervezési programból adódó funkcionalista kialakítás progresszív eredménye. A pályák elrendezése, a mértani raszterbe elhelyezett különböző zónák kubusai, a hozzájuk tartozó homlokzati raszterek képe mind a racionalitás végtermékei, mindennemű önkényesség nélkül.

Az ingatlan területén 6 darab szabványos méretű labdarúgó pálya véges számú variációban helyezhető el. Az elhelyezésüknél fontos, hogy minél több küzdőtér É-D-i irányultságú legyen az UEFA előírásoknak megfelelően. A két centerpályát kötelező a dedikált irányba tájolni, a továbbiakat méretükből fakadóan csak párosával érdemes elforgatni, ha teret akarunk nyerni a telek hossziránya mentén. A fennmaradó területfolt határozza meg az építési helyet.

A funkcionalitás valamint, a gazdaságos üzemeltetés a rendezett pályastruktúrát (6db É-D irányú pálya), a Fiume út felőli feltárás az épület telken belüli É-i elhelyezését preferálja. A fennmaradó területen kap helyet a fedett sportterületeket tartalmazó főépület, a második ütemben megépítendő szállásépület, valamint a terület szívébe kerülő üzemeltetési központ. A fennmaradó ÉK-i szegletbe kerül az erőnléti és a palánkos kispálya.

Fedett sportterületek

Főépület

A főépület F+1 szintes, alaprajzi rendszere a jó funkcionális kapcsolatok kialakítása végett áttekinthető, strukturált. A szigorú raszter biztosítja a funkciók építőkockaszerű egymásra épülését. A földszinten kialakuló főbb funkciók a bejárati előcsarnokok által szeparáltan helyezkednek el. A főbejárat kétszintes előcsarnoka nagyobb térélményt nyújt az érkező vendégeknek, dolgozóknak, valamint az utánpótlás tagjainak. A látogatókat kiszolgáló büfé szorosan kötődik a központi vendéglátási funkciókhoz, így üzemeltetése kedvezőbb. Az étterem kiülő terasszal nyit a pályák felé. A funkcionális bontás az emeleten ismétlődik. Az egymáshoz csatlakozó elemek zavartalan kapcsolatát a függőleges közlekedő magok biztosítják. 

Szállásépület

A Szállásépület (F+1) a Főépület raszterével megegyező kialakításban készül el. Egy raszter szélesség kihagyásával folyatatja a sportépület tömegét. Mind a földszinten, mind az emeleten átkötés biztosítja az épületek integrálódását. A telepítés lehetőséget ad az épület utóhasznosításban történő kialakítására, valamint az üzemeltetés egyszerűsége sem sérül. A földszinten a bejárat osztja vezetői-, és szociális blokkra az épületet, az emeleten helyezkednek el a szállásegységek. A klub-, és olvasószobák a hálók közé ékelődnek, és terasszal nyílnak az akadémiai park felé. A két épület közösségi tereivel fordul egymás felé, hogy a kapcsolat zökkenőmentes legyen.

Lelátó

A lelátó nem épületben lett megfogalmazva. A kevés nézőszám igény, valamint a gazdaságosság nem igényel lelátó épületet. A dombszerű nézőtér egyik oldala a feljutást, a másik a pályákra történő kilátást biztosítja. A tereptárgy végeire kerültek a büfé és vizes elemeket tartalmazó dobozok, amelyek csak időszakos jelleggel működnek, és a szurkolók igényeinek kielégítésére szolgálnak.

Homlokzatkezelés

Raszter

A progresszív telepítést és a progresszív alaprajzi kezelést a homlokzati architektúra is folytatja. Az épület tömör és áttört kerámia homlokzatburkolatot kap tükrözve a sport dinamizmusát, színkezelésében utalva az MTK sportközösségére és nagymúltú hagyományaira. Az épületek homlokzata a tömör felületek előtt tömör kerámia burkolatot, a nyílások előtt négyszög szelvényű kerámia bagetteket kap, amelyek a megfelelő felületen a megfelelő sűrűségben árnyékolóként is funkcionálnak.

A homlokzati textúra sűrűségét a mögötte található raszter funkciója, bevilágítási igénye és a tájolás determinálja.

A homlokzatra tekintve megfejthetőek a mögötte rejlő helyiségek rendeltetései. Az így kialakult textúra-montázs az alaprajzi funkciókat vetíti a homlokzatra, dinamikusan kezelve a tömeg monotonitását, a fentebb már említett mindennemű önkényesség nélkül. A különböző ütemben készülő épületeket a homlokzati architektúra direktben is összeköti.

Környezetrendezés

A Sportpálya Udvart gépjárművel és gyalogosan is északról a Salgótarjáni utca felől, valamint a nyugati telekhatár mentén kiszabályozott szervizútról lehet megközelíteni. A vendég és hazai szurkolók elkülönítetten tudnak bejutni a szerviz út felől. A kiszolgáló funkciójú épületek (főépület, szállás-, és karbantartó épület) elé kerültek szülő és a dolgozói parkolók. A labdarúgó pályákat 5 magas labdafogó háló keretezi. Északi oldalukon gyalogos, körben pedig karbantartó út tárja fel a sportteret. A telek É-K-i sarkában karbantartói és sportolói átjárón lehet elérni a meglévő pályákat és a Kerepesi Sportpark területét.

A gyalogos közlekedés felületeit sávos elrendezésű, szürke különböző árnyalataiból (világos-, közép-, sötétszürke) álló burkolat jelöli ki. Háromszög alaprajzú ülőbútorokat helyeztünk ki a nagyobb teresedésekre és fontosabb közlekedési csomópontokhoz. A parkolókba minden 6. személygépkocsi állás után 1 db fát terveztünk.

Kákóczki Norbert, Óbuda Építész Stúdió

Részlet a Bírálóbizottság értékeléséből:

A terv példásan oldja meg az egyes szereplők (sportolók, kiemelt sportolók, szülők, hazai szurkolók, vendég szurkolók, dolgozók, karbantartók) útvonalainak szétválasztását, gyalogos és gépjárművel történő mozgásainak rendezését. Dicséretes, hogy a pályamű javaslatot tesz a Józsefvárosi Sportpálya Udvar és a Salgótarjáni úti edzőpálya és azon keresztül a Kerepesi úti Sportpark elérésére, egy gyalogos aluljáró létesítésével. A tervezett fejlesztések egyszerűen kialakítható, gyorsan építhető F+1 emeletes épületek, egységes raszterméretekkel, középfolyosós elrendezéssel.