Belvárosi amőbajáték

Az V. kerület gyalogos városrésszé alakulása újabb kis lépést halad előre: készül a Dorottya utca díszburkolata és a Szende Pál utca átépítése. Az átadás céldátuma 2009. június 30, de a kivitelezés már javában zajlik. A sétálóutcává alakult Dorottya utca végre kivezeti a Váci utca turistaforgalmát a Roosevelt térig és a Lánchídig. Az átépítés híre egyéb változásokat is indukált: a sokáig halott utcában új vendéglátóhelyek nyíltak. Bardóczi Sándor cikke.

A beruházás szorosan kapcsolódik a Budapest Szíve Fejlesztési Programhoz, amely a belváros tehermentesítését, humanizálását célozza meg¹. Ami újdonság a Dorottya utcában, hogy a fejlesztésben a magántőke a hírek szerint hathatósan részt vesz, többek között a Palazzo Dorottya fejlesztője (az olasz RDM csoport), a Gerbaud cukrászda és az Escada divatüzlet. Nem kis fegyvertény, bár a pénzarányok nem ismertek.

 

 

A Palazzo Dorottya kialakítását, az épület vegyes funkciójú átépítését Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda és a londoni AVCI Architects jegyzi. Az egykori Wurm ház² eredeti tervezője Pollack Mihály, időközbeni átépítésében előbb Diescher József, majd Hauszmann Alajos is segédkezett. Földszintjén kereskedelmi egységek, első emeletén luxusirodák, felső öt szintjén egyedi tervezésű luxus lakások kerülnek kialakításra. A hatalmas épület – a klasszicista Pest egyik szimbóluma – uralja a kis utcát, nyilván a környezetrendezés finanszírozásába történő részvétel is ennek köszönhető.

 

 

Az átépítés híre azonban egyéb változásokat is indukált: a nagy múltú Dorottya Galéria ismét megnyílt a szomszédban. A 8. számú épület - az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Medgyaszay István által tervezett székháza - ugyanis átkerült a kerületi önkormányzat vagyonkezelésébe. A kiállítótérben az év végéig a Műcsarnok az OFI-val együttműködve megrendezi a Köztes idő címet viselő kiállítás-sorozatot, az épület és a galéria jövője azonban egyelőre bizonytalan: az épület egészére vonatkozó korszerűsítési munkálatok elmaradtak.

A sokáig halott utca most két új vendéglátóhellyel indul: a Vörösmarty tér sarki kaszinó földszintjén a Boom&Brass étterem fullasztó luxusa, a Gerbaud ház oldalában a Dorottya Café nevű kávézó otthonos, dongaboltozatos belső térrel, elegáns dizájn bútorokkal. Továbbra is megoldatlan viszont a 4. számú épület sorsa a Szende Pál utca sarkán: az eredetileg Weber Antal által tervezett, sokszorosan átalakított neoreneszánsz épület korábban irodaház volt,  jó pár éve üresen áll.

 

 

Miközben a Palazzón is az utolsó simításokat végzik, az utcaburkolat kivitelezése már megkezdődött. Ennek során nemcsak a Dorottya utca kap süttői mészkővel hímzett gránitlap burkolatot, hanem a rá merőleges Szende Pál utca is forgalomcsillapított zónává alakul át. A Szende Pál utcában a megnövelt gyalogos felületet legyezőbe rakott bazalt kiskockaköves útburkolattal egészítik ki. A két utcában együttesen 34 db ’boulevard’ típusú kandeláber és néhány pihenőpad kerül kihelyezésre. A kandeláberek között 1-1 fával kétoldali fasort alakítanak ki mindkét utcában (az alkalmazott fafaj az újabban nagy belvárosi kedvencnek számító díszkörte³). Az utcakeresztezéseket mészkő pollerek határolják majd le, a Szende Pál utca és a Dorottya utca kereszteződésében a gyalogos burkolatok koncentrikus kört (gránit kiskockakő két színárnyalatban) formáznak. A terveket a Közlekedés Kft (felelős tervező: K. Boda Ilona közlekedésmérnök, tervező: Tóth Cecília közlekedésmérnök) jegyzi, a kivitelezést a Penta Kft (projektvezető: Hordós András) irányítja. Koncepcionális szinten a tervezésben Török Péter is részt vett.

A beruházás eleme az V. kerületi IVS-ben meghatározott „Hídfőterek és új pesti korzó" Akcióterületi Tervnek. A terv a most készülő két utcát a „közszféra fejlesztési területe – önkormányzat" beruházásaként aposztrofálja és ezek mellett a térség további átalakulásával számol. 2010-ben a terv a tér felszíni rendezésével egybekötve pottyantana le egy mélygarázst a József nádor térre⁶, 2011 és 2012 között pedig egyet a Roosevelt térre⁷. A tervek szerint a Roosevelt tér átalakítása során a József Attila utcából a Lánchídra ömlő forgalom is átrendeződne. A tér déli oldalára terelve a József Attila utca híd felé irányuló forgalmát az nem autózná körül a fásított közteret, ezáltal az északi oldalról, az Akadémia felől a közkerti terület gyalogosan is megközelíthető lehet.

---

1 Hogy mit még? Mélygarázsok a felszíni parkolás visszaszorításának komoly törekvése nélkül, megnövelt irodai, kereskedelmi és szállodai kapacitást, a kormányzati hivatalok megtartását, a sűrűség szinten tartását.

2  Wurm József vaskereskedő egy 1820-as árverésen jut az egykori sóház telkéhez. Duna felőli oldalán a kor leghíresebb kávézója működött.

3 Pyrus caleriana ’Chanticleer’. Népszerűségét elsősorban az Ötpacsirta utcai sikeres alkalmazásának köszönheti: ma egyre bátrabban állíthatjuk, hogy a belvárosban körte korszak kezd kialakulni: a Kiskörúton is ezzel a fajjal szándékoznak elvégezni a fapótlást.

4 Az önkormányzat a Veres Pálné utcában arra a kényszerre hivatkozott, hogy illeszkednie kellett a korábban befejezett északi kerületrész arculatához. Forrás: http://varoskepp.blog.hu/2009/04/23/a_belvaros_uj_foutcaja_most_tenyleg

5 A 6 cm vastag gránitlapokat látva most a Dorottya utcában fektetésre készen, a bëlga együttes „melós" című örökzöldje jutott eszembe: „…főnököm mondta: spóroljuk ki, tíz centi az nyóc centi, határidőre: öt!"

6  Ellenállók még nem szerveződnek, bár a tér fái már olyan szomorú torzók, hogy itt még a teljes csere is jobb állapotokat teremtene – már ha a mélygarázs helyet hagy nekik és nem faltól falig épül majd.

7  Utóbbit a gondos stratégák az MTA mostani felszíni parkolója alatt képzelik el. Egy fokkal jobb megoldás, mint a fásított terek kipécézése mélygarázs számára. A Hunyadi tér esete jól példázza: a mélygarázs telepítések helyét alaposan, a zöldfelületi értékekre is tekintettel át kéne gondolni. Azaz megint nem a mit? hanem a hogyan, hová és mekkorát kérdések megválaszolásával akad némi gond e téren.