Az évtizedek óta üresen álló Rákóczi úti épületcsontváz rehabilitálása – Kaposi-Ly Anna Diplomamunkája

Kaposi-Ly Anna diplomamunkájában a Rákóczi út 66. alatt található 15 éve üresen álló vasbeton szerkezet újraértelmezésével foglalkozik. A Budapest egyik legforgalmasabb útján magárahagyott épületváz áttervezésében a városi heterogenitás igénye találkozik a környezeti fenntarthatóság kérdésével és a lakhatási válságra adott válasszal.

19. SZÁZAD

A Rákóczi útnak forgalom és közlekedés szempontjából  is igen nagy szerepe van a 19. század óta (1888), ekkor épült ugyanis a Keleti pályaudvar. Az 1906-ig a Kerepesi út részeként üzemelő út építészete, városképi szerepe a pályaudvar megépítésével vált kiemelt jelentőségűvé, hisz a Budapestre érkező vonatok nagytöbbsége erre a pályaudvarra érkezett. Az idelátogatók fővárosról alkotott első benyomása ehhez a környékhez kötődött. Luxusáruházak tömkelegével, egy ideig lóvasúttal, majd később villamossal találta szembe magát a járókelő. A korszakban jellemzően 4-5 emeletes bérházak épültek, melyeknek földszintjén kaptak helyet az előbb említett közösségi-kiszolgáló funkciók. A ma üresen álló épületcsontváz telkén, a környék 19-századi kiépülésével egy közel sem mindennapi funkció tűnt el. Korábban börtön és kivégzőhelyként működött a vizsgált telken. A büntetésvégrehajtás intézményeinek száműzését következően egy földszintes épület került a helyszínre, melyben 1860-tól fényképész műterem, majd az Ámor filmszínház kapott helyet. 1928-ban merűlt fel az igény egy amerikai befektető részéről, hogy a szomszédos beépítésekhez felemelkedve létesüljön a mai Rákoczi út 66. szám alatt egy 6 emeletes bérház.

II. VILÁGHÁBORÚT KÖVETŐEN

A II. világháborút követően a városi motorizáció nagy léptékben fejlődött, melyet több fronton követhetünk. Egyrészt az 50-es évek elején elkezdik a 2-es metróvonal építését. Mivel a vonal leköveti a felszínen működő villamos pályáját, a Rákoczi úti villamost megszűntetik, nagyobb helyet hagyva a korszak növekvő autóforgalmának. Ennek építészeti lenyomatát a Rákóczi úton megmaradt historizáló épületeken és a háború után épülő házakon is láthatjuk: jellemző az árkádsor-kialakítás a földszinten, melyet egyfajta "betolt járdaként" is lehet értelmezni. 1960-ban adják át az Otthon áruházat, melynek neonreklámja a korszak ikonikus lenyomata. A Rákóczi út 66. telkén az 1928-as tervezett 6 emeletes épület terve, a második világháború bekövetkeztével ellehetetlenedett ugyan egy időre, azonban az igény nem szűnt meg. 1950-ben le is dózerolják a telken fennmaradt épületet, és 1969-ben rendelkeznek egy 30 lakást befogadó lakóépület felépatéséről, melyben helyet kapna az Ibusz irodája, valamint egy cipőbolt. Bár a tervek megszületnek, építkezés ekkor sem kezdődött. A ´80-as évektől parkolóként használják a területet, mely szintén jól mutatja a korszak karakterét.

A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN

A rendszerváltást követően Magyarországon sem kellett sokat várni a plázák térhódítására. 1997-ban elsőként a Duna Pláza és a Pólus Center, 1998-ban a Mammut és a Lurdy Áruház, 1999-ben a Westend és a Campona épül fel, melynek sorait azóta is kisebb-nagyobb kihagyásokkal évről-évre egy újabb pláza megépítése követi. Legutoljára 2021-ben az Etele pláza Kelenföldön. Az eleinte nagy rajongással övezett áruházkomplexumok létrehozása sajnos azzal a következménnyel járt, hogy az addig a város földszintjein helyet kapó üzlethelyiségek egyre kiürültek. Ennek egyik leglátványosabb példáját pedig pont a Rákóczi úton láthatjuk. Az út népszerűségének felélesztését így irodák és szállodák telepítésében látják a befektetők, itt létesült az R70 irodaház, valamint az Ibis, a Novotel és az NH Collection Hotel. Megbízás érkezett a Rákóczi 66. - ekkorra T alakú - telkén is az Orient Hotel és apartmankomplexum felépítésére. A terveket a Casiopea Group Kft. készítette el. El is kezdődött a kivitelezés, melynek ezúttal a 2008-as világválság vetetett véget, mintegy teljesen bedöntve és jelenlegi félkész formájára hagyva  a projektet.

JELEN

Az elmúlt évtizedekben évtizedben a plázák után a turizmus tört előre, lokális és globális problémák tömkelegét magával vonzva, melyek egyike az ingatlanárak hirtelen emelkedése, mely hozzájárult a lakhatási válság növekedéséhez. A Rákoczi út kiürülése folytatódik. 2022-ben például bezárt a nagymúltú Hauer Cukrászda. Telkünk szomszédjában ugyanakkor a feltűnő érdeklődésre tart számot a megszűnt Otthon Áruház épülete. 2019-ben a MOME Építészeti Intézete és a Képzőművészeti Egyetem kurátorszakos hallgatói ide szervezték a lakhatásról szóló kiállítás- és programsorozatukat rámutatva a hely társadalmi vonatkozásaira. A Rákóczi út 66. kapcsán, a szociális kérdés kibővül a fenntarthatóság problémájával, mely napjaink építészeti tervezésének karakterében megkerülhetetlen. Magyarul, a vasbeton szerkezetet akármilyen funkcióval is gazdaságosabb volna hasznosítani, mint pusztulni hagyni.

ÉPÍTÉSI IGÉNY

Az első meghatározó tényező a tervezési helyszín városépítészeti helyzetéből adódik. A telek a Rákóczi út Blaha Lujza tér és Keleti pályaudvar közé eső részén helyezkedik el, a VII. és a VIII. kerület határán. Magának az útnak forgalom és közlekedés szempontjából igen nagy szerepe van a 19. század óta.  Bár az eltelt két évszázad rengeteget formált az akkoriban kialakított építészeti karakteren, 2023-ban a kiemelt közlekedési szerep megmaradt. 

A második komponens a globálisan és lokálisan is központi problémát jelentő lakhatási válság. Magyarországon a népesség 1/3-ának jelent gondot a lakhatás. Mindez jelenti egyszerre az albérlet- és ingatlanárak folyamatos növekedése miatt kialakult prekár élethelyzeteket, ugyanúgy, ahogy a minőségi lakások hiányából adódó lakásínséget, lakásszegénységet. Fontos kiemelni, hogy a válság nem kizárólag egyetlen társadalmi osztályt érint. Annak ellenére, hogy különböző lakhatással foglalkozó szervezetek számos esetben előremutató eredményeket érnek el, a lakhatás kérdése olyan közügy, melyre rendszerszintű perspektívaváltás nélkül nem lehet hosszútávú választ adni. Elsősorban az állam szerepe a méltó körülményekhez hozzásegíteni társadalmát, mely körülmények között fejlődésképes, egészséges állampolgárokat tud nevelni.

A harmadik szempont a környezettudatosságból adódik, amely különösen fontos az építőiparban. 2018-ban, 10 évvel az építkezés leálltát követően készült egy Épületdiagnosztikai dokumentáció, mely szerint a felépült vasbeton tartószerkezeten - annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben a betonfelületek csapadékvédelemmel nem rendelkeztek - számottevő elváltozás, állagromlás nem tapasztalható. Magyarul, az épületváz használható jelen formájában. Financiálisan is releváns, hogy a szerkezetből épület váljon még azelőtt, hogy a szerkezeti védelem hiányának következményeképp nagyobb veszteség keletkezzen.

Ezen építési igények fényében az a hipotetikus helyzet áll elő, miszerint a VII. kerületi önkormányzat kiemelt ügyként kezeli a Rákóczi út 66. helyzetét és az épület önkormányzati tulajdonba kerül. Az építési engedély elévülésével, valamint a megváltozott igények eredményeképp, közbeszerzési pályázatot ír ki az épület megtervezésére. Az építési igények vizsgálata során meghatározott elsődleges funkcióként lakófunkciót határoz meg az épület emeletein; a földszinten és az 1. emeleten pedig a főváros és a kerület lakóközösségét szolgáló közösségi funkciót ír elő. A főváros egyfajta pilot projektként tekint a felépülő lakásállományra, melynek egyharmadát magánlakásként értékesíti, kétharmadát önkormányzati bérlakásként hasznosítja. A projekt egyik legfontosabb peremfeltétele az ütemezhetőség a beruházás financiális megkötéseiből adódóan. Ez alapján 5 épületrészre - azaz építési szakaszra - bomlik a szerkezet befejezése. Tervezési döntés és peremfeltétel, hogy a Diplomatervezés tárgyát az épület Rákóczi útra néző traktusa képzi. Az épület többi része csak a koncepcióalkotásban játszott szerepet. A diplomamunka az eredetileg a Casiopea Group Kft. által elkészített dokumentáció felhasználásával történt.

FUNKCIÓ

A földszinten és az ehhez tartozó galériás térben kapnak helyet a nyilvánosság számára megnyitott terek, melyek mind funkcionálisan, mind épített jellegükkel "lélegző buborékként" működnének. A Rákóczi utat mintegy új identitásréteggel ruházza fel a mindkét oldalról függönyfallal határolt városi nappali. Fontos, hogy ezekben a terekben fórum teremtődjön a helyiek igényeinek felméréséhez, többek között a Rákóczi út 66. további épületrészeinek lehetőségeiről. Nem lehet ugyanis elfeledkezni az itt megépült – még így is fennmaradó – közel 21000 m2 hasznosítható szerkezetről. Ennek befejezése többségében szintén lakófunkciót tartalmazna, azonban közösség létrehozásához az igények és az erre felkínálható válaszok egyfajta kohéziójára volna szükség. A megrendezésre kerülő – lehetőség szerint rendszeres – programok ennek megvitatásához szolgálnának platformként, valamint kulturális és edukatív programoknak is teret adnának.

Az emeleteken található lakások kétféle típusú alaprajzi mintát követnek. Ezek szerkesztésekor fontos tervezési szempont volt a minimális beavatkozás a már megépült vasbeton szerkezetet illetően. Így rajzolódott ki a létező pillér- és aknakiosztás rasztereiből 1 és 2 traktusnyi, azaz 1 és 2 szobás lakástípus. A heterogén lakóközösség emeletenként egy közös terrél is rendelkezik, ahol kísérleti jelleggel helyet kapnának közösen használható mosókonyha berendezések, illetve asztalok, székek.

ÉPÍTÉSZETI KARAKTER

Lévén a projekt kiemelt szerepe, illetve a lakáskrízisre keresendő válasz sürgető jellege, az egyik legfontosabb szempont a minél gyorsabb építkezés, illetve a minél kiszámíthatóbb költségek meghatározása. Ezen tervezési körülmények, valamint a meglévő tartószerkezet terhelhetőségének következményeképp előregyártott könnyűszerkezetes építésmóddal tervezik az épületet. Az előregyártás egyik legnagyobb előnye az időhatékony és pontos tervezés. Habár építőanyagárak tekintetében általánosan elmondható, hogy a hazai gyakorlat a monolit építésmódot részesíti előnyben, érdemes figyelembevenni a kisebb hibalehetőséget, illetve az élőmunka költségeinek lecsökkenését az előregyártás alkalmazásával. Fontos szempont, hogy az előregyártott szerkezetekkel történő építésmód kevesebb környezeti terheléssel történik - mind a gyártás, mind az építkezés tekintetében - hisz a szerkezetek zárt üzemben készülnek kisebb zaj- és porszennyezéssel.

Homlokzatalakításkor általánosságban is elmondható, hogy egyfajta médiafelületként hirdeti az épület saját "tartalmát". Ennek a Rákóczi 66. esetében kifejezetten fontos városképi szerepe van - kitöltve egy régóta tátongó lyukat. A közösségi szinteket határoló függönyfalak betekintést engednek a belső térbe és a középen kialakuló belső udvarba, mozgást hozva az utcaképbe. A lakószinteken a lakóegységek belső terének határa hátrébbhúzódik a függönyfalhoz képest, így egy kis loggiát adva minden lakáshoz.

A loggia elé árnyékolószerkezet kerül, amelynek tervezéséhez a Salétrom utcában található Loffice co-working iroda és rendezvényszervezésre létrehozott épülete szolgált referenciaként. A Paládi Építész és Mérnök építésziroda által tervezett épület homlokzati árnyékolójának szerkesztési elvei tisztán funkcionalisták. Ezekhez az elvekhez hasonulva, a funkció határozta meg itt is a tervezést. Egyrészről a napvédelem, hisz az épület D-K-i tájolású. Annak ellenére, hogy szemben hasonló magasságú beépítés helyezkedik el, maga a Rákóczi út meglehetősen széles, így az épület igényli a napvédelmet. A második szempont az intimitás megteremtése. A forgalmas útra való ´kitettséget´ valamivel kompenzálni kell. A harmadik tényező pedig egyfajta kísérletként igyekszik választ találni arra a kérdésre, hogy hogyan lehet historizáló stílusú épületek környezetébe kortárs homlokzatot szerkeszteni. A 19. századi épületek épületplasztikája a homlokzatok fontos eleme, azonban ezeket az elemeket nehéz a kortárs eszköztár részévé tenni. Erre a kérdésre reagál az a figuratív homlokzati panelekből felépülő árnyákoló-megoldás, mely 1 homlokzat helyett 465 homlokzatot hordoz magán. Egyfajta mintaként hirdetve az építészeti és korszakbeli sokszínűséget, valamint a kérdést, hogy mennyiféleképpen is volna hasznosítható a jelenlévő vasbeton szerkezet. A homlokzati panelek perforált fémlemezből készülnek, az általuk kreált fényhatás pedig egyfajta  "épületplasztika nélküli épületplasztikát" kölcsönöz. Az emögött elhelyezkedő nyílászárókiosztás követi a panelek által létrehozott négyzethálót, így az árnyékoló harmonikaszerűen elhúzható, ezzel egy folyamatosan változó homlokzatot teremtve. Mivel az árnyékoló csak a parapetmagasságtól felfelé mozgatható, nincs szükség kiegészítő korlátra, teljesítve a biztonságtechnikai kitételt is.

A belsőépítészeti elemek zöme a szerkezeti elemeket kiegészítve szintén szerelt technológiájú szerkezet, mint a fém szerelt lépcső. A fém elemek ellensúlyozására, pedig a belső teret sok nagy növény telíti meg, melyek bevonzzák a tekinteteket a közösségi térbe, valamint a belső udvarba, mely szintén megnyílik a nagyközönség számára. Bútorozás tekintetében fontos a könnyű átrendezhetőség, az asztalok és székek ezért szintén fémből készülnek. A belső tereket elemes kerámiaburkolatú padló borítja, színes fugával.

A hazai lakásállomány gyarapításáról szóló diskurzusban gyakran beszélünk új lakásépítésről, ezek helyeként pedig nagyobb lélekszámú városok esetén a rozsdaövezetek felszámolásáról. Úgy gondolom, ez kihagyhatatlan lépés, azonban legalább ilyen fontosnak találom a város belső részein található kihasználatlan terek átértékelését. Diplomamunkámban erre kívántam felhívni a figyelmet.

Kaposi-Ly Anna

FORRÁSOK:

https://epiteszforum.hu/ugy-maradt-a-rakoczi-ut-tizenot-eves-csontvaza

https://epiteszforum.hu/homlokzatra-hangolva--az-uj-loffice-irodahaz

https://24.hu/belfold/2019/10/12/miert-nincs-eleg-onkormanyzati-berlakas/

https://www.globalplaza.hu/cikk/20-evesek-az-elso-budapesti-bevasarlokozpontok

https://lechnerkozpont.hu/cIkk/a-rakoczi-ut-kalandos-tortenetu-szalloja

https://pestbuda.hu/cikk/20191217_domonkos_csaba_50_eve_keszult_el_a_barossteri_kozlekedesi_csomopont

https://home-center-management.de/

https://index.hu/urbanista/2019/05/23/otthon_aruhaz_rakoczi_ut_budapest_szellemplaza_elhagyatott_epulet_kiallitas_monne_kepzomuveszeti_egyetem/

https://24.hu/kultura/2016/02/26/ismeretlen-budapest-kivegzohely-a-varos-kozepen/         

szerk: Őze Sándor