LEVONÓ – A debreceni építészhallgatók munkái a MODEM-ben

A Debreceni Egyetem építészhallgatói a MODEM Párizsi absztraktok című kiállítására reflektálva mutathatták be munkáikat egy improvizatív tárlat keretében, melyről Boros Miklós János beszámolóját olvashatjuk.

Absztrakt
/mint tartalmi kivonat/

A 2021-22-es tanév első félévének rajzi kurzusain részt vett debreceni építészhallgatók reflexióit mutatták be a MODEM – Modern És Kortárs Művészeti Központ Párizsi absztraktok című kiállítása nyomán. Az improvizatív tárlaton változatos technikákkal készült hallgatói munkákat láthattunk: skicceket, vázlatokat, grafikákat, festményeket, maketteket, plasztikákat, digitális rajzokat, látványterveket, fotókat, animációs rövidfilmeket, az absztrakt képzőművészetet és az absztrakció gondolatát körüljárva. A kiállítás a MODEM előcsarnokában volt megtekinthető 2021 november 29. és december 10. között a MODEM-mel folytatott együttműködés keretében.

Absztrakt
/mint a valóságtól elvonatkoztatott, lényegített, nem látszat szerinti, és ezeken kívül még sokféleképpen körülírható fogalom, amit megérteni lehet, hogy nehezebb, mint átélni/

„2021. október 3-án megnyitott a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ nemzetközileg egyedülálló kiállítása Párizsi absztraktok. Abstraction-Création. Kandinszkij, Hélion, Calder, Moholy-Nagy…címmel. Az 1500 m2-es kiállítás középpontjában a világhírű, a valaha volt legnagyobb hivatalos nonfiguratív csoportosulás, az Abstraction-Création áll. Az Abstraction-Création olyan világhírű művészeinek képeit és szobrait mutatja meg a közönségnek, mint például Vaszilij Kandinszkij, Jean Hélion, Alexander Calder, Auguste Herbin, František Kupka, vagy Jean Arp. A tárlat elsőként reprezentálja itthon a világhírű magyarok, köztük Moholy-Nagy László, Alfred Reth vagy Étienne Beöthy és hazánkban elismert avantgárd alkotók, mint Tihanyi Lajos és Martyn Ferenc munkásságát a párizsi Abstraction-Création közegében."[i]

A MODEM földszinti terében kiállított munkák – képzőművészeti reflexióként – a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékén készültek. Szeptemberben elméleti kutatással kezdtük a hallgatókkal a félévet, az absztrakt képzőművészet alapvető karakterjegyeinek feltérképezésével. Októberben, az Abstraction-Création kiállítás megnyitása után kiállítás látogatással folytattuk a munkát, ami ötletelés és rajzi technikákkal készült vázlatok formájában haladt tovább. A későbbiekben ezek alakultak át a kiállított rajzokká, grafikákká, festményekké, fotókká, makettekké, videókká, digitális látványokká.

A modern képzőművészet 100-120 éves múltra tekint vissza, és a MODEM kiállításán sem sokkal fiatalabb művek szerepeltek. Mondhatni generációk óta életünk része. Mégis sok kötöttség, rugalmatlanság akadályozta az első lépéseket a témával való megismerkedéskor. ...És igen, nehéznek hathat elsőre átadni magunkat egy hatásnak, pedig természetes élmények történnek egy képzőművészeti alkotás befogadásakor. Még mindig sokszor ismétlődő probléma többek közt a „nem értem".

- De miért? - Lehetne feltenni a kérdést. A Mona Lisát érti valaki? Nincs semmi értelme. Nem is kell, hogy legyen.

A képzőművészetnek mása van. Hatása, kisugárzása, gondolatébresztő ereje... És még sok mindene, amire lehetne keresni a szavakat – ha azt akarnánk – csak közben egyre messzebb kerülnénk a lényegétől. Pedig a lényeg keresése az, ami fontos. A világból kapott absztrakt impulzusokat konkretizálni. Ebben a természetes folyamatban jött létre még egy csavar az által, hogy a legtöbbször absztrakt képzőművészetnek nevezett alkotások nyomán vártunk hallgatói reflexiókat.

Képzőművészeti reflexió

„[...] a létrehozott mű, már szükségszerű létezőként, a megismerés tárgyaként áll előttünk. Azonban észre kell vennünk, hogy az alkotás és az interpretáció ellentétes irányú történések: az alkotás exteriorizációs (kifelé irányuló), az értelmezés interiorizációs (befelé irányuló) folyamat. Míg a művészi létrehozás absztraktumok konkretizálását, az értelmezés konkrétumok absztrahálását jelenti. Ami az alkotófolyamatnak végeredménye, az az értelmezés számára kiindulópont, és míg az előbbi számtalan motívumot egyetlen szintézisbe koncentrál, addig az utóbbi analitikusan az összetevőket vizsgálja. A mű változhatatlan, az értelmezés korszakonként és egyénenként változhat. A képzőművészet vizuális tevékenység, az értelmezés nyelvi-fogalmi gondolkodás." Határozta meg egy írásában nagyon pontosan a helyzetet Karmó Zoltán szobrászművész.[ii]

Képzőművészeti reflexió. Azaz: felismerni a hatásokat, az átélt élményt feldolgozni, artikulált formában újra kifejezésre juttatni vizuális, nonverbális eszközökkel. Ez a folyamat bonyolult, sokszor komplikált problémának tűnhet, míg rá nem jövünk, hogy nem probléma, hanem feladat, és nem komplikált, hanem összetett.

Ehhez kapcsolódóan egy irodalmi idézet hangzott el a kiállításhoz kapcsolódó közös eseményen, ami könnyedebb formában, de mégis felfoghatóbbá teszi ezt a problémakört. Mind a művészeti alapállásokra, mind a művészetoktatásra jellemző problémákra világít rá, de esetünkben kiváló példákat találhatunk az alkotás, a korszerűség, a reflexió témakörére, valamint az absztrakt vagy konkrét gondolkodás kérdésköreire. Lázár Ervin Dömdö-dömdö-dömdödöm című műve hangzott el, ami az absztrakt témakörhöz szintén jól passzoló, A Négyszögletű Kerek Erdő című könyvében jelent meg. Mindenképpen érdemes hozzáolvasni ehhez a rövid beszámolóhoz az említett írást, és rögtön nyilvánvalóvá válhat, hogy milyen lényegi feladatokkal ismerkedhettek meg hallgatóink is az alkotófolyamat során.

A kiállítást kísérő megnyitó esemény alkalmával Szentirmai Tamás a DE MK Építészmérnöki Tanszékének vezetője és Don Tamás a MODEM kurátora köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Boros Miklós János és Huszthy Edit improvizatív előadása hangzott el, amit a hallgatók által készített videó-projektek bemutatása, valamint egy nagyobb méretű, a rendezvény ideje alatt megvalósuló, reflektív papírinstalláció elkészítése követett. A konzekvenciákat LEVONÓ, tartalmas művészeti esemény történt megint. Megint, mert az utóbbi években mindig történik valami izgalmas a debreceni építészképzésben, és úgy tűnik mindig készülünk valami újjal is. Érdemes odafigyelni!

alkotók: Az építészmérnöki BSc képzés kreatív-rajzi tárgyainak hallgatói és az MSc képzés első évfolyamában résztvevő hallgatók.

oktatók: Boros Miklós János DLA, Huszthy Edit DLA, Molnár Dóra, Szabó Károly

projekt koordinátor, kurátor: Boros Miklós János DLA, Huszthy Edit DLA

fotó: Szentirmai Tamás DLA

Boros Miklós János

Szerk.: Paár Eszter Szilvia 

[i] https://www.modemart.hu/kiallitas/parizsi-absztraktok/, utolsó letöltés: 2022.01.19.

 [ii] Elhangzott Gergely Réka "Határjelek" című kiállításának megnyitóján 2013-ban, (részlet).