Balázs Fürdő Hidegkút kapujában

Harmat Anna Hauszmann-díjas diplomatervében egy új fürdő koncepcióját vázolta fel a Hűvösvölgyi út és az Ördögárok közötti keskeny sávra, a Balázs család legendás vendéglőjének helyére. A döntően föld alá rejtett, a környező hegyek látványa felé megnyíló épület két súlypontját a galériás, világos, zsibongó uszodatér és a török fürdők világát idéző sötétebb, csendesebb zóna alkotja – utóbbit a felszínen markáns homokkő burkolatú tömeg jelzi.

A tervezési helyszín Buda második kerülete, a hűvösvölgyi végállomás környéke. A városrész hegyes-dombos területen fekszik, két jól elkülöníthető része az északi II./A elnevezésű Pesthidegkút, illetve a déli részek. Hűvösvölgy e kettő között képez jellegzetes szűkületet, ezért is nevezik „Hidegkút kapujának". Itt vezet át a kerület egyik legforgalmasabb útvonala, a Hűvösvölgyi út, és az egész kerületet átszelő 61-es villamos végállomása is itt található. Hűvösvölgy és Hidegkút vidéke különleges adottságokkal, színes történelmi múlttal és sokrétű kultúrával rendelkező, szinte az idők kezdete óta lakott terület. Hűvösvölgy a kerület nagyrészét elfoglaló Budai Tájvédelmi Körzetet is kettészeli, emiatt népszerű kiránduló- és túraútvonalak vezetnek erre.

 

 

A forgalmas Hűvösvölgyi út itt simul az Ördög-árok vonalához, sajátos, keskeny sávot hagyva a patak partján. Ezen a kontúron már 1700-ban állt egy fogadó, ahová a Budára tartó solymári és egyéb környékbeli fuvarosok betértek egy-egy pihentető italra, vagy a máriaremetei zarándokok egy kis harapnivalóra. Száz évvel később a Balázs család épített itt vendéglőt, amely - a villamosvonal megépülése után - a hétvégi kirándulások örömeit felfedező városi polgárság körében hamar népszerű, szinte legendás lett. 1981-ben az épület leégett, és bár 1999-ben újra megnyílt, nemrég ismét bezárt, tavaly pedig a bontását is elrendelték.

Program

A tervezett ház uszoda-fürdőépület, melyet a volt Balázs Vendéglő, illetve a mellette lévő, használaton kívüli, régi BKV-buszforduló területére terveztem. Funkcióválasztásom oka az volt, hogy a II., II./A kerületi lakosok alig találnak a közelben úszási lehetőséget; a legközelebbi ilyen létesítmény a Csaba utcai uszoda, de ez Hűvösvölgytől 12 km-re fekszik. Az uszoda délelőttönként a környékbeli óvodások és iskolások tanuszodájaként működhet, reggel, illetve délutántól zárásig az egész medencét a nagyközönség használhatja. A fürdőrészleg fűtött kövén nők és férfiak naponkénti váltásban pihenhetnek.

 

 

A házat Balázs Fürdőnek neveztem el, egyrészt megőrizve ezzel egy várostörténeti jelentőséggel bíró hely emlékét, másrészt utalva a budapesti fürdőkre, melyek jórésze személy- vagy családnevet visel. A kedvező hidrogeológiai adottságokat kihasználva (körülbelül 800 m mélyen 42 °C-os termálkarsztvíz található) a sportcélú úszómedencén kívül termálvizes gyógymedencék is létesíthetők. A környék épített környezete és természeti adottságai is figyelemre méltóak.

Beépítés

A telket a Hűvösvölgyi út, majd a villamosvonal rézsűje, északról az erdőbe bekötő utca, keletről az Ördög-árok, míg délről egy kereskedelmi célú, közepes méretű ház és telke határolja. A helyszín bővebb környezetét is meghatározza a Hűvösvölgyi út csőszerűsége: a jelentős autóforgalom miatt az útvonalat masszív, átláthatatlan kerítések határolják – elvéve ezzel az erdő nem mindennapi látványát.

A telepítés fontos része a bicikliút új vonalvezetése. Jelenleg a kerületi kerékpározó lakosok az erdei sétányt használva juthatnak haza, illetve a városba. Ez azonban dimbes-dombos, használata fárasztó, ezért inkább a Völgy utca-Hűvösvölgyi út útvonalon járnak, amely viszont forgalmas, zajos és feleslegesen nagy kerülővel jár. Javaslatom szerint a Völgy utca kitorkollása előtt a bicikliút letérhetne az Ördög-árok partjára, és egyenesen kivezethetne az újonnan kiépített hűvösvölgyi központi pihenőparkba. Elvezetne a Balázs Fürdő alatt-mellett is, amely nagy zöld felületeivel a hétvégi bicikli- és kirándulóforgalom kedvelt találkozó- és pihenőhelye lehetne.

 

 

(Infrastrukturális szempontból kimondottan előnyös a helyszín, mivel az Országos Kéktúra útvonal itt vezet át a Nagyrétről a vitorlázó repülőtér felé. A Gyermekvasút végállomása 200, a 61-es villamosé mintegy 100 m-re van.)

Koncepció

A beépítést meghatározó főbb szempontok a következők voltak: az erdő és az Ördög-árok tisztelete, a jelentős hétvégi kirándulóforgalom, a hétköznapi és hétvégi kerékpáros közönség, a szomszéd óvoda és bölcsőde, valamint a tájolás. A telek a környék legmélyebb pontján fekszik, a terep minden irányban emelkedik. Ez érdekes téri helyzetet hoz létre, amit a vízszintes tetővel hangsúlyoztam (mintha vízzel lenne feltöltve).

A város felől közelítve úgy éreztem, a sok betonkerítés után fontos lenne megnyitni ezt a teret, ezért került a funkciók nagy része a föld alá. A terepszint felett csak a megérkezés történik (itt egy büfé is helyet kap), valamint a török fürdő hagyományait felidéző, meleg kőburkolatú tömb tűnik fel. Az emelet mintegy galériaszintként működik, az érdeklődő szülők innen nézhetik gyerekeiket úszástanulás közben.

A két rész (az uszoda és a fürdő) világa kissé eltér egymástól; az uszoda világos, zsibongóbb, míg a fürdőrészleg sötétebb, csendesebb, gőzösebb. Ugyanakkor nem különül el a kettő, együtt működnek. Az öltözősávból egy nyomott belmagasságú folyosón juthatunk el a fürdő ’bejáratához’, de közben látjuk, halljuk az úszókat.

 

 

Tömeg

A tömegalakítás a már említett szempontok szerint alakult. Egy lemez hajlik hosszan a medence fölé, alatta látjuk az erdőt, az erdőből az utat. A hosszanti tartószerkezet is ezt az elképzelést hangsúlyozza. A fürdő teljes egészében a föld alatt helyezkedik el, csak az erdő felé nyit. Ahogy haladunk az uszodából a meleg kő tömb felé, egyre csendesedik a ház. Ami ezt a folyamatot végigkíséri, az a homokkő burkolatú fal, ez jelöli ki a ház helyét a földben.

A török fürdőt időző meleg kő tömbje egy két élén felhasított tömeg. Egyik nyílása a déli oldalon, a padlóvonal fölött található, a másik a gépészeti berendezések hasítékaként jelenik meg. Az itt áramló füst, gőz finom árnyékot vethet a belső térben. Fontos szempont volt, hogy a Gyermekvasút végállomásáról felülről látjuk a telket, ezért törekedtem egy szép helyszínrajzi kompozíció kialakítására is.

 

 

Anyag

Az uszoda hangulatát az anyaghasználat is meghatározza: a két végfal vasbetonból készül, felületük fehér lazúrfestékkel kezelt. A könnyű trapézlemezes födémet hosszú, acél rácsostartók hordják.

 

 

A padlóburkolat is hárshegyi homokkőből készül, felülete tisztítható, vizesen sem csúszik és mezítláb is jó érzés járni rajta. A fürdő szerkezete is vasbeton, és ennek is homokkő a burkolata. Itt az üvegfelületek kevésbé hangsúlyosak, mint az uszodatérben, a dobozszerű tömegek dominálnak. Ezekben helyeztem el a medencék nagy részét és más funkciókat.

Harmat Anna

---

Balázs Fürdő – diplomaterv, BME Építészmérnöki Kar

tervező: Harmat Anna

tervezés éve: 2012
helyszín: Hűvösvölgy, Budapest II. kerület

konzulensek:

építészet: Fejérdy Péter DLA
tartószerkezet: Csuka Bernát
épületszerkezet: Kuntner Ferenc
építéskivitelezés: Pém Attila
épületgépészet: Szikra Csaba
épületvillamosság: Filetóth Levente
opponencia: Helmle Csaba