Újpest központjában 1994-ben kezdődött egy komplex üzlet -és lakóház tervezése Vadász György építész műtermében, ahol a munka közel felét már a 30 éves Basa Péter végezte, közösen Takács Tamással és Vadász Györggyel. Az 1996-ban átadott épület léptékével, funkcióival Újpest, mint városrész központi utcaképét erősítette.
Az elnyújtott U alakú épület fedett udvara mindhárom irányból szabadon átjárrhaó, belső árkádjai között üzletek kaptak helyet. A két alsó szintet összekötő lépcső sziklakertje egyedi különlegesség.
A tető összetett, könnyű vázszerkezete fölött, a felső két szinten lakásokat alakítottak ki. A táglaarhitektúra a városrész történelmi múltja előtt is tiszteleg.
Budakeszi református templomának tervezése már 1993-ban megkezdődött, de csak hét évvel később szentelhették fel. Az építés rendkívül sok megkötéssel járt, nem csak a mellette futó utcához, főúthoz, de az alatta haladó, beboltozott patakmederhez is igazodni kellett.
A tervek elkészítésében nagy szerepe volt Kiss Ervin statikai terveinek, és főként Merétey Sándor lelkésznek is, aki számos nehézségen át tartott ki a templom megépítése mellett.
A templom külső és belső világára is a kevés típusú anyagból álló, egyszerű kialakítás jellemző, összhangban a református templomépítészet hagyományaival.
Az építés óta eltelt 26 év részben rácáfol a fa alkalmazása miatti aggodalmakra, a jól kiválasztott alapanyaggal, és gondos karbantartással ma is jó állapotban van az épület – nem ez lesz az egyetlen példa erre a fotók között.
A Városmajor utcai Barabás-villa egyike annak a maroknyi épületnek, amik a mai Széll Kálmán téren túlnyújtózó város első beépítései voltak a 19. század közepén. Hajdanán hatalmas szőlő is tartozott hozzá, ami messze felnyúlt a Kissvábhegy oldalában. A villa állapota az ezredfordulóra vészesen leromlott.
A felújításra 2003-ban kiírt tervpályázat nyertes pályaművén Basa Péter a villa első tulajdonosának festményéből indult ki az eredeti állapot helyreállításához.
Az elmúlt másfél évszázadban a villához épült toldások lebontása után épülhettek meg a majdani rendezvényközpont kiszolgálóépületei, természetes anyagokból, gondosan ügyelve a műemléktől való elkülönülés, és harmónia örök kompromisszumaira.
A villát három oldalról körülvevő, de hozzá nem érő új épületekben kávézó, konferencia- és rendezvényterem kapott helyet, és működik 2003 óta a mai napig, míg körülötte és mögötte több mint ezer négyzetméteren terül el a szépen gondozott, szabadon látogatható park (a zártkörú rendezvények napjait leszámítva).
Az épületegyüttes felújítása 2004-ben elnyerte az európai építészet egyik legrangosabb kitüntetését, az Europa Nostra-díjat, széleskörű nemzetközi hírnevet szerezve alkotójának.
A Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 m-es Nagy-Kopaszon 2004-re épült előzmény nélküli új kilátó Basa Péter mellett Czér Péter és Jordán László statikai tervei alapján. Névadója Csergezán Pál természetfestő.
Az alapvetően egyenes gerendákból álló, mégis íves formájú szerkezet több mint száz csomópontjának szinte mindegyike más-más szöget zár be egymással. Az egyszerű építhetőség kedvéért a járműtechnika iránt rajongó tervező a motorok kardáncsuklóihoz hasonló, szabadon elfordulni képes, acél csomópontokat szerkesztett, amikből csak néhány félét kellett legyártani a gerendaváz összeépítéséhez.
A felfelé vezető úton a szerkezet csak sejtetni engedi a kibontakozó panorámát. Az ukrajnai erdőkből importált, kiváló minőségű faanyag húsz év elteltével, az esőnek és fagynak kitéve is ép maradt, ismét rávilágítva az alapanyagok fontosságára.
A kilátó átadása után két évvel Basa Péter megkapta a hazai építészet legrangosabb kitüntetésének számító Ybl Miklós-díjat. Munkásságát első kézből foglalja össze a 2025-ben megjelent könyv, aminek készítésében az Építészfórum korábbi főszerkesztője is főszerepet vállalt.
