Nézőpontok/Vélemény

Barcs posztmodern utcáinak története

1/18

A 20. század közepén még ellenséges Jugoszlávia határa Barcs mellett 1969-ben nyílt meg, ekkor épült újjá a Dráva közúti hídja. 70 méteres, acél- vasbeton összvértartós medernyílásai magyar tervek alapján, a jugoszláv fél kivitelezésében készültek.

Barcs központjába érkezve a hasonló, fiatal városokétól merőben eltérő központ fogad: téglaarchitektúra és magastetők, nagy gyalogos felületek jelzik az 1990-es évekre beköszöntő új időszámítást az építészetben.

A város első nagyszabású rendezési terve a Pécsiterv műhelyében készült, az 1970-es években, benne a kor számos városközpontjához hasonló, szabadon álló, 4-10 emeletes beépítésekkel. Ennek csak néhány része valósult meg.

A panelházak elemeit előállító házgyárak messze voltak, részben ezért is készült a Bajcsy-Zsilinszky út három lakóháza hagyományos technológiával, egyedi tervek alapján.

A belváros ellentétes végén, 1972-re készült el a 32 lakásos OTP-ház, szintén egyedi tervek alapján, a Pécsiterv műhelyéből.

Az épület eredetileg a brutalista, azaz a nyers betonfelületekkel operáló építészet egyik jellegzetes példája volt. A lakók később kevésbé egységes formában tatarozták a saját területüket, mára a szürke beton és élénk színvilág érdekes keverékét adva.

A korábban tervezett magasházas városközpont helyén 1994-re készült el az alacsony beépítésű, új központ, amelynek legnagyobb eleme az áruház és piac.

A terek és épületek kialakításán részben továbbra is a Pécsiterv szakemberei dolgoztak, míg az egyes épületek egyedi tervek szerint készültek.

Az 1991-ben átadott posta és telefonközpontban több kisebb üzlet is helyet kapott. Tervezője a Dél-Dunántúl számos hasonló távközlési épületét megálmodó Pelényi Margit, aki itt is a munkáira jellemző téglaarchitektúrát használta.

A központi üzletsor sétálóutcája a rossz időben kevésbé forgalmas, az üzletek azonban ma is szinte mind működnek.

A város 1990-ben vállalkozott új templom építésére, amelynek ügyét Bíró Zoltán lelkész karolta fel. Kezdeményezésére a templom költségvetésének jelentős része magánadományokból gyűlt össze.

Az új református templom végül 1994-re készült el, és vasárnaponként áll nyitva a gyülekezet és a látogatók előtt.

A városközpont szélén áll a rendőrség épülete is, amely a megfelelő karbantartás mellett szerencsére keveset változott az elmúlt közel három évtizedben.

A városközpont szélén végül mégis épült többszintes lakóház, de már a központi épületekhez illő stílusban.

A belváros területén, több mint 1300 méter mélyről tör a felszínre a 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvíz. A köré épült fürdő mai formájában 2002 óta fogadja a vendégeket.

A fürdő organikus épületegyüttese a városhoz több szálon is kötődő Dévényi Sándor munkája.

Az 1970-es évek elején épült városközponti tömbben 98 kétszobás lakás mellett földszinti üzletek is helyet kaptak. Főutcai homlokzataikra Darvas Iván helyi festőművész saját kezűleg készített művei 2015 és 2019 között kerültek fel.

A Dráva partja a szabadstrandot leszámítva részben ma is ipari terület, de már turisztikai kerékpárút és sétány is átvezet rajta. Az ehhez szükséges gyalogoshidat a Drávába torkolló Barcs-Komlósdi Rinya fölött szintén Dévényi Sándor építész díszítette.

?>
A 20. század közepén még ellenséges Jugoszlávia határa Barcs mellett 1969-ben nyílt meg, ekkor épült újjá a Dráva közúti hídja. 70 méteres, acél- vasbeton összvértartós medernyílásai magyar tervek alapján, a jugoszláv fél kivitelezésében készültek.
?>
Barcs központjába érkezve a hasonló, fiatal városokétól merőben eltérő központ fogad: téglaarchitektúra és magastetők, nagy gyalogos felületek jelzik az 1990-es évekre beköszöntő új időszámítást az építészetben.
?>
A város első nagyszabású rendezési terve a Pécsiterv műhelyében készült, az 1970-es években, benne a kor számos városközpontjához hasonló, szabadon álló, 4-10 emeletes beépítésekkel. Ennek csak néhány része valósult meg.
?>
A panelházak elemeit előállító házgyárak messze voltak, részben ezért is készült a Bajcsy-Zsilinszky út három lakóháza hagyományos technológiával, egyedi tervek alapján.
?>
A belváros ellentétes végén, 1972-re készült el a 32 lakásos OTP-ház, szintén egyedi tervek alapján, a Pécsiterv műhelyéből.
?>
Az épület eredetileg a brutalista, azaz a nyers betonfelületekkel operáló építészet egyik jellegzetes példája volt. A lakók később kevésbé egységes formában tatarozták a saját területüket, mára a szürke beton és élénk színvilág érdekes keverékét adva.
?>
A korábban tervezett magasházas városközpont helyén 1994-re készült el az alacsony beépítésű, új központ, amelynek legnagyobb eleme az áruház és piac.
?>
A terek és épületek kialakításán részben továbbra is a Pécsiterv szakemberei dolgoztak, míg az egyes épületek egyedi tervek szerint készültek.
?>
Az 1991-ben átadott posta és telefonközpontban több kisebb üzlet is helyet kapott. Tervezője a Dél-Dunántúl számos hasonló távközlési épületét megálmodó Pelényi Margit, aki itt is a munkáira jellemző téglaarchitektúrát használta.
?>
A központi üzletsor sétálóutcája a rossz időben kevésbé forgalmas, az üzletek azonban ma is szinte mind működnek.
?>
A város 1990-ben vállalkozott új templom építésére, amelynek ügyét Bíró Zoltán lelkész karolta fel. Kezdeményezésére a templom költségvetésének jelentős része magánadományokból gyűlt össze.
?>
Az új református templom végül 1994-re készült el, és vasárnaponként áll nyitva a gyülekezet és a látogatók előtt.
?>
A városközpont szélén áll a rendőrség épülete is, amely a megfelelő karbantartás mellett szerencsére keveset változott az elmúlt közel három évtizedben.
?>
A városközpont szélén végül mégis épült többszintes lakóház, de már a központi épületekhez illő stílusban.
?>
A belváros területén, több mint 1300 méter mélyről tör a felszínre a 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvíz. A köré épült fürdő mai formájában 2002 óta fogadja a vendégeket.
?>
A fürdő organikus épületegyüttese a városhoz több szálon is kötődő Dévényi Sándor munkája.
?>
Az 1970-es évek elején épült városközponti tömbben 98 kétszobás lakás mellett földszinti üzletek is helyet kaptak. Főutcai homlokzataikra Darvas Iván helyi festőművész saját kezűleg készített művei 2015 és 2019 között kerültek fel.
?>
A Dráva partja a szabadstrandot leszámítva részben ma is ipari terület, de már turisztikai kerékpárút és sétány is átvezet rajta. Az ehhez szükséges gyalogoshidat a Drávába torkolló Barcs-Komlósdi Rinya fölött   szintén Dévényi Sándor építész díszítette.
1/18

A 20. század közepén még ellenséges Jugoszlávia határa Barcs mellett 1969-ben nyílt meg, ekkor épült újjá a Dráva közúti hídja. 70 méteres, acél- vasbeton összvértartós medernyílásai magyar tervek alapján, a jugoszláv fél kivitelezésében készültek.

Barcs központjába érkezve a hasonló, fiatal városokétól merőben eltérő központ fogad: téglaarchitektúra és magastetők, nagy gyalogos felületek jelzik az 1990-es évekre beköszöntő új időszámítást az építészetben.

A város első nagyszabású rendezési terve a Pécsiterv műhelyében készült, az 1970-es években, benne a kor számos városközpontjához hasonló, szabadon álló, 4-10 emeletes beépítésekkel. Ennek csak néhány része valósult meg.

A panelházak elemeit előállító házgyárak messze voltak, részben ezért is készült a Bajcsy-Zsilinszky út három lakóháza hagyományos technológiával, egyedi tervek alapján.

A belváros ellentétes végén, 1972-re készült el a 32 lakásos OTP-ház, szintén egyedi tervek alapján, a Pécsiterv műhelyéből.

Az épület eredetileg a brutalista, azaz a nyers betonfelületekkel operáló építészet egyik jellegzetes példája volt. A lakók később kevésbé egységes formában tatarozták a saját területüket, mára a szürke beton és élénk színvilág érdekes keverékét adva.

A korábban tervezett magasházas városközpont helyén 1994-re készült el az alacsony beépítésű, új központ, amelynek legnagyobb eleme az áruház és piac.

A terek és épületek kialakításán részben továbbra is a Pécsiterv szakemberei dolgoztak, míg az egyes épületek egyedi tervek szerint készültek.

Az 1991-ben átadott posta és telefonközpontban több kisebb üzlet is helyet kapott. Tervezője a Dél-Dunántúl számos hasonló távközlési épületét megálmodó Pelényi Margit, aki itt is a munkáira jellemző téglaarchitektúrát használta.

A központi üzletsor sétálóutcája a rossz időben kevésbé forgalmas, az üzletek azonban ma is szinte mind működnek.

A város 1990-ben vállalkozott új templom építésére, amelynek ügyét Bíró Zoltán lelkész karolta fel. Kezdeményezésére a templom költségvetésének jelentős része magánadományokból gyűlt össze.

Az új református templom végül 1994-re készült el, és vasárnaponként áll nyitva a gyülekezet és a látogatók előtt.

A városközpont szélén áll a rendőrség épülete is, amely a megfelelő karbantartás mellett szerencsére keveset változott az elmúlt közel három évtizedben.

A városközpont szélén végül mégis épült többszintes lakóház, de már a központi épületekhez illő stílusban.

A belváros területén, több mint 1300 méter mélyről tör a felszínre a 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvíz. A köré épült fürdő mai formájában 2002 óta fogadja a vendégeket.

A fürdő organikus épületegyüttese a városhoz több szálon is kötődő Dévényi Sándor munkája.

Az 1970-es évek elején épült városközponti tömbben 98 kétszobás lakás mellett földszinti üzletek is helyet kaptak. Főutcai homlokzataikra Darvas Iván helyi festőművész saját kezűleg készített művei 2015 és 2019 között kerültek fel.

A Dráva partja a szabadstrandot leszámítva részben ma is ipari terület, de már turisztikai kerékpárút és sétány is átvezet rajta. Az ehhez szükséges gyalogoshidat a Drávába torkolló Barcs-Komlósdi Rinya fölött szintén Dévényi Sándor építész díszítette.

Nézőpontok/Vélemény

Barcs posztmodern utcáinak története

2023.04.08. 11:21
1/18

A 20. század közepén még ellenséges Jugoszlávia határa Barcs mellett 1969-ben nyílt meg, ekkor épült újjá a Dráva közúti hídja. 70 méteres, acél- vasbeton összvértartós medernyílásai magyar tervek alapján, a jugoszláv fél kivitelezésében készültek.

Barcs központjába érkezve a hasonló, fiatal városokétól merőben eltérő központ fogad: téglaarchitektúra és magastetők, nagy gyalogos felületek jelzik az 1990-es évekre beköszöntő új időszámítást az építészetben.

A város első nagyszabású rendezési terve a Pécsiterv műhelyében készült, az 1970-es években, benne a kor számos városközpontjához hasonló, szabadon álló, 4-10 emeletes beépítésekkel. Ennek csak néhány része valósult meg.

A panelházak elemeit előállító házgyárak messze voltak, részben ezért is készült a Bajcsy-Zsilinszky út három lakóháza hagyományos technológiával, egyedi tervek alapján.

A belváros ellentétes végén, 1972-re készült el a 32 lakásos OTP-ház, szintén egyedi tervek alapján, a Pécsiterv műhelyéből.

Az épület eredetileg a brutalista, azaz a nyers betonfelületekkel operáló építészet egyik jellegzetes példája volt. A lakók később kevésbé egységes formában tatarozták a saját területüket, mára a szürke beton és élénk színvilág érdekes keverékét adva.

A korábban tervezett magasházas városközpont helyén 1994-re készült el az alacsony beépítésű, új központ, amelynek legnagyobb eleme az áruház és piac.

A terek és épületek kialakításán részben továbbra is a Pécsiterv szakemberei dolgoztak, míg az egyes épületek egyedi tervek szerint készültek.

Az 1991-ben átadott posta és telefonközpontban több kisebb üzlet is helyet kapott. Tervezője a Dél-Dunántúl számos hasonló távközlési épületét megálmodó Pelényi Margit, aki itt is a munkáira jellemző téglaarchitektúrát használta.

A központi üzletsor sétálóutcája a rossz időben kevésbé forgalmas, az üzletek azonban ma is szinte mind működnek.

A város 1990-ben vállalkozott új templom építésére, amelynek ügyét Bíró Zoltán lelkész karolta fel. Kezdeményezésére a templom költségvetésének jelentős része magánadományokból gyűlt össze.

Az új református templom végül 1994-re készült el, és vasárnaponként áll nyitva a gyülekezet és a látogatók előtt.

A városközpont szélén áll a rendőrség épülete is, amely a megfelelő karbantartás mellett szerencsére keveset változott az elmúlt közel három évtizedben.

A városközpont szélén végül mégis épült többszintes lakóház, de már a központi épületekhez illő stílusban.

A belváros területén, több mint 1300 méter mélyről tör a felszínre a 55 fokos, nátrium-hidrogén-karbonátos gyógyvíz. A köré épült fürdő mai formájában 2002 óta fogadja a vendégeket.

A fürdő organikus épületegyüttese a városhoz több szálon is kötődő Dévényi Sándor munkája.

Az 1970-es évek elején épült városközponti tömbben 98 kétszobás lakás mellett földszinti üzletek is helyet kaptak. Főutcai homlokzataikra Darvas Iván helyi festőművész saját kezűleg készített művei 2015 és 2019 között kerültek fel.

A Dráva partja a szabadstrandot leszámítva részben ma is ipari terület, de már turisztikai kerékpárút és sétány is átvezet rajta. Az ehhez szükséges gyalogoshidat a Drávába torkolló Barcs-Komlósdi Rinya fölött szintén Dévényi Sándor építész díszítette.

Cikkinfó

Szerzők:
Fotók: Gulyás Attila

Projektinfó

Földrajzi hely:
Barcs

Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.