Emberek/Interjú

Auditórium Podcast – Bardóczi Sándor: Lehet-e egy városban túl sok fa?

1/2

Bardóczi Sándor – forrás: evtajepitesze.hu

Hirdetés
?>
?>
Bardóczi Sándor – forrás: evtajepitesze.hu
1/2

Bardóczi Sándor – forrás: evtajepitesze.hu

Auditórium Podcast – Bardóczi Sándor: Lehet-e egy városban túl sok fa?
Emberek/Interjú

Auditórium Podcast – Bardóczi Sándor: Lehet-e egy városban túl sok fa?

2022.05.03. 07:53

Cikkinfó

Szerzők:
Zubreczki Dávid

Építészek, alkotók:
Bardóczi Sándor

Cég, szervezet:
Magyar Építőművészek Szövetsége

Vélemények:
1

Dosszié:

Az Auditórium podcastsorozat eheti részében Zubreczki Dávid a napokban Év Tájépítésze díjjal kitüntetett Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével beszélget, aki szerint "korszakot kellene váltani és a mennyiségből a minőségbe átcsapva inkább úgy korszerűsíteni a meglévő épületállományt, hogy az kevesebbet pöfögjön."

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, közíró, címzetes egyetemi docens. Diplomáját 1998-ban szerezte a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, majd Soprontól Tokajig az ország különböző vidékein vett részt területi tervezésben, településfejlesztési tervek készítésében, környezetvédelmi koncepciók kidolgozásában. Megvalósult munkái közül a XIII. kerületi Országbíró sétányra és a máriagyűdi kegytemplom környezetrendezésére a legbüszkébb.

Ma a legtöbben Budapest főtájépítészeként ismerik. 2019-ben a javaslatára született meg ez a titulus a főkertész helyett, ő ugyanis nem pusztán kertészeti feladatokat igyekszik megoldani. A vezetésével dolgozták ki a Radó Dezső Tervet, mely 2030-ig határozza meg, hogy milyen tennivalók vannak a fővárosban a zöld infrastruktúrával. Ennek keretében új természetvédelmi területeket jelöltek ki, kidolgozták három nagypark stratégiai tervét és olyan módszereket igyekeznek meghonosítani, mint a gyökércellás faültetés, a közösségi komposztálás vagy épp a méhbarát gyepgazdálkodás.

Szakmai munkájának mindig is jelentős részét tette ki a civil aktivitás: sokat tett a tájépítészet jelentőségének elismeréséért. Elnökségi tagja volt a Magyar Építész Kamara kert- és tájépítészeti tagozatának, valamint a Levegő Munkacsoportnak. Éveken át volt a Tájodüsszeia szakmai kiállítás kurátora. 2007 óta több száz publikációt írt az Építészfórum szerzőjeként, illetve saját Facebook-oldalán, mely idővel önálló szakmai bloggá nőtte ki magát. Írásainak köszönhetően az egyes zöldberuházások, parkfejlesztések, s általában tájépítészeti feladatok megértése minden téma iránt érdeklődőnek könnyebbé vált. Közírói munkásságát a Honi Művészetekért Alapítvány Ezüst Ácsceruza-díjjal honorálta.

A kezdetektől főszervezője volt az Év Tájépítésze Díjnak, a szakma legrangosabb hazai elismerésének. Itt végzett munkájáért 2014-ben elnöki különdíjat kapott. Mivel évek óta visszavonult ettől a tevékenységtől, idén már őt is jelölhették a díjra: 2022-ben őt választotta a szakmai zsűri az Év Tájépítészének.

Bardóczi Sándor – forrás: evtajepitesze.hu
2/2
Bardóczi Sándor – forrás: evtajepitesze.hu

A podcastban elsősorban Budapest problémáiról és annak megoldási lehetőségeiről beszél. Bár meglátásai messze túlmutatnak a tájépítészeten (szóba kerülnek lakhatási vagy épp energetikai szempontok is), az adásban elsősorban a főváros zöldfelületeiről esik szó. Például arról, hogy még mindig vannak védelemre érdemes értékeinek, amelyek még nincsenek természeti oltalom alatt, vagy hogy hol lehetne új parkokat kialakítani. Szóba kerül az a 36 hektáros erdő, amely Budapest mértani középpontjában, egy metróvégállomás és egy tervezett vasútállomás közelében van, mégis alig ismerik néhányan. Véleményt mond a tervezett Blaha Lujza térről és beszél arról is, hogy mit lehet kezdeni a belvárossal, ahol már szinte alig jut hely fáknak. Az adásban érinti a Városháza park témáját is, bár a felvétel idején még nem lehetett tudni, milyen is lesz a győztes terv.

Bardóczi Sándor azt vallja, hogy akkor működnek jól a dolgok, ha a három lábú szék – melynek három lába a gazdaság, a társadalom és a környezet – kiegyensúlyozott. Jelenleg egy szinte kétlábú széken ülünk, elég csak megnézni, a három témáról mennyi szó esik a médiában.

Az Auditórium a Magyar Építőművészek Szövetségének keddenként jelentkező podcastsorozata, melyben Zubreczki Dávid szakíró, építészeti mesemondó beszélget ismert építészekkel a fenntarthatóságról. A műsor médiapartnere az Építészfórum: a hanghoz képeket, terveket, linkeket és sok más információt találnak nálunk az érdeklődők. A podcast a Madaz kiadó gondozásában jelenik meg.

A legutóbbi részben Vitézy Dáviddal beszélgettünk, a korábbi adások vendége volt Csillag Katalin, Erő Zoltán, Fajcsák Dénes, Golda János, Kovács Csaba, Nagy Csaba, Smiló Dávid, Szabó Levente, Tihanyi Dominika és Zoboki Gábor is. A podcast megtalálható az ismert lejátszókban (AppleSpotifyGoogle), az egyes adásokhoz pedig mindig itt, az Építészfórumon találnak hasznos háttéranyagokat a hallgatók.

A következő kedden Soltész Noémivel, a NANAVÍZIÓ társalapítójával hallhatnak majd beszélgetést itt, az Építészfórumon.

Zubreczki Dávid

Szerk.: Hulesch Máté

Vélemények (1)
Reki
2022.05.03.
15:36

Zubreczki Dávid érdekes cikkeket írt az Urbanistán anno.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.