Közélet, hírek
Bálint Imre ismét elnök – rendkívüli tisztújítást tartott a BÉK
2013.04.19. 10:01
Nem volt meglepetés a BÉK rendkívüli tisztújításán, a közgyűlés közel 200 fős részvétellel lezajlott és Bálint Imrét választotta ismét elnökévé. Bardóczi Sándor beszámolója.
A Budapesti Építész Kamara április 19-én egyetlen napirendi ponttal tartotta meg rendkívüli tisztújító közgyűlését, amelyet Mónus János elnök egészségügyi okokból történt váratlan lemondása indokolt. A Miklós Balázs, Nagy Iván, Schwarczuk Ágnes Sugár Péter és Vikár András DLA alkotta jelölőbizottság végül egyetlen jelöltet, a korábban leköszönt Bálint Imrét jelölte a megüresedett elnöki posztra. A jelölő bizottság elnöke a helyszíni jelentésében elmondta, külső jelölés nem érkezett a JB közleményében megjelölt határidőig, ezért általuk több alkalmasnak tartott jelölttel vették fel a kapcsolatot. Közülük pedig csak Bálint Imre vállalta a jelölést.
A közel kétszáz megjelent BÉK tag előtt Bálint Imre elnökjelölti programjában a hangsúlyokat a szakma jobb láthatóságára, megnyilatkozásainak erősítésére helyezte, különös tekintettel a budapesti Duna szakaszok, a most futó vagy előkészítés alatti kiemelt beruházások (Várlejtő, Ybl bazár, Múzeumi Negyed, Rubik múzeum, Stadion „negyed") ügyében. Hangsúlyozta, a Budapesti Építész Kamara nem a projektek megakasztásában, gátlásában, hanem szakmai megalapozásában érdekelt, ezért szándékában áll felvenni a korábban már kialakított csatornákon keresztül a kapcsolatokat a projektek kormányzati felelőseivel. Bálint szólt még a megváltozott tervtanácsi rendszerrel kapcsolatos tisztán látás fontosságáról, amellyel kapcsolatban Sersliné Kócsi Margittal tervez egyeztetéseket, valamint a főváros szakmai vezetésével történő szinte napi szintű kapcsolat kialakításáról, ahol Finta Sándor főépítésszel kíván tárgyalóasztalhoz ülni.
Több kérdés és megjegyzés is érkezett a jelölthöz. Eltér István szorgalmazta, hogy a Mónus János által kezdeményezett rendszeres küldötti összejövetelek ne kerüljenek le a BÉK napirendjéről, illetve firtatta azt a kérdést, hogy mi az álláspontja az elnökjelöltnek a pletykák szerint a kormányzat által tervezett építész szerzői jog eltörlésével kapcsolatban. Egy hozzászóló az Építésügyi Minisztérium helyreállítását szorgalmazta (nem új keletű ez a felvetés, bár kérdéses, ebben egy BÉK elnöknek mekkora mozgástere van), míg Csapó Balázs a jelöltállítási feltételek BÉK-en belüli „antidemokratikus irányát" kifogásolta, amely méltatlan helyzetbe hozva a jelöltet is, a „régi időket idéző" egyváltozós szavazássá degradálta a jelenlegi rendkívüli taggyűlést is.
Bálint Imre válaszaiban jelezte, hogy a küldötti értekezleteket fontos kérdésekben a jövőben is össze fogják hívni, a szerzői jogokkal kapcsolatban pedig a kis mozgástérre hivatkozott, hiszen a jogszabály tervezése nem a szakma bevonásával indult meg. Mindenesetre jelezte, hogy ha megkeresik az elnökséget, akkor elmondják a véleményüket, ha pedig „súlyossá válik a helyzet", akkor ezt megteszik megkeresés nélkül is. Jelezte azt is, hogy tájékozódott kormányzati körökben az építés ügyének a jelenlegi szintről való „nem miniszteriális, de összefogottabb" kezelésének lehetőségéről is. Azt a választ kapta, hogy „felülvizsgálják a kérdést". Csapó Balázst a jelölt arra kérte, hogy ha van bármilyen gondolata a jelölési és választási rendszer reformjára, azt ossza meg az elnökséggel.
A titkos szavazáson a budapesti kamara tagjai 199 érvényes szavattal Bálint Imrét 183 igen és 16 nem szavazattal ismét elnökükké választották. Bálint Imre meghatódottságának adott hangot köszönő beszédében, és a munka mihamarabbi megkezdését ígérte a kamara tagjainak.
Bardóczi Sándor
12:50
Lehet, hogy sokakat meglep, de szerintem a jelenlegi szerzői jog csak kárunkra van, ebben a formában jobb, ha eltörlik.
Most durván az van, hogy annak ellenére, hogy az eredeti szerző kézzel-lábbal tiltakozik, az épületet bárki átépítheti, lebonthatja, DE! mivel a szerzői jogról lemondani nem lehet az eredeti szerző felelőssége nem szűnik meg. A terveket pedig pedig a tisztességes ár alá kínálva vállalkozó "kollégák" elbarmolhatják, legfeljebb nem módosításként, hanem új tervként adják be.
Én megértem a tulajdonosokat, hogy egy épületben legyen joga úgy élni, ahogy ő akar, ebből következik, hogy az építészeti mű nem lehet feltétlenül örök. Az eredeti szerzőnek viszont legyen joga a véleménye nyilvánosságára és ne lehessen árverseny alapján új tervezőt választani (persze ezt nehéz ellenőrizni, de lehetne rá formát találni)
HI
ui. csak ötlet a kamarának, ne csak elmenjenek és tiltakozzanak az utölsó pillanatban, hanem kérdezzék meg a tagságot és ha kell a problémákat mutassák be a széles társadalmi körben.
22:24
@HI: " ne csak elmenjenek és tiltakozzanak az utölsó pillanatban, hanem kérdezzék meg a tagságot és ha kell a problémákat mutassák be a széles társadalmi körben."Mindenképpen proaktív hozzáállásra lenne szükség. Sok minden történik mostanában Budapesten. Bizonyára megfogalmazható ezekkel kapcsolatban testületi vélemény. Ha igen, akkor azt kommunikálni kell! Különben senki nem fog tudni róla, és még kevesebbeket fog érdekelni. Elébe kell menni az eseményeknek. Nem, ha majd megkérdeznek. Megkérdezni a Győzikét is megkérdezik. Ha van egy bizonyos szakmai kompetenciánk, ami feljogosít a megszólalásra, akkor helytelen a hallgatás.Esetleg fel lehetne állítani egy afféle "akcióbrigádot", akik a kamara ilyen jellegű megjelenéseit rendszeresen lebonyolítanák (sajtótájékoztató, háttérbeszélgetés, szakmai anyag, helyszínbejárás stb).
06:05
@lecsó: "Ha van egy bizonyos szakmai kompetenciánk, ami feljogosít a megszólalásra, akkor helytelen a hallgatás."
Már ha van. Néhány ember szűk körön belül tartott véleménye nem nevezhető annak.
17:42
@HI: Pedig, hogy a háttérben mozgolódik valami arról, ha nem kapnám a Mérnök Újságot nem is tudnék. Ebben olvastam, hogy fordítják a HOAI-t mint állat, és valószínűleg megint bevezetnek egy teljesen idegen rendszert.
Mert ha en nem így lenne, akkor nem került volna sor ezekre:
Ezt: 43 Megállapította: 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 65. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.
(9)40 Aki tervezői, beruházáslebonyolítói és építési műszaki ellenőri jogosultsággal is rendelkezik, az e három feladatkört együtt - külön jogszabály szerint szabályozott - tanácsadó mérnök címen láthatja el.
(9)45 Aki tervezői, beruházáslebonyolítói és építési műszaki ellenőri jogosultsággal is rendelkezik, az e három feladatkört együtt - külön jogszabály szerint szabályozott - beruházási tanácsadó címen láthatja el.
ezt utóbbit: Módosította: 109/2013. (IV. 9.) Korm. rendelet 2. § (20) 5.3.
De szerintem ez még mindig nem biztos, hogy a végső változat, mert sajnos az építési törvényt is hozzákellene még ehhez igazítani, mert a törvény nem tartalmaz beruházási tanácsadót, mint szakmagyakorlót, és a kormányt – bármennyire is fájhat neki -, csak azoknak a szakmagyakorlóknak a szabályoázása van lehetősége, amelyet a törvény nevesít. És ilyen nem nevesít.
És hogy ezekről mind Tamás, mind Etelka hallgat, ugyanúgy járunk, mint az elmúlt napokban, hogy a BM honlapjára csütörtökön felkerül egy rendelettervezet és nagykegyesen pénteken délig megengedik, hogy hozzá szóljunk. (Tehát az alkalom megvolt nem panaszkodjunk!)
Ryhe
És a fentiekben a lnyeg a tervezőn van! Még akkor is, ha egyébként életében nem látott közelről egy építkezést!
18:30
@HI: "Már ha van. Néhány ember szűk körön belül tartott véleménye nem nevezhető annak."
A kompetencia a státuszból fakad, ami meg a tagok összességétől származik. Szóval, amilyen a tagság, olyan a főnökség.
05:59
@Hartmann György Sándor: Kedves Gyuri!
A HOAI olvasható itt: http://e-gepesz.hu/nyomtat.php?id=14005.
Talán jellemző, hogy a Mérnök Újságban és a gépészeknél lehet erről olvasni, a MÉK-nél nem.
Tavaly óta, miután jogilag lehetőség nyílt egy tervezői díjszabás bevezetésére (ez még nem jelenti azt, hogy lesz is) az illetékesek hirtelen megokosodva azt találták ki, hogy másoljuk le a HOAI-t. Ez elsőre nem olyan rossz ötlet, hiszen az már elfogadott az EU rendszerében és szakmai tartalmát nézve nem áll tőlünk távol. Azért írom, hogy hogy szakmai tartalmát nézve, mert a társadalmi és a szabályozási környezetet nézve fényévnyiek a különbségek. (Zárójelben a helyzetet szemléltetve kb. egy évvel ezelőtt - akkor még HOAI-ről szó sem volt - javaasoltam a kamarában egy tervstruktúrát, aminek a főbb alapja a dokumentálandó vázlatterv, optimum számítások és költségelemzések voltak. Ezt a mintaterv készítő kollégák írásban ellenezték, talán abban maradt egyetértés, hogy a vázlatterv kell. Ha valaki elolvassa a HOAI-t láthatja, hogy a vázlatterv, a jóváhagyási terv és a hatékonysági elemzések a legfőbb munkarészek. )
Ami a szabályozási környezetet illeti. Jelen szabályozásunk nem felkészült arra, hogy a minőséget előzetesen az esetleges bajokat megelőzve ellenőrizze. Az utólag majd megbüntetem filozófiájú építésfelügyelet nem az. A HOAI egy teljesen más ellenőrzési struktúrát kíván, ami magával vonja a jogosultsági körök felülvizsgálatát, eleve a tervező szerepkürének átértelmezését (ez nagyon összetett dolog, itt most csak címszó).
A társadalmi közegben a gazdaságin túl a legfontosabb, hogy nálunk a társadalom elfelejtette, hogy az alkotó tevékenységet mérhetően értékelje. Sajnos a tervezés, mint alkotás - tisztelet a kevés kivételnek - a szükséges adminisztráció, a lel lehet nyúlni, a kihasználom, ellopom kategóriába tartozik. A minőség bemutatása és ellenőrzése többek között azért fontos, mert a technokráciának ez biztosítja a kontroll szerepet, ami persze nem biztos, hogy tetszik a politikának, mert akkor plasztikussá válhatnak az esetleges hibás döntések.
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha mondjuk holnap reggeltől bevezetnénk nálunk a HOAI-t és az ott lévő díjakat, akkor a tartalmi részt a szakma nagyobb hányada nem tudná teljesíteni, ill. megfelelő információs adatbázisok hiányában talán senki. A dologban a groteszk az, hogy a jogi számonkérés ma már nálunk is lehetőség pl. egy nem megfelelő energetikai tervezés esetén, de más helyzetekben is, szóval a büntetés oldal már megint előrébb van.
Szóval változtani kell, de nem titokban, hanem nyilvánosan, szakmai és társadalmi közmegegyezések útján és ehhez idő kell. (Én pl. határozottan bosszús lennék, ha a kötelező díjszabást csak a közbeszerzésekre terjesztenék ki, a többiek, pedig boldoguljanak ahogy tudnak - ez is egy elhangzott lehetőség.)
10:59
@HI: HOAI=Honorarordnung für Architekten und Ingenieure - már, aki nem tudja. Én is most hallottam először ezt a rövidítést. (A wikipédián olvashatók a hozzátartozó munkarészek: http://de.wikipedia.org/wiki/Leistungsphasen_nach_HOAI.)
Már megint meglehetősen irracionálisnak tűnik, hogy míg a BM az ÉTDR bevezetésére 1,1 milliárd forintot költött, addig (úgy tűnik) ezt a kamarák valamilyen minimális pénzből akarják megvalósítani...(?) Csak valójában ezzel párhuzamosan az egész tervezési közbeszerzési rsz-t is felül kellene vizsgálni, hogy egésznek legyen valami értelme. Mármint ha arról beszélünk, hogy egy fair tervezési piacot akarunk kialakítani (legalább a közösségi beruházások körében).
Ilyen törekvésekről azonban nem hallani. (Szóljon ha valaki tud a színfalak mögötti munkáról!)
12:22
@zim: A HOAI magyarításának előkészítése folyik, abszolúte nem a színfalak mögött. Az összes kamarai tagozat, sok bizottság és az MMK delegáltjai is részt vesznek benne. Háttere: az egyetlen olyan európai díjszabás, amely átment az EU gazdasági versenyhivatali rostán, ergo az 1:1-es átvételnél nem tudna belekötni a GV, így ha máshol nem is, de az EU projekteknél és a közbeszerzési kiírásoknál érvényesíthő lehetne, ami még akkor is előnyös dolog lenne a mérnöktársadalom szempontjából, ha a konkrét német tervezési díjat 6-al osztanánk.
A MÉK-nél a bizottsági munkát Dulácska Zsolt és Csontos Csaba fogja össze. További előnye: nagyon felvilágosultan minden szakterületet külön kezel, 9 fázisban állapít meg díjtételeket (már a programalkotásra, adatbeszerzésre is, ami ugye nálunk a sci-fi kategória). Hátránya, hogy ahogy HI és HGYS mondja, nagyjából a teljes magyar építészeti jogrendet újra kéne gombolni hozzá, mert olyan tervfajtákat is nevesít, amiről mi csak álmodozunk. Átnézve ezt a jól szabályozott német rendeletet olyan érzésem támadt, mint az egyszeri trabant tulajdonosnak, mikor először ülhetett volán mögé egy Porshe szalonban, és a klímagombra rámutatva megkérdezi: az micsoda?
Saját szakterületemen (tájépítészet) belül mindazok a tervtípusok és tervtartalmak nevesítve vannak, amelyeket Németországban is szocializálódott tanáraim már bő két évtizede oktatnak idehaza (tájtervezés, térségi zöldhálózati terv, nemzeti parkok és világörökségi területek térségi kezelési tervei, szabadtértervezés stb.), de soha nem volt még alkalmam a való életben ilyen terveket készíteni (eddig a pontig nem is értettem, miért tanultuk). Rá kellett jönnöm, hogy a szakértelem, sőt néha értelem nélkül részben a szintén németből ferdített magyar építésügyi, településrendezési, területrendezési, vidékfejlesztési jogszabályok alakulása (ezeket a fejezeteket nem tartották fontosnak átvenni) miatt van ez így.
Első körben készült egy MMK által készített nyers fordítás, amelyet annyira nem szakfordító hozott össze, hogy szakmai átvizsgálás után ki kellett dobni egy jelentős részét az első fordításnak. Második körben szakmai lektorálás történt. Harmadikban azoknak a joghézagoknak a megjelölése, ahol a magyar jogrend és a német nem passzol, így egy "magyar HOAI" ezek nélkül értelmezhetetlen. Negyedik körben zajlik az MMK véleményezés. ötödikben eltűnik a BM süllyesztőiben. Miközben jött az újabb kormányukáz "mindent egyszerűsíteni még jobban". Ez az előző gyorsítások és egyszerűsítések fényében csak rosszat jelenthet. Itt tart a dolog. Kábé nem lesz belőle semmi a saját véleményem szerint. Maximum egy végtelenül egyszerű világ, ahol a pékmesterből avanzsált polgármester tervezi, közbeszerezteti és kivitelezti majd a közberuházásokat - zavaró mérnöki tényezők nélkül.
16:12
@bardóczi: Sajnos pont a hozzászólásod vége világít rá a lényegre...
17:14
@bardóczi: Kedves Sándor!
Szerinted a tagság hány százaléka tudta eddig, hogy folyik a HOAI elemzése, vagy egyáltalán milyen munkacsoportok, min dolgoznak és hány százaléka ismeri, hogy ezen munkáknak mi a tartalma?
19:57
@lecsó: Időm nincs hogy elmenjek marai ülésekre DE a technika megengedi hogy a "mire számítsunk", "mivel foglalkozunk" dolgokban tájékoztatást kapjunk. Emailban. Facebookon. Twitteren. Nem tudom ez gondot okozna ? Szívesen olvasnánk bármi hasznosat. Mégegyszer a Kamarától a napi szakmagyakorló semmi kézzelfoghatót nem kap. Jogszabályok véleményezésére is nevetséges időt kap, azaz abban sem alkot túlzottan. (hozzáteszem =még ) . Tegyük kérlek Bennetek interaktívvá a kapcsolatot. Nincs konkurens. Kedves Kamara min dolgozol jelenleg ?
21:51
@HI: Valószínűleg nagyon kevés. A mi tagozatunk ezt az infót a tájépítészek körében már kb. novemberben, az első nagy kamarai bizottsági összejövetel után terítette, remek kis munkacsoport (német szakfordító szakmabeliekből, egyetemi szakterületekből, szövetségből verbuvált önkéntesek) jött létre, több szakmaközi egyeztetésen részt vettünk, az önkéntesek sokat tettek azért, hogy a szöveg ránk eső része szakmailag megalapozott legyen (már elég sok félrefordítást megéltünk ahhoz, hogy ebbe komoly energiát fektessünk, még akkor is, ha nagy eséllyel kukában végzi az egész - ahogy szokta). Szerencsére mi még nem vagyunk olyan sokan, és nem állunk olyan jól, hogy megengedhessük a széthúzás luxusát. Az építész oldalról nem tudok referálni, rémlik, hogy a közlöny foglalkozott vele...
például 2012 szeptemberi MÉK hír: http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=3903&Itemid=52
18:40
@epiteszikon: Pl. fel lehetne állítani egy levelezőlistát (kizárólag tagok számára). Megbeszélni a Kamarával, hogy elkezdenek beküldeni anyagokat: hír, közlemény stb. Ha kiderül, hogy működik, megvan az interaktivitás, felhasználói megelégedettség, egy idő után hivatalossá lehetne tenni.
07:00
@lecsó: mondjuk a BÉK-nek pont van hírlevele és minden olyan tag kapja, aki megjelölt a névjegyzéki adatai között mail címet. Én pl kapok, az más kérdés, hogy milyen tartalommal. Mondjuk a BÉK honlap gyalázatos állapotban van, és például hírlevél feliratkozás opció nincs rajta...
08:27
@bardóczi: A hírlevél kevés. Szükséges interaktív felület minden tag hozzáférésével. Az információkat rendszerezve és időben kell a felületre felvinni. Ez a minimum.
Az "időben" alatt azt is értem, hogy nem egy elkészült anyogot kell feltenni, mikor már nincs idő véleményezni, hanem az anyag készítésével egyidőben folyamatosan kell tájékoztatni, hogy a beérkező véleményeket figyelembe lehessen venni.