Az ALFATERV terve a keszthelyi Ranolder-iskola megújításáról szóló tervpályázaton

A keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola átfogó ingatlanfejlesztésére kiírt pályázatára benyújtott pályamunkát a tervező szavaival adjuk közre: “Az elbontott oktatási terek egy új, modern köntös alatt sorakoznak fel fegyelmezett rendben a Sörház utca beépítését követve, míg a sarkon évszázadok óta tátongó űr továbbra is megmarad közparkként."

Ranolder János püspök és Reischl Vencel találkozása a Festetics-féle keszthelyi belváros peremén. Ezzel a történelmi utazással lehet jellemezni egy katolikus általános iskola (egykoron lánynevelde) és sörfőzde (egykoron sörkert) fúzióját a fejlődő kisváros saroktelkén (egykoron avarkori temető). Jól megfértek egymás mellett egy évszázadon keresztül kisebb-nagyobb átalakításokkal, mígnem megértek mindketten a felújításra. Külön utakon jártak, különböző módszerekkel akartak külön fejlődni tovább a maguk útján, amíg fel nem merült az igény az egyesítésre. Eltérő korok és eltérő funkciók integrációja mindig izgalmas, de nem áldozatoktól mentes feladat. Ezzel a szellemiséggel – hunyorgó szemmel vizsgálva az épületegyüttest – kell kihámozni az eredeti értékeket, lehet eltüntetni a hozzájuk szükségszerűen tapadt, mára elavult épületszárnyakat.

A projekt megvalósításának módja a műszaki alapelvek teljesítése mellett a kulturális tartalmában is illeszkedni próbál a konkrét környezetéhez, de egyben kifejezi a térség sajátos épített kultúráját, ugyanakkor térfelfogásában, struktúrájában követi a XX-XXI. század európai progresszív regionális indíttatású építészeti szemléletét. A cél egy olyan maradandó értékeket hordozó épület létrehozása, melyet szellemi tartalma megóv az avulástól, a szellemi amortizációtól.

Ölelő mozdulat hívja magához az aulán keresztül a diákokat a főbejáraton elhaladva. Mindehhez egyedi hangulat és változatos térélmények szükségesek. A tartósság és időtállóság miatt fontos szempont volt a mobilitás és átrendezhetőség a későbbi elvárásoknak megfelelően is. Alapvető térélmény és biztonságérzetet kelt a horizontális és vertikális átláthatóság, segíti a tájékozódást. Állandó a belső-külső terek ritmikus kapcsolata is. Összegzésképpen megállapítható: a lépték a fontos az egész történetben, hogy a meglévő kisvárosi beépítések hangulatát és főleg a léptékét tartsuk meg! A belső udvarokban talált terek lefedésére alkalmas a lágy üveg. Kibontva, a történelmi épületszerkezetek nyújthatnak sok olyan „zúgot", ami játékos kuckóként egyedi hangulatot sugároz a megnyugvást kereső kis diákoknak. Diffúz, nem tantermi oktatási terek jöttek létre ezek segítségével a klasszikus termek között.

Az elbontott oktatási terek egy új, modern köntös alatt sorakoznak fel fegyelmezett rendben a Sörház utca beépítését követve, míg a sarkon évszázadok óta tátongó űr továbbra is megmarad közparkként. Az iskola főbejárata nem csak a hagyománynak megfelelően, de a hierarchikus rend jeleként is megmarad a fő utca felől, a kerítés leányneveldéhez épített zárt, magas, falazott karakterét egy nyitott, átláthatóbb, befogadó térfallá alakítva. Az aula válik egyfajta elosztó térként, az eltérő funkciók kapcsolódási pontjaként az állandó mozgás epicentrumává, átlátható tájékozódási ponttá. Nagyvonalú gesztusként mutatja meg a mögötte meghúzódó iskolaudvart és a hozzá csápszerűen kapcsolódó oktatási tereket, valamint átmenetet teremt a hétköznapi tornaórák nyüzsgése és a rendezvényhelyszínként működő multicsarnok kitüntetett hétvégéi között.

Megtartva az intézmények főbejáratát a nyaktagszerű összekötések adják az új csatlakozási pontokat az eltérő funkciójú és idejű hasznosítások között. Új elemként jelenik meg a kiállítás és a földalatti parkolás, a többi csak átrendeződik a rekreáló hatású parkok körül. Tiszteletben tartva a területen megmaradt ősfák és az egykori avarkori temető pozícióját találja meg minden a maga helyét. Míg a felszíni parkolás a Sörház utcai és Deák Ferenc utcai oldalon történik, a zárt mélygarázs bejáratát és a kiss&ride parkolót áthelyeztem a Kossuth Lajos utcai oldalra. Az egyes látogatóknak lehetősége nyílik az eltérő időben való érkezésre. A terület belseje azonban csak gyalogosan járható a gazdasági funkciójú bejáratot leszámítva. Egy gyalogos passzázs szeli át az épülettömböt, ami szelíden kacskaringózik a sportpálya és a játszóudvar mentén. A terület jóval nyitottabb képet mutat a kápolna oldaláról, ami a kiemelt pozíciója miatt már messziről jelzi a rendeltetését az arra érkezők számára. Az egyes réseken átsejlik a tömb belsejében emelkedő multicsarnok és a központi pozícióba kerülő aula hártyaszerű megjelenése. Ezzel bepillantást enged a mindennapokba az intézmény a külvilág felé. A Ranolder-szárny földszintje és első emelete gyakorlatilag a megérkezés és az oktatás terévé válik a lépcső átpozícionálásával és a vizesblokkok kihelyezésével. Tengelyes elrendezésben nyílik meg az útvonal tantermek kíséretében a gyújtópontba kerülő kápolna és az öltözősor felé az első emeleti vezérszinten, ami a terepadottságokból adja magát. Az eredeti pozíciójában meghagyott multiburkolatos, kültéri sportpálya és a mobil lelátóval felszerelt C-típusú tornaterem közvetlen kapcsolatba kerül egymással a transzparens határoló szerkezetek miatt, kihasználva a járható lapostető adta területet. Kissé leszakadva a terület déli sarkában áll a kollégium és a gondnoki lakások szekciója, ami biztosítja a zárt kollégiumkertet, és az opcionális kiadhatóságot is külső szereplők számára.

A műemlék épületrész új kulturális központként öleli magába az oktatási szárnyat, meghagyva egy kis zárt belső kertrészt is a csarnok falai mellett. Szintén zárhatóvá válik a városi park is, aminek a városi kiszolgálását az önállóan is üzemeltethető kis kávézó (egykori vendéglő) adja. A kápolna kontúrjához hasonlóan kihasít ugyan a zöldből egy lágyabb gyülekező teret, de a fő gyalogos közlekedési tengely mellett egyedi hangulatú terek alakulhatnak ki a szabadtéri előadások és rendezvények részére. Kibontottam továbbá a mellvédeket az udvari kerengőn, így kellemes árnyas tornácsor keretezi az egymásba nyíló kiállító tereket és a napközi céljára is hasznosítható különtermet.  

Fülöp Tibor

Szerk.: Borenich Levente