Épületek/Örökség

Az elhagyott kórház

1/19

Neptun utca, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán

volt zöld lugas fotó: Szabó Zoltán

atrium, fotó: Szabó Zoltán

átrium, fotó: Szabó Zoltán

betegváró, fotó: Szabó Zoltán

folyosó, fotó: Szabó Zoltán

folyosó, fotó: Szabó Zoltán

műtő, fotó: Szabó Zoltán

egyszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán

szellőző gépház, fotó: Szabó Zoltán

hatszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán

intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán

intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán

fotó: Szabó Zoltán

TT, fotó: Szabó Zoltán

mentőrámpa, fotó: Szabó Zoltán

?>
Neptun utca, fotó: Szabó Zoltán
?>
porta, fotó: Szabó Zoltán
?>
porta, fotó: Szabó Zoltán
?>
porta, fotó: Szabó Zoltán
?>
volt zöld lugas fotó: Szabó Zoltán
?>
atrium, fotó: Szabó Zoltán
?>
átrium, fotó: Szabó Zoltán
?>
betegváró, fotó: Szabó Zoltán
?>
folyosó, fotó: Szabó Zoltán
?>
folyosó, fotó: Szabó Zoltán
?>
műtő, fotó: Szabó Zoltán
?>
egyszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán
?>
szellőző gépház, fotó: Szabó Zoltán
?>
hatszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán
?>
intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán
?>
intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán
?>
fotó: Szabó Zoltán
?>
TT, fotó: Szabó Zoltán
?>
mentőrámpa, fotó: Szabó Zoltán
1/19

Neptun utca, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán

volt zöld lugas fotó: Szabó Zoltán

atrium, fotó: Szabó Zoltán

átrium, fotó: Szabó Zoltán

betegváró, fotó: Szabó Zoltán

folyosó, fotó: Szabó Zoltán

folyosó, fotó: Szabó Zoltán

műtő, fotó: Szabó Zoltán

egyszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán

szellőző gépház, fotó: Szabó Zoltán

hatszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán

intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán

intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán

fotó: Szabó Zoltán

TT, fotó: Szabó Zoltán

mentőrámpa, fotó: Szabó Zoltán

Az elhagyott kórház
Épületek/Örökség

Az elhagyott kórház

2009.03.19. 11:14

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Varga Levente, Tomay Tamás, Szabó Zoltán

Vélemények:
3

Egy elhagyott, halott tömb Pestújhely szívében – másfél évtizede üresen áll Tomay Tamás és Varga Levente 1985-ben épült kórháza, az egykori szovjet Pestújhelyi Kórház sebészeti épülete. Szabó Zoltán fotósorozata a kifosztott épületről.

Egy elhagyott, halott tömb a kertvárosias Pestújhely szívében – másfél évtizede üresen áll Tomay Tamás és Varga Levente 1985-ben épült kórháza, az egykori szovjet Pestújhelyi Kórház sebészeti épülete. Az épület alig nyolc évig üzemelt, 1993-ban berendezéseit leszerelték, és azóta üresen áll. Hivatalosan a fővárosi önkormányzat tulajdona. A szomszédságában Észak-Pesti Kórház néven még működik egy fül-orr-gégészeti osztály, de az eredetileg MÁV szanatóriumnak épült, 1945 után a megszálló szovjet hadsereg által használt telep nagy része kihasználatlan. Együtt rágja az enyészet a századfordulós műemlék házakat, Molnár Farkas 1932-es személyzeti épületét és a közelmúlt alkotásait.

 

Neptun utca, fotó: Szabó Zoltán
1/19
Neptun utca, fotó: Szabó Zoltán

mentőrámpa, fotó: Szabó Zoltán
19/19
mentőrámpa, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán
2/19
porta, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán
3/19
porta, fotó: Szabó Zoltán

porta, fotó: Szabó Zoltán
4/19
porta, fotó: Szabó Zoltán

volt zöld lugas fotó: Szabó Zoltán
5/19
volt zöld lugas fotó: Szabó Zoltán

atrium, fotó: Szabó Zoltán
6/19
atrium, fotó: Szabó Zoltán

 

A Magyar Építőművészet 1985/6. számában megjelent cikk az akkor átadott sebészeti épületről (36–41. o.):

"Az épület helyszíne a Budapest XV. kerületében, Pestújhelyen levő négy utca által határolt kb. 7 hektáros kórházi terület. Itt épült fel a 260 ágyas sebészeti pavilon, melynek diagnosztikája egy 570 ágyas kórház programjának megfelelő nagyságú. Az épület tartószerkezete SCAN FORM zsaluzattal készülő monolit vasbeton harántváz.

A tervezési program mintegy 20000 m2 területet határozott meg, s az orvostechnológiai előterv egy szint "ideális" alapterületét kb. 4000 m2-ben állapította meg. Ez nagyságrendileg megegyezett a helyszín rendelkezésre álló beépíthető területével. A funkcionális kívánalmakból és a helyszín lehetőségeiből adódó eredmény a rendkívül tömör, héttraktusos, 138 m hosszú, 38 m széles, 5 szintes épületkubus lett, amit az alábbi – a tervezés további menetét meghatározó – döntések alapján fogadtunk el.

Beépítés
A helyszín eredetileg homogén épületállományát a sorozatos átalakításokkal és hozzáépítésekkel tönkretették, építészeti egységét megbontották, így az az új épület formálásmódját már nem határozhatta meg. A terület egyetlen jellegzetességének, a pavilonos beeépítési rendszernek átvétele pedig az előzőekben ismertetett "feszes" program miatt vált lehetetlenné, így az új épület környezetben betöltött szerepének nem alkalmazkodónak, hanem meghatározó jellegűnek kellett lennie.

 

átrium, fotó: Szabó Zoltán
7/19
átrium, fotó: Szabó Zoltán

betegváró, fotó: Szabó Zoltán
8/19
betegváró, fotó: Szabó Zoltán

folyosó, fotó: Szabó Zoltán
9/19
folyosó, fotó: Szabó Zoltán

folyosó, fotó: Szabó Zoltán
10/19
folyosó, fotó: Szabó Zoltán

műtő, fotó: Szabó Zoltán
11/19
műtő, fotó: Szabó Zoltán

egyszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán
12/19
egyszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán

szellőző gépház, fotó: Szabó Zoltán
13/19
szellőző gépház, fotó: Szabó Zoltán

 

Tömeg és homlokzatalakítás
Az épület környezetbe feszülő nagy méretű tömegét a tető-felépítményekkel, valamint az épület mellett álló – személy- és mentőautó-forgalmat biztosító rámpákat és előtetőket tartalmazó – épületrészekkel bontottuk meg. Ez utóbbiak léptékének megválasztásával a környezetben levő épületek nagyságrendjéhez kívántunk alkalmazkodni, ill. azokkal kapcsolatot teremteni.

Az iparosított építésből adódó előregyártott homlokzati vasbeton panelek, sorolt faszerkezetű sávablakok monoton ritmusát az épület tengelyében tudatosan szakítjuk meg a centrumot kiemelő fémszerkezetű nyílászáró-sorral. Hangsúlyosan külön elemként kezeljük a bütühomlokzatokat is, kiemelve azoknak "tűzfal" jellegét, ezzel szimbolizálva az "elvi" továbbépítés lehetőségét.)

Belső téralakítás
A lineáris szervezésű héttraktusos alaprajzi rendszer lehetőségét kihasználva a hotel és a diagnosztika között – az épület teljes magasságában végigmenő – a függőleges közlekedési blokkokból, vizescsoportokból, társalgókból a fedett belső udvarokból és a földszinti előcsarnokból szervezett, hosszirányban szimmetrikus térsort képeztünk. Célunk a tömör épületbelső tagolása, s egyben funkcionális és pszichológiai többletet adó belső tér létesítése volt.

 

hatszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán
14/19
hatszemélyes kórterem, fotó: Szabó Zoltán

intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán
15/19
intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán

intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán
16/19
intenzív osztály, fotó: Szabó Zoltán

fotó: Szabó Zoltán
17/19
fotó: Szabó Zoltán

TT, fotó: Szabó Zoltán
18/19
TT, fotó: Szabó Zoltán


 

Részletképzés
Alapvető szempontnak tartottuk, hogy az épület anyagválasztéka egységes, többségében egyszerű, természetes (olcsó) anyagokból álljon, igényesebb (drága) megoldást – csak kiemelési célzattal – korlátozott mértékben alkalmaztunk. Gondot fordítottunk az egyes anyagok, szerkezetek sajátosságaival összhangban levő korrekt műszaki és formai részletképzésre, a tartalmi különbségek árnyalt megjelenítésére.

A színezésben megkülönböztettük az előregyártott vasbeton homlokzati paneleket és a monolit falszerkezeteket; alkalmaztunk xyladecor felületkezelésű faablakokat, valamint beégetett zománccal ellátott Dorog B nyílászáró-szerkezeteket; általában normál üveget terveztünk be; a közösségi terek nyílászáróiba matt üveget – utalva az épület egészségügyi tartalmára – az előcsarnok, a belső udvar, valamint a külső tér, a kert összetartozásának hangsúlyozására pedig securit üvegfalat építettünk be.

A közösségi terek és a folyosók padlóburkolatául az olcsó Pilis lapburkolatot választottuk, amit – megítélésünk szerint – a burkolatba tervezett, az épület raszter rendszeréhez igazodó osztósávok rajzolata, a csatlakozó előregyártott és helyszíni műkő oszlop – illetve falburkolat alkalmazása emel magasabb igényszintű kategóriába."

T.T. — V.L.


építészek: Tomay Tamás, Varga Levente
belsőépítész tervező: Magyari Éva, Bozsó Csongor
orvostechnológia: Pataki Ferenc
statikus tervező: Dr. Álmos Árpád
épületgépész tervező: Schäffer Géza, Takács Istvánné, Nagy Imre
belső villamos tervező: Szalay Sándor
mérnöki létesítmény: Géczy Gábor
zöldfelület tervező: Killer István
külső gépész tervező: Béres Irén
külső villamos tervező: Kató István
üzemanyag ellátás tervező: Dürr Lászlóné
organizátor: Antal Gyula

beruházó: KÖZBER - Haid Tibor területi főmérnök
generál kivitelező: VÁÉV, Mészáros Miklós építésvezető, Lőrinszky György főépítésvezető
tervezés ideje: 1980—1981
kivitelezés ideje: 1981—1985

Vélemények (3)
vargham
2012.09.30.
10:00

2010-ben készítettem itt egy fotósorozatot. https://plus.google.com/u/0/photos/106003739947230573971/albums/5542369130965618241 A képekből animációs fim is készült: http://youtu.be/piSiKs7CXVs?hd=1 Üdv Vargha Márk Péter

gramercy
2009.03.19.
15:05

Ilyen lesz a sport kórház 2003-ban "átadott" tömbje is. 

gaspar_bonta
2009.03.19.
23:27

@gramercy: nekem tetszik nagyon ez a haz.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.