Az első magyar passzívház minőségű iskola

Az előző tanévet már új, komfortos épületben kezdhették a Budapest XX. kerületében található Benedek Elek Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola tanulói. Szekér László tervezte az épület passzívház minőségű bővítését, s a meglévő épületrészek is energiahatékonyabban működhetnek a felújítás után.

Az első magyar passzívház-technológiával létesített iskolaépület, vagyis az első "passzívházas¹" alapfokú oktatási intézmény 2012-ben készült el Budapesten. Az új, 120 négyzetméter hasznos alapterületű épületrésszel - melynek funkciója speciális foglalkoztató termek – bővített általános iskola, Budapesten a XX. kerületben épült meg a Fővárosi Önkormányzat beruházásában. A speciális helyzetű diákok – autista és hiperaktív gyerekek - a 2012/2013. tanévben vették használatba az új épületrészt.

Az épület építészetileg egyszerű, mindössze a konzolos tetőkinyúlással védett bejárat, és a dobozépítészet feloldására alkalmazott sarokablakok törik meg az egyszerű téglatest formát. A minimális költségvetésből megépült bővítés, és a meglevő épülettömb iránti alázat miatt a hozzáépítés nem akar többnek látszani, mint ami: egy hetvenes években épült iskola néhány új foglalkoztatóval történő bővítése.

A többlet a fenntarthatóságban van – ami szemmel alig látható. Az avatott szemlélőnek persze feltűnhetnek az aprócska szellőzőnyílások a falon, a szokatlan falvastagság, a termekben a mennyezet alatti befúvónyílások, vagy a tripla üvegezés, melyben alig látható a bejegyzés az U-értékről - 0,4 W/m²K. A használók az extra termikus komfortot és a mindig tiszta friss levegőt értékelik, az üzemeltető pedig a rendkívül alacsony rezsiszámlának örülhet. A tervek a Passzívház Tervező Csomag – PHPP – számításaival ellenőrzötten készültek, igazolva a szigorú passzívház-követelményrendszernek megfelelő minimális fűtésigényt (15 kWh/m²a). Az új épületszárny fűtési energiaigénye a régi iskolaépülethez viszonyítva mintegy 80-90 százalékkal alacsonyabb.

A 2011-ben készült terveket az a passzívház tervezésben jártas csapat készítette, akik már több minősített passzívházat is terveztek (Szada, Budapest Törökvész, Budaörs stb.). Az építkezés során először került hővisszanyerős szellőzés oktatási intézménybe Magyarországon, és elsők között van az épület abban a tekintetben is, hogy nem magánszemély az építtető, hanem önkormányzati beruházásban valósult meg a projekt. Bár a funkció és a kivitelezés is speciális, a beruházásra rendelkezésre álló összeg ettől egy fillérrel sem lett több, vagyis ugyanannyi pénzből kellett a bővítést megvalósítani, mintha szokványos építési móddal készült volna az épület. Ez a körülmény nagy kihívás elé állította a tervezőket és a kivitelezőt is, azonban hosszas optimalizálás és alapos piackutatás segítségével sikerült az extra költségeket lefaragni, és a megadott költségkereten belül (280.000 Ft/m² bruttó ár) megvalósítani a projektet. Ezzel – a szadai passzívház, és több más megépült példa alapján – ismét sikerült igazolni azt a tételt, hogy lehetséges ma Magyarországon extra többletköltség nélkül működő passzívházat építeni, vagyis a technológia reálisan elérhető és megfizethető.

Az ellenőrzött légtömörség miatt (Blower-door teszt eredménye 0,4 h^-1 ) feltétlenül szükséges az irányított szellőzés kiépítése a passzívházakban, hővisszanyerő beépítésével. Ebben az esetben az egyik legkorszerűbb, 94% hatékonyságú berendezés került beépítésre – gyakorlatilag ez az egyetlen gépészeti berendezés. A nemzetközi tapasztalatok megerősítik az iskolákban alkalmazott szellőztetés fontosságát. Az épületrész költségvetéséhez nem állt rendelkezésre több forrás, mint egy szokványos módon megépített iskolaépülethez, bebizonyítva ezzel, hogy lehetséges elérhető áron ultra-energiahatékony épületet építeni.

Az iskola meglevő hőellátó hálózatáról egyetlen vékony melegvíz szállító csövön érkezik a hőenergia a foglalkoztatókba, ahol vékony lapradiátorokon keresztül adják le a hőt, ha egyáltalán szükség van rá – mivel az iskolákat hétvégente nem fűtik teljes mértékben, a hétfő reggeli kezdésnél és extra hideg időben lehet szükség némi kiegészítő fűtésre. A speciális foglalkoztatók elkülönülnek az iskola tömbjétől, önálló, szélvédett bejárattal rendelkeznek. A passzívház iskola abban is eltér az eddig épült magyar passzívház projektektől, hogy lapostetős megoldással készült, alkalmazkodva a meglévő, 70-es években épült főépülethez.

A hőtechnikailag katasztrofális állapotban levő régi iskola is átesett egy közepes szintű energetikai felújításon, a régi elavult hőhidas alumínium nyílászárókat hőszigetelt üvegezésű műanyag nyílászárókra cseréltük, a külső falakat pedig 10 cm hőszigeteléssel láttuk el – az aktuális előírásoknak megfelelően. Sajnos nem sikerült mélyebb felújítást elérni – ezért egyértelműen a szabályozás a felelős. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor sokat lépett előre azzal, hogy a költségoptimum követelményét bevezette. Kihívást jelentett a rendkívül hőhidas régi vasbeton szerkezet szigetelése, de a hőenergia fogyasztás így is lefeleződött, a hőkomfort is jobb lett a régi osztálytermekben.

Az új épületszárnnyal – ahol szabad kezet kaptak a tervezők, és engedték a passzívház minőséget - azt szerettük volna demonstrálni, hogyan kellene a jövőben iskolát építeni, illetve milyen szinten kellene az energetikai felújítást elvégezni, hogy az épületek teljesíteni tudják a 2018-tól kötelezően betartandó közel nulla energetikai szintet. Az alapozásba 25 cm, a falakon 25 cm, a zárófödémen 45 cm hőszigetelés van, legalább 0,032-0,04 W/m²K λ-jú hőszigetelő anyagokkal, a nyílászárók passzívház minőségűek. Külön kiemelném a magyar gyártású hőszigetelő üvegezést (0,4 W/m2K), mely jobb, mint a jelenleg előírt falszigetelés! Ez utóbbi tény egyben rávilágít a magyar szabályozás elmaradott voltára, melyen reményeink szerint a közeljövőben változtatni fognak – nem is lehet másként az EU direktívája szerint².

Az épület létesítéséhez nem kellett új telket kialakítani, a meglevő földrészleten sikerült kialakítani a bővítést úgy, hogy nem kellett kivágni az ősfák közül egyet sem. A fának egyébként kiemelt szerepe van az építkezésben, a tető konzolos részei és az attika falai is fából készültek – költség optimalizálás, hőhíd csökkentés, és a szürkeenergia (épületanyag beépített energiatartalma) csökkentése miatt. A költségoptimalizálás részeként a hőszigetelést egyedileg terveztük (pl. az alapok alatt), a födém előre gyártott elemekből készült, és az építőanyagok zöme 80 km-es körzeten belül került szállításra, a hulladékgazdálkodásra és a környezet megóvására, majd az utólagos parkosításra kiemelt figyelmet fordított a kivitelező. A bővítés olyan, mintha mindig is ott állt volna.

Meg kell említni az iskola igazgatójának elkötelezettségét a projekt megvalósítása során, valamint a kivitelező igyekezetét, hogy előzetes tapasztalatok nélkül is határidőre megépítse a passzívház minőséget. Ez a fokozott tervezői művezetés mellett zökkenőmentesen meg is valósult, az iskola a márciusi kezdéstől számított 5 hónap elteltével elkészült, a megadott költséghatárokon belül.

A projekt kicsi és egyszerű, de példaértékű, és magasra teszi a lécet a jövőben épülő iskolaépítés számára: 15 kWh/m²,év fűtési energiaigényű oktatási célú épület létesítése többletköltségek nélkül. Az iskola a novemberi Passzívház Nyílt Napok alkalmával látogatható lesz.

Fontosabb paraméterek: Alapszigetelés: 25 cm XPS és EPS vasbeton lemezen peremszigeteléssel, a falak hőszigetelése: 25 cm grafitos EPS, födém hőszigetelése 45 cm EPS. Falszerkezet 25 cm Ytong, vasbeton erősítésekkel, sarokkonzolok monolit vasbetonból, födém előre gyártott vasbetonból, a konzolos rész fafödém, attika fából és OSB lapokból. A nyílászárók üvegezése Ug= 0,4 W/m²K, a tok extra hőszigetelt minősített passzívház komponens műanyag profilból. Fűtési hőenergia-igény: 15 kWh/m²/év. Hőviszanyerős szellőzés hatásfoka 94%. Összes primerenergia-igény: kb. 60 kWh/m²/év. Fűtés és HMV előállítás: gáztüzelésű központi fűtésre csatlakozva. Bruttó beruházási költség 280.000 Ft/m². A fűtési energiaigény 2013-tól monitorozva lesz, a fogyasztási adatokról később beszámolunk. 

Szekér László

1: A passzívház nem egyenlő a lakóházzal, talán jobban járnánk, ha például ultra energiahatékony design-nak mondanánk, de nincs mit tenni, ez a kifejezés terjedt el nemzetközi szinten, így mi is ezt használjuk

2: „A 2010/31/EU irányelv szerint 2020. december 31. után csak közel nulla energiaigényű épületek építhetők. A hatóságok által használt illetve a tulajdonukban lévő épületek esetében ez a dátum 2018. december 31. Az ilyen új építésű épületek esetében a támogatás célja az előírásoknál energetikailag hatékonyabb építés ösztönzése, amelynek célértéke 25 kWh/m²/év.  Forrás: MAGYAR KÖZLÖNY 119. szám, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 14., péntek. (Az Európai Unió 2002/91/EK direktívája (EPBD) már korábban előírta a tagállamok részére az épületek energiafelhasználását csökkentő intézkedések (rendeletek) megalkotását)