"Az infrastruktúra a város szíve" - Martin Barry
Alapesetben nem gondolunk rá, mégis meghatározza hétköznapjainkat a várost behálózó infrastruktúra. Vannak, akik unalmasnak tartják, vannak akik egyenesen rondának, ám Martin Barry és a reSITE csapata számára a város szívét jelenti. A konferencia fővédnökével beszélgettünk a reSITE 2017 programjairól, újdonságairól és persze az infrastruktúrában rejlő megannyi lehetőségről.
éf: Elsősorban tájépítészként tevékenykedsz, de történelemszakos bölcsész és közgazdász diplomád is van. Mindemellett konferenciákat szervezel, tanítasz, publikációkat írsz az emberközpontú tervezésről, és a sornak még koránt sincs vége. Ez a különböző területekről jövő, összegyűjtött tapasztalat, ez a sokféleség hogyan segít az életben, a tervezésben, a tanításban és természetesen a reSITE megszervezésében?
Martin Barry: Mindig meglepődöm azon, hogy mennyi minden, sokszor mennyi ellentétes dolog érdekel. Gyakran eszembe jut, hogy sokkal egyszerűbb lenne az életem, ha hagyományosan, csak egy tudományban lennék szakértő, lehetnék méhész vagy ácsmester, de az is megkönnyítené, ha egyszerű hobbim, időbeosztásom lenne. Az az igazság, hogy hadilábon állok a rutinnal, és csodálom azokat, akiknek ez megy. Mindig ámulattal tekintünk arra, ami nem a miénk vagy amiben hiányt szenvedünk. Számomra ugyanúgy élvezetet nyújt a The New York Times művészetek vagy divat rovatának olvasása, mint az üzleti. Valahogy mindig is az ellentétek között zajlott az életem, az univerzum különböző szegleteiből gyűjtöttem össze azt tudáshalmazt, amit aztán ars poeticává gyúrtam össze. Amikor a diplomatémámat kutattam, a tanáraim is megjegyezték, hogy annyira szerteágazó gondolatokat ötvözök, hogy nem gondolták volna, hogy a végén kerek egésszé válik - de sikerült. Ez a gondolat a reSITE-ra is igaz. Rengeteg olyan visszajelzést kaptunk az elején, hogy túlságosan is különböznek egymástól az előadások. De városaink is erre a különbözőségre, a számtalan gondolatra, ötletekre épülnek, s a reSITE fő témája maga a város. Egyszerűen nem vizsgálhatjuk a várost a sokféleség nélkül, így érthető, hogy a konferencia "tudásanyaga" is különböző. Megjegyzem, a végén mindig kiderül, hogy ez az egész mennyire egyszerű, végtére is mindannyian a városainkat szeretnénk jobbá tenni. Olyan fejlesztéseket szeretnénk véghezvinni, amelyekkel nyugodt szívvel hagyjuk a jövő generációjára a városokat. Ehhez magas színvonalú közterületek megvalósítása, az állami építészetbe való befektetés vezet. Persze ahhoz, hogy ez megvalósítsuljon, elengedhetetlen a másokkal való együttműködés, hiszen a felvetődő problémákra sokkal jobb válaszokat adhatunk együtt. Mindezt egy tiszta, erős vízióval megáldott határozott vezető képes összefogni és végrehajtani. A folyónak is különböző ágai vannak, amíg összeérve egyként ömlenek a tengerbe.
éf: Milyen izgalmakat rejt az idei konferencia?
MB: "Hogy mi? Láthatatlan város? Az mégis micsoda?" - kérdezték sokan, amikor szerveztük az idei konferenciát. Talán egy kissé rejtélyesre sikerült a témaválasztás, de az az igazság, hogy a legalapvetőbb - ám számunkra mégis láthatatlan - dologgal fogunk foglalkozni: egy város alapvető infrastruktúrájával. S ez a téma rengeteg meglepetést tartogat, amire a konferencián fény derül.
éf: Melyik előadásokat, előadókat ajánlod az érdeklődőknek? Kik, mik lesznek a reSITE 2017 fénypontjai?
MB: Rengeteg izgalmas téma és világszerte ismert előadó lesz, akik közül nehezen emelek ki akár egyet is. Viszont az idei program tele van belevaló női előadókkal, akik a szakterületükön vérbeli profik. Kathryn Gustafson az egyik kedvenc tájépítészem a világon, Kazuyo Sejima épületei mindig egy meditatív tapasztalatot adnak számomra. Az, ahogy Martina Ableidinger a hulladékgazdálkodásról gondolkozik, lenyűgöző. De a sor még folytatható a varázslatos Caroline Bos (UNStudio) projektjeivel és a világításról művészként gondolkodó Leni Schwendingerrel, aki több tucat középületet, hidat és közteret ékít fel a fénnyel. Az a meglátásom, hogy a jövő (városa) rengeteget tartogat a nők számára, de mellettük olyan szakembereket is hívtunk idén, mint Párizs polgármester-helyettese, Jean-Louis Missika, a díjnyertes Enric Battle, aki Barcelonából repül hozzánk vagy Philippe Guitard a Veolia Csoport vezetője, aki pl. az okos vízről fog előadást tartani.
éf: A "láthatatlan város" a konferencia fő témája. Pontosan hogyan formálja az infrastruktúra a városokat?
MB: Annyira esszenciális az infrastruktúra, hogy többségünk nem is nagyon gondolkodik rajta vagy ha mégis, akkor nyakkendős mérnököket vagy hatalmas hidakat vizionálnak. Holott mindez ott van a lábunk alatt vagy a fejünk felett, éjjel-nappal. A közvélemény sok esetben csúnyának tartja, legjobb esetben is unalmasnak értékeli, holott ez nem mindig igaz, sőt, az infrastruktúra a város szíve és érhálózata. Amikor látjuk az oszlopokat, drótokat, csöveket, vízvezetékeket, rájövünk, hogy mennyire lenyűgöző ez a komplexitás. A konferencián a dizájnra helyezzük a hangsúlyt, miközben nyomatékosítjuk, hogy úgy kell gondolkoznunk róla, hogy ez a magán- és kulturális fejlesztések befektetési eszköze. A technikai infrastruktúra elhasználja a város költség keretének nagy részét. A felgyorsult világban minden hamar elavul, ezért a városfejlesztés még kegyetlenebb, mint valaha. Nemcsak a zsúfolt utak vagy a szemétégetők környezetre gyakorolt negatív hatásának csökkentéséről beszélünk, hanem arról a törekvésről, hogy a városi infrastruktúra a technikai és fenntartható megközelítések összekapcsolásának jelentős motorja legyen. Az alacsony energiával, az okos megoldásokkal közösen pedig egy teljesen új identitás, egy új jövő elé néz a város. A jövő technikai infrastruktúrája olyan új lehetőségeket ad, amelyekkel újra marketingezheti magát egy város. Kazuyo Sejima is olyan épületekről beszél, ahol teret adunk a közösségnek, az emberi tevékenységnek.
éf: Milyen újdonságokkal várjátok a látogatókat?
MB: A tavalyi rendezvény után kaptunk hideget-meleget, amiért beleálltunk a migráció témájába, idén a politika kevesebb hangsúlyt kap, s inkább a dizájnra fókuszálunk. Tudod, rengeteg időt töltünk a konferenciának, ennek az élménynek a megtervezésével… mondhatni túl sokat is! De megéri, mert jó visszajelzéseket kapunk, mindenki élvezi a hangulatot. Ez inspirál minket abban, hogyan tehetjük még izgalmasabbá, milyen programokkal színesíthetjük a konferenciát. Itt a legokosabb emberektől tanulhatsz az aktuális problémákról, miközben a parkban találkozhatsz ismerősökkel, hatalmas kék szemüvegben lőhettek szelfit vagy belefuthattok egy "láthatatlan" vendégbe idén. Osamu és az ő interaktív workshopjai annyi ötlettel es energiával töltenek fel, hogy észre sem vesszük, hogy tulajdonképpen elfáradtunk. Sőt, a résztvevőket a prágai éjszakába is invitáljuk, ahol fényfestésen, kocsmatúrán, vehetnek részt, vagy táncolhatnak velünk a csillagos ég alatt.
Fürdős Zsanett
07:41
Aránytévesztés?
Bár a konferencia a szépészettel foglalkozott, hibának tartom azt, hogy a város lényegét meghatározó, GONDJAINAK ZÖMÉT adó városi közlekedésről, a városi közlekedési hálózatokról szó sem esett.
A méltató cikk címe, a nyilatkozó sztár szándékai és a konferencia tartalma között igen nagy a különbség.
Gondjaink zöme nem abból keletkezik, hogy a házakat miként díszvilágítjuk! Csak bele kellene nézni a napi sajtóba, ahol a mai gondok bőséges tárháza megtalálható! Mi lehet az oka, hogy nem akarjuk felismerni a települések valódi gondjait?
Aránytévesztésnek tartom ezt, mely sajnos a hazai helyzetet is jellemzi.
Nyilvánvalóan lehetne erről is egy "város szíve" rangú - inkább a város érrendszere című - konferenciát rendezni, mely legalább ennyire hasznos lehetne.
Ez alkalmat adna arra is, hogy el lehessen dönteni: a város érrendszere a fontosabb, vagy a város kozmetikázása.
A másik említendő az "okos" víz fogalma. Ma nagy a késztetés arra, hogy minden újat az okos jeltzővel ruházzunk föl, pedig az esetk többségében csak arról van szó, ogy valahogy kapcsolatba kerül valami a számítástechnikával.
Véleményem szerint okos csak élőlény lehet, főleg az ember.
Nem lehet okos egy tégla, sem egy város, még egy cipő sem! Ez csak egy súlyos fordítói tévedés!
Lehet okosan vagy még inkább okosabban tervezett a város, de az ember által mindenkor.
Különben egyből lennie kell buta víznek, buta téglának, buta városnak is.
Lesz pl. okos WC-papír is? Mit fog ez majd "tudni"?