Az Építészet Ligete – A 3h építésziroda pályaműve

A tegnapi napon kihirdették a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ új székhelyének tervpályázati eredményeit. A megmérettetés végül egy új pályázat kiírásának javaslatával végződött, a díjazott terveket azonban honlapunkon is ismertetjük. A 3h építésziroda terve kiemelt megvételben részesült.

Tervezési alapgondolatok
Az Építészet Ligete különleges területen fekszik, egyrészt Budapest egyik világörökségi részének védőövezetében ­– ami kötelez az értékek védelmére, másrészt a páratlan történelmű és most megújuló Városliget szomszédságában. A Kárpát-medence legjelentősebb építészeti gyűjteményével bíró Magyar Építészeti Múzeum küldetése is különleges, hiszen egyszerre ápolja a múlt nemzeti emlékeit és foglalkozik a jelen és jövő kérdésfelvetéseivel. Ezek jelentették számunkra a pályázat kihívását, vagyis egy a városrész sajátosságaira reflektáló és a közintézmény szerepéhez illő építészeti megoldás megtalálása. Építészeti múzeumunk az építészet alaptoposzait veszi sorra. Anyaghasználatunk az időtálló és egyetemes értelmezés jegyében a kő ősiségét idézi meg. A kibányászott kő durva felülete, mely az emberi kéz fokozatos megmunkálása által lesz simább – univerzális jelentéssel bír. A múzeum külső felülete durva, szinte alig megmunkált, a belső viszont csiszolt, az emberi gondosságot tükrözi, felidézi a jordániai Petra kőbe vájt szentélyét.

Az építészet másik ősi témája épületünk tömegformálása, amely önmagáért beszél, mindenki számára azonnal értelmezhető, egyszerű, geometrikus formákból áll. A kőhasábok közötti köztes terek az építészeti archetipikus formákat idézik meg negatív formában. A magastetős ház az emberiség lakóhelyteremtési igényével szinte egykorú. Szinte genetikailag rögzült bennünk, hiszen gyermekként is ezt rajzoltuk elsőre, amikor házakról volt szó. Az épületközök, amelyek általában negatív térként, egyfajta hiányként jelennek meg, jelen esetben a kompozíció részét képezik és pozitív térként értelmezhetők. Ezek az elemek a ház karakterét határozzák meg, vagyis primer jelentésként az építészeti múzeumra utalnak, valamint olyan köztes, fedett tereket hoznak létre, amelyek köthetők a nemzeti építési hagyományokhoz, amelyben a tornác   fedett-nyitott térként használatos.

Az építészet alaptoposzai közül az egyik legfontosabb talán a fény és a terek különleges és drámai használata. A terek egyszerű, geometrikus szerkesztéséből fakad a ferde felületű belső terek rendszere. Ezekbe a kiállítótermekbe sávos, a perem mentén található felülvilágítókon keresztül jut be a súrlófény. A bejárat fölött különleges élményben van részünk: bár a fedett külső teret ferde felületek ölelően óvják, mégsem érnek egymásba, hanem egy hasítékon, egy hosszúkás opeionon keresztül áramlik be a fény.

Fontosnak tartjuk, hogy a múzeum rendelkezzen helyi, specifikus mondanivalóval, ezért a kiemelkedő magyar építészek neveit – többek között az eklektikus és modern építészet közötti nemzeti formakereső építészet nagyjainak neveit – a főbejárat feletti ferde felületbe gravírozva mintegy magyar építészeti panteont hozunk létre. Ikonikus épületeik, épületrészleteik pedig bronz pecsétek formájában jelennek meg a múzeum homlokzatán. Épületünk komplex feladatot teljesít létével, a klasszikus múzeumi tevékenységi formákon túlmutatva flexibilis, multifunkciós belső terei inspiráló közeget biztosítanak a társterületek képviselői számára is. A múzeum körüli épületekben különböző funkciók kaptak helyet, így az iroda, szálloda szélesebb célközönség elérését teszi lehetővé, tovább fokozva az Építészet Ligetének találkozási pont, közösségi tér szerepét. Pont ez a multifunkcionalitás az, aminek köszönhetően pályamunkánk egy minden korosztály és társadalmi csoport számára vonzó, interaktív, befogadó múzeum képét vázolja fel.

A központi múzeumépület területen való elhelyezkedése nem akadályt jelent, az átvágásoknak köszönhetően átjárható és a Liget zöld területeit összeköti. Ezáltal egy családbarát, gyerekek, családok, fiatalok által élettel megtöltött, minden réteg felé nyitott közpark valósul meg a múzeum központi épülete körül.

„...tanuljunk a régin, keressük az újat, tartsuk ébren érzékeinket a maradandó beccsel bíró hazai emlékeink irányában..." Hauszmann mondását szem előtt tartva pályamunkánk egyszerű, ezáltal időtlen és ikonikus, az egyetemes és nemzeti kincseket is magán hordozó épületet teremt, mely egyben az intézmény országos, illetve regionális szerepéhez méltó, környezetéhez több szálon kötődő, népszerű közösségi tér.

Kapcsolódás a városi szövethez, az egyes épületek elhelyezése, kapcsolódása egymáshoz
A Városliget és környezete különleges városi szövetképet mutat – különböző, de nagyon karakteres budapesti beépítéseket írnak le. A tervezési terület ezen karakterek találkozásának a határán áll –  a belvárosi sűrű, bérházas beépítés találkozik az Andrássy út környékére jellemző szabadon álló villás beépítéssel. A saroktelken a Herczel és a Grünwald-villa bástyaként képviseli a környék ligetes, szabadon álló villaépületes hangulatát, a Bajza utca felől pedig a Walter Rózsi-villa keretezi az új múzeum épületét. A 6-os és 7-es épület viszont már a belvárosi zártsorú tömb egyik épületeként helyezkedik el.

A koncepcióalkotás során fontos volt, hogy az új épület illeszkedjen a ligetes, fás városi szövetbe, hiszen ennek a városrésznek ez a legfőbb karaktere. Lényeges, hogy az épület nem akadályként, hanem csatornaként viselkedik a telken belüli zöldfelületek között, hiszen a hasítékokkal össze vannak kötve az egyes zöldfelületek.

A Városligeti fasor felől a Herczel és a Grünwald-villa fogadja a látogatókat. A két épület között található értékes fák már sejtetik a tengely meglétét, amire az új múzeumi épület bejárata fekszik, ezzel ráerősítve a tengelyre. Ezen a vonalon elindulva közelíthetjük meg a Grünwald-villa földszintjén található ideiglenes kiállítás/rendezvénytér bejáratát, amelyet egy – a terepsíkot és a padlósíkot összekötő – lépcső köt össze a tengely felől. Szintén a tengelyhez kapcsolódva találhatjuk a kávézót, amely a Herczel villa északkeleti oldalán található, közel a telek közepéhez, hogy a látogatók számára minél csendesebb, fásabb területen lehessen egy italt elfogyasztani. A tengelyen továbbhaladva találjuk az új múzeum épületét, amelynek a két legfontosabb bejárata innen nyílik, az egyik oldalon a kiállítótér előcsarnoka, a másik oldalon pedig a rendezvénytér közelíthető meg. Továbbhaladva, a tengely áthalad az épület hasítékán, bekötve a 6-os és 7-es épületet a területbe.

A tervezés során fontos volt a terület nyitottsága és az átjárhatósága, hogy mind a céllal érkezők, mind az erre sétálók számára hívogató legyen, valamint építészeti és a társszakmákhoz kapcsolódó installációkkal találkozhassanak az új ligetes kertben. Ezért is fontos, hogy a különböző vendéglátó funkciók (étterem, kávézó, bisztró) a kertből könnyen megközelíthetők legyenek és különböző hangulatú kertrészekre nyissanak. Ezzel is erősítve a kert parkos ligetes hangulatát, nyitottságát, ugyanis célunk, hogy mindenki számára vonzó legyen az Építészet Ligete.

A Herczel és a Grünwald-villa épületek mögötti zöldterületen helyet foglaló új múzeumépület pozícionálása kiváló lehetőséget nyújt az egyes épületek közötti kapcsolatok erősítésére. Az új épület pavilonszerűen foglal helyet a fás, ligetes kertben, de egyben ki is jelöli a terület központját. A Herczel villa utcai főhomlokzatán keresztül közelíthetjük meg legegyszerűbben a szállásfunkciót, a tengelyre néző oldalbejáraton pedig a kávézót, amely kiváló kilátást nyújt a fás környezetben álló új épületre. A Grünwald-villa bejárata a Városligeti fasor felől a reprezentatív funkciókhoz vezet – az ideiglenes kiállítótérbe/rendezvénytérbe és az étterembe nyílik.

A terület környezetalakítása, a gyalogos- és gépkocsiforgalom megoldása, a teher- és műtárgyszállítás biztosítása
A terület – sarokhelyzetéből adódóan – gyalogosan a Városligeti fasor felől és a Bajza utca felől is megközelíthető. A Városligeti fasor felől utcai közvetlen kapcsolattal elérhetőek a Herczel és Grünwald-villa épületei, amelyekben szállás, kávézó, étterem és könyvtár található. A két épület között a meglévő fák által is kijelölt helyen jön létre az a gyalogos tengely, ami a Városligeti fasor felől bevezet a területre és amire felfűztük a szabadtéri funkciókat, valamint az új múzeum épületét és rendezvénytér fedett-nyitott előterét. A tengelyt a 6-os és 7-es épület előtti előtér zárja. A Bajza utca felőli, előzőre merőleges gyalogos tengelyt maga a főépület és a rá vezető kültéri rendezvénytér jelöli ki, ami a -2. szinten kialakuló főbejárathoz vezeti a látogatót. A kültéri rendezvénytér lépcsőzetes kialakításának köszönhetően alkalmas előadások, koncertek, filmvetítések befogadására. A Bajza utca felől az éttermi terasz és a Walter Rózsi-villa szintén közvetlen utcai kapcsolattal rendelkezik.

A mélygarázs a Bajza utca felől a telek délnyugati sarkánál kialakított kapun keresztül a Walter Rózsi-villa mögött kialakított kétirányú egyenes rámpán közelíthető meg. Múzeumtechnológiai szempontból alapfeltétel a négy funkcionális zóna elkülönítése (látogatói – gyűjteményi, látogató – nem gyűjteményi, nem látogatói – nem gyűjteményi, nem látogatói – gyűjteményi), a kiírás szerint elvárt funkciók figyelembevételével. A múzeum belső működését alapvetően befolyásolja, meghatározza a műtárgyérkeztetés, a műtárgyszállítás, -mozgatás és az ezekhez kapcsolódó funkciók elhelyezése, kapcsolatai a kiállítóterekkel és a raktárokkal.

A műtárgy mozgatása attól a ponttól, hogy a műtárgyszállító járműből kikerül, egy zárt rendszeren keresztül történik. Erre a célra a mélygarázs -2. szintjén a parkolóállásoktól elkülönítve került kialakításra az az expedíciós tér, ami teherautóval is megközelíthető és amihez a műtárgyérkeztetést kiszolgáló egységek csatlakoznak: műtárgyszállítás, tárgykezelő, csomagolás, átmeneti raktár. A két pinceszint belső logisztikai- és műtárgyszállítási útvonala fűzi fel és kapcsolja össze ezeket az egységeket a restaurátori és előkészítő műhelyekkel, az installációs és anyagraktárokkal és biztosít közvetlen szintbeli kapcsolatot az állandó kiállítás tereivel. A földszinti és emeleti állandó és időszaki kiállítóterek elérését a függőleges közlekedőmagok teherliftjei biztosítják. A logisztikai útvonal a -1. szinten kapcsolódik a 6-os és 7-es épületben található MÉM raktárokhoz és tervtárhoz.

A terület zöldfelületi rendszere, mikroarchitekturális elemei
A Városliget környezetében alapvető jellemző a ligetes környezeti karakter, ahogy erre neve is utal. Számunkra fontos, hogy a beavatkozás ne törje meg ezt a jellemzőt. A telepítés kialakításánál is elsődleges szempont volt a zöldfelületek kialakítása és átjárhatósága, hogy ne alakuljanak ki zárt, holt zöld területek a telken belül, hiszen egy mindenki számára nyitott közpark kialakítása a célunk.

A bejáratok a tengelyekkel összhangban kerültek kialakításra, ahogy a második fejezetben bővebben kifejtettük. A telken belül, a tengelyek elérést biztosítanak az összes épülethez, így ezek az útvonalak kaptak burkolatot. A Bajza utca felől az új épület felé vezető út az épület szélességében teresedik, burkolatba ültetett fákkal és növényekkel zöldítve. A telek többi részén a természet uralkodik, hogy minél nagyobb biodiverzitás. A projekt megnevezése – „Építészet Ligete" – is utal a zöld felületek gondos tervezésére.

Koncepciónkban a két villaépület mögött a természetes, fás, ligetes hangulat az uralkodó: kisebb, színesebb lombú fákkal, intimebb hangulatot kialakítva, ezáltal a tengely mentén meglévő fákról nem vonódik el a hangsúly. Mindkét villaépület mögött, az étteremnél és a kávézónál is teraszok fogadják a vendégeket: árnyas, kisebb koronájú fák és természetesen buja virágos növények között.

Az új múzeumépülethez kapcsolódóan helyezkedik el a kültéri rendezvénytér, mégpedig a Bajza utcai tengely mentén lévő lelépcsőző bejáratnál. A múzeum bejárata előtt lelépcsőzés egyben ülőfelületként is funkcionál, rendezvények esetén nézőtérként, napközben pedig közösségi pihenőfelületként. Az épületnek ez a nagy homogén homlokzata kiváló lehetőséget nyújt építészeti filmnapok, kertmozi szervezésére. Az üvegezett bejárat pedig szélesen kinyitható, így egy koncert vagy előadás esetén a kiállítótér előcsarnoka és a bejárat előtti rész összeállhat egy színpaddá. 

Fontos volt számunkra, hogy a kiállításoknak nem kell szigorúan a beltérbe szorulniuk, hanem az egész kert egy kiállítótérként funkcionálhasson. Itt akár olyan új projektek is megvalósíthatók, mint egy „triennálé", ahol helyet kaphatnak a tájépítészek és más társszakmák képviselői, kialakítva például tájépítészeti installációkat, különböző műhelyek és művészek alkotásaival. Az épület kialakításából adódóan lehetőség nyílik arra is, hogy az épület hasítékaiban fedett-nyitott területen állítsanak fel kiállításokat – így válik a negatív tér pozitív térré.

Az épület délnyugati oldalán helyeztük el a kültéri installációs teret, hogy közvetlenül tudjon kapcsolódni a földszinten található „space box-szal", így nincs akadálya az olyan installációknak sem, amiknek kültéri előkészítésre lehet szüksége, illetve a kültéri kapcsolat növelni tudja a „space box" flexibilitását.

A kert kialakításánál figyeltünk arra, hogy különböző hangulatú részei legyenek a kertnek, ezáltal mindenki megtalálja a számára vagy hangulatának leginkább megfelelő pontot. A villaépületek körül fás, ligetes, angolkertes területek találhatók, a 6-os és 7-es épületek és az új múzeumépület közötti részen kisebb füves dűnék-dombok kerülnek kialakításra. Ezek a hangulatok a kültéri kiállítások inspirációi is lehetnek.

Építészeti formálás, anyaghasználat, műszaki igényszint megfogalmazása
„Milyen jó, hogy a kövek beszélni tudnak! Milyen jó, hogy az a halott, örökhideg anyag, amit az Ember Istentől való teremtő lelke élővé, némából beszélővé és örökkévalóvá tett, csak igazat tud mondani." Kós Károly

Tömegformálás. A központi épület felfogható egy nagyobb hasábból kivájt kisebb pavilonok sorozataként. Első lépésben az alaptömeg köztes tereit távolítottuk el, így négy egyszerű hasáb jött létre. A hasábok közötti teret tovább alakítottuk. Ekkor kerültek az épületbe olyan geometrikus formák, melyek a ház archetipikus megjelenését sejtetik. A magastetős ház formáját sorozatban a három negatív tér jeleníti meg. Az épületközök, amelyek általában negatív térként, egyfajta hiányként jelennek meg, jelen esetben a kompozíció részét képezik és pozitív térként értelmezhetők. Ezek az elemek a ház karakterét határozzák meg, vagyis primer jelentésként az építészeti múzeumra utalnak, valamint olyan köztes, fedett tereket hoznak létre, amelyek köthetők a nemzeti építési hagyományokhoz, amelyben a tornác fedett-nyitott térként használatos.

 A hasábok közötti köztes terek az építészeti archetipikus formákat idézik meg. A magastetős ház – legyen az nyeregtetős, vagy félnyeregtetős – az emberiség lakóhelyteremtési igényével szinte egykorú. Szinte genetikailag rögzült bennünk, hiszen gyermekként is ezt rajzoltuk elsőre, amikor házakról volt szó.

Az építészeti múzeum – egyetemes szinten – az építészet alaptoposzait veszi sorra. Egyik legfontosabb talán a fény és a terek különleges és drámai használata. A terek egyszerű, geometrikus szerkesztéséből fakad a ferde felületű belső terek rendszere. Ezekbe a kiállítótermekbe sávos, a perem mentén található felülvilágítókon keresztül jut be a súrlófény. A bejárat fölött különleges élményben van részünk: bár a fedett külső teret ferde felületek ölelően óvják, mégsem érnek egymásba, hanem egy hasítékon, egy hosszúkás opeionon keresztül áramlik be a fény.

Anyaghasználat. Az anyaghasználat megtestesíti a kő ősiségét: A kibányászott kő durva felülete, mely az emberi kéz fokozatos megmunkálása által lesz simább, univerzális jelentéssel bír. Ezért a múzeum külső felülete durva, szinte alig megmunkált, a belső csiszolt, az emberi gondosságot tükrözi. Felidézi a kőbevájt templomokat, mint amilyen a jordániai Petra szabadtéri szentélye.

Tartószerkezet. Az újonnan tervezett központi épület szerkezetileg jellemzően monolit vasbeton falas kialakítással valósul meg. Alapozása lemezalapozás, melyről monolit vasbeton pillérek és falak indulnak. Födémei jellemzően sík vasbeton lemezek, a nagy fesztávolságú terek fölött alulbordával ellátott vasbeton lemezek. Az épület pincetömbjét az alaplemezhez sarokmereven csatlakozó vízzáró vasbeton falak határolják. A pinceszinten készülő födémek alul-felül sík monolit vasbeton szerkezetek, melyeket monolit vasbeton pillérek és falak gyámolítanak.

A pinceszinti rámpalemezek a határoló vasbeton falra, valamint a rámpa melletti kísérő falra terhelnek. Az épület felszerkezete jellemzően monolit vasbeton falas szerkezet. A függőleges teherhordó elemek vasbeton falak, faltartók, melyek szervesen illeszkednek az épület funkcionális kialakításához, jellemzően a nagyobb terek, vagy tércsoportok határoló falai is egyben. Másik jellemző pozíciójuk a homlokzati falak, valamint a közlekedési magok. Ezek a falak az épület merevítő elemei is egyben a függőleges tárcsahatásuk révén.

A tervezett födémlemezek jellemzően alul–felül sík szerkezetek, melyek jellemzően a monolit vasbeton falakra támaszkodnak. A funkcióból adódó nagyobb fesztávok helyén monolit vasbeton gerendákkal gyámolított vasbeton lemez tervezett. Az épület lépcsői vasbeton szerkezetek, melyek a födémekre, a körítő falakra feltámaszkodó pihenőlemezekre terhelnek. Az előcsarnok és kiállítóterek látványelemeként is működő lépcsői monolit vasbeton szerkezetűek. Az előzetes tartószerkezeti jelentések alapján kijelenthető, hogy a 6-os és 7-es épület tartószerkezeteinek állapota megfelelő.

A 6-os számú épületbe irodák, pinceszinten nagy terhelésű raktár, a 7-es épület alagsorában nagy terhelésű raktár, alsó szintjein raktárak, felső szintjein irodák tervezettek. A meglévő tartószerkezeteket ezen funkciók figyelembevételével, valamint a tűzállósági követelmények megfeleltetésével kell vizsgálni és adott esetben beavatkozni. A 6-os épület Bohn téglás födémszerkezete szerelt válaszfalak kialakításával alkalmas a MÉM, MDK, valamint bérbeadható egyterű irodák kialakítására. A 7-es épület alsó szintjein kialakított irattári és tervtári funkciók elhelyezésénél a födémek meglévő terhelhetőségét figyelembe véve kis terhelésű (500 kg/m2) raktárak létesíthetők.

A belső funkcionális téralakítása. Közönségforgalmi, irodai munkahelyek és háttértevékenységek helyszínének kialakítása
A Grünwald-villa három funkciót fogad be, az éttermet, az ideiglenes kiállítóteret / rendezvényteret és a könyvtárat, illetve irodákat. A földszinten, a főbejárat felől megközelíthető reprezentatív, 200 főt befogadó éttermet helyeztünk el, amelynek az egyik, nyitott vendégtere a földszinten található és galériaként összeköttetést ad a pinceszinten lévő éttermi fogadótérrel. A főbejárat másik oldalán található az ideiglenes kiállítótér, amely reprezentatív rendezvényeknek is helyet adhat. Az ideiglenes kiállítótérhez közel, kertkilátással talált helyet a klubhelyiség, amely fogadások esetén összekapcsolható a kiállítótérrel. A főlépcsőn megközelítve a pinceszintet, az étterem bejáratát találjuk, amely kapcsolatot nyújt a kerti terasszal, és további leválasztható, vagy egybenyitható termeket kínál az étterem számára.

Az étterem konyhája szervesen kapcsolódik a vendégtérhez, a pincérek és a vendégek számára optimális helyen kialakított lépcsőt találhatunk a két éttermi szintet összekötő légtérben. A pinceszinten találhatjuk továbbá a könyvtár raktárát és a mosdókat, amely az éttermi vendégek számára könnyen elérhető. Az első emeleten és a második emelet északkeleti szárnyában vezetőségi irodák, múzeumi kutatószobák kerültek, a főlépcsővel szemben található a teakonyha. A könyvtár a második emelet délnyugati és fő traktusában foglal helyet, és az intim, történeti atmoszférájú tetőtérben, ahol a faszerkezetes tető emeli a könyvtár meghitt hangulatát. Fontos, hogy az épület történeti karakterét megtartsuk és helyreállítsuk, és minden díszítő elemet, nyílászárót restauráljuk.

A Herczel villa a szállóvendégeknek és a kávézónak ad helyet. Fontosnak tartottuk, hogy a kávézót központi környezetbe pozícionáljuk, így a tengely felé nyit egy terasszal, de a főbejáraton keresztül is megközelíthető, valamint biztonsági okokból lezárható az épület belső közlekedésétől. A földszint délnyugati részén a szállóvendégeket fogadó recepció és két apartman található. Az épület első emeletén nyolc apartman és egy kéthálószobás lakosztály került elhelyezésre, a közlekedők pedig közösségi pihenőtérként is funkcionálnak, a kinyitható kis pihenőfülkékkel kibővítve. A második és harmadik emeleten pedig tíz-tíz apartman található, az első emeleten található pihenőfülkékkel, térbővületekkel. A harmadik emelet jelenleg egy lapostetős bővítésként jelenik meg. Célunk, hogy az eredeti manzárdtetős kialakítást helyreállítsuk, cserépfedéssel. Fontos, hogy az épület történeti karakterét megtartsuk és helyreállítsuk, és minden díszítő elemet, nyílászárót restauráljuk.

A 6-os és 7-es épület meglévő értékeinek megtalálása és ezek finom módszerekkel történő kialakítása volt a célunk. Ezek alapján a 6-os épület keretes, kő homlokzati struktúráját megtartottuk, a nyílásokat új fa nyílászárókra cseréltük, melyek tömör szellőző szárnyakkal alkotnak egységet és vízszintes tagolást adnak a rendszernek. A lábazati sávban nyitottabb üvegezett fogadó tereket alakítottunk ki. A 7-es épület jelenlegi struktúráját a parapeteken elhelyezett homorú kő elemek adják. Ennek analógiájára ezt terjesztettük ki a teljes felületre. A funkciónak megfelelően, a felmenő emeleteken egyre nagyobb arányban, üvegezett, lencseszerű nyílásokat képezve a homorú felületekben. Ezt még plasztikusabbá teszi a homlokzat alapsíkjának finom hátrahúzása.

Funkcionálisan a 6-os épületben az ötödik emeletig kaptak helyet a co-working és az állandó irodák. Ezek megközelítése a múzeumi tengelyben történik, ahol az itt dolgozók számára egy kávézó is elhelyezésre került. A MÉM, MDK raktárak a pinceszinten (közvetlen kapcsolattal a múzeummal), valamint a 7-es épület további szintjein találhatók. Végül a MÉM, MDK állandó irodái az épületegyüttes legfelső szintjén kaptak helyet, ahol a ligetes területre remek kilátással rendelkező teraszok is találhatók.

A múzeumi funkcióhoz kapcsolódó speciális téri, építészeti és funkcionális megoldások, a kiemelt közönségforgalmi helyszínek kialakítása
A Magyar Építészeti Múzeum új központi épületében kap helyet az állandó kiállítás területe, a multifunkcionális rendezvénytérkét is használható időszaki kiállítások tere, a múzeumpedagógia és annak kiszolgáló terei, a múzeum shop, valamint az épülethez terepszint alatt kapcsolódóan a korábban a 3. fejezetben tárgyalt mélygarázs és logisztikai terület. Az épület közönségforgalmi főbejárata a Bajza utca felől kialakított lépcsős rendezvénytér alsó szintjén található (-2. szint), ahonnan az épülettömeg első hasábjának háromszintes nagy belmagasságú előcsarnokába lépünk. Itt található az információs pult és jegypénztár, innen érhetőek el a látogatói vizesblokkok és ruhatárak, valamint a múzeum shop.

Az előcsarnok nagy szintmagasságával összekapcsolja a térszín alatti főbejárati szintet a felső Városligeti fasor felől szervezett terepszinten végigfutó tengellyel és az arról nyíló múzeumi bejárattal. A két szintet az előcsarnokba ékelődő látványos lépcsőelem köti össze. Ebben az épületrészben az előcsarnok fölötti 1. emeleten alakítottuk ki a múzeumpedagógiai zónát. Fontos szempont, hogy a különböző korosztályok mind megtalálhassák a számukra ideális lehetőséget az élmények befogadásához. A múzeumi látogatást kiegészítő funkciók esetében ez különösen elengedhetetlen. A gyermekcsoportok számára több múzeumpedagógiai foglalkoztatóterem biztosítja a csoportok fogadását. Az erre a célra kijelölt flexibilis zónában lehetőség van a különböző korosztályú csoportok igényeinek megfelelően alakítani a körülményeket.  A múzeumpedagógiai funkciót kiegészítve a tetőn került kialakításra az a nyitott játszótér/homokozó ahol kicsik és nagyok egyaránt formába önthetik elképzeléseiket.

Az állandó kiállítás terei a -2 szinten valamint az 1. emeleten találhatóak. Ezeket élményszerűen vezetett lépcsők kapcsolják össze, helyenként betekintést adva a speciális terekben („space box") zajló eseményekbe. Az állandó kiállítási terek között a földszinten kerül kialakításra az a multifunkcionális tér, ami nemcsak a kiállítóterekkel teremt funkcionális kapcsolatot, de önálló, kívülről külön megközelíthető egységként alkalmas időszaki kiállítások vagy rendezvények befogadására. A terem kiszolgáló funkciói, technikai helyiségei részben közvetlenül mellette, részben egy szinttel lentebb, a nagybelmagasságú állandó kiállítótér és előcsarnok között a -1. pinceszinten kialakított kiszolgáló szinten kapnak helyet. A catering, rendezvényraktár és technikai helyiségek mellett itt található még a szeparáltan kialakított művészváró is.

Az állandó kiállítás az 1. emeleten az épület tömegformálásából adódóan két teremre tagolódik, amik egy fedett/nyitott kiállítási terasszal kapcsolódnak egymáshoz. Az épület hátsó tömbjében kap helyet a speciális „space box", ami közvetlen külső kapcsolattal is rendelkezik. Ez az épület legsokoldalúbban használható terme, ami kísérleti terek felépítése mellett alkalmas workshop-ok befogadására, vagy 1:1 arányú épületelemek, mintahomlokzatok, történeti terek felépítésére, restaurátori feladatok befogadására. A „space box"-ba az 1. szinten konzolosan nyúlik be az az állandó kiállítási útvonalon vezetett lépcsőforduló, ami betekintést ad a látogatók számára a teremben zajló munkálatokba.

3h építésziroda

Szerk.: Pleskovics Viola