Programok

Beszélgetés az Iparművészeti Múzeum tervezett bővítéséről

1/2

Az Iparművészeti Múzeum bővítése, tervező: Lukács István, Vikár András

Hirdetés
?>
Az Iparművészeti Múzeum bővítése, tervező: Lukács István, Vikár András
?>
1/2

Az Iparművészeti Múzeum bővítése, tervező: Lukács István, Vikár András

Beszélgetés az Iparművészeti Múzeum tervezett bővítéséről
Programok

Beszélgetés az Iparművészeti Múzeum tervezett bővítéséről

2012.09.21. 08:57

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Lukács István, Vikár András

Esemény kezdete:
2012.09.26. 16:00
Esemény vége:
2012.09.26. 18:00

Vélemények:
3

Az Iparművészeti Múzeum tervezett bővítése - Vetítéssel egybekötött beszélgetés Jékely Zsomborral, az Iparművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettesével és a tervező Vikár és Lukács Építész Stúdió munkatársaival 2012. szeptember 26-án 18 órától.

2012. szeptember 26. szerda, 18:00
Pázmány Péter Katolikus Egyetem - BTK
1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1. 209.

MÉTA
MűvészettörténÉszek esTi alakulAta

A CentrArt Estek folytatásaként 2012 őszétől a PPKE-BTK Művészettörténeti Tanszékével együttműködésben folytatjuk esti rendezvényeinket, megújult helyszínen, formában és névvel.

 

Az Iparművészeti Múzeum bővítése, tervező: Lukács István, Vikár András
1/2
Az Iparművészeti Múzeum bővítése, tervező: Lukács István, Vikár András

 

 

Az est témája:

Az Iparművészeti Múzeum tervezett bővítése - Vetítéssel egybekötött beszélgetés Jékely Zsomborral, az Iparművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettesével.

A beszélgetésen részt vesznek a tervező Vikár és Lukács Építész Stúdió munkatársai.

Várnak mindenkit szerettel.

 

Vélemények (3)
nagylaszlo71
2012.09.26.
08:29

Bármennyire is szeretnék ott lenni, sajnos/szerencsére ma is bébisintérkednem kell ,-) Amit azért mindenképp megkérdeznék az érintettektől: hogyan látják a Hőgyes utcai új épületszárny homlokzatának szerepét a bővítés/átépítés során/után? A kiírás több helyen is említi, idézem: "A régi és új épületrészek olyan egységének létrehozása, amely funkcionálisan és esztétikailag a legmagasabb színvonalat képviseli." Továbbá: "A benyújtott pályamű milyen építészeti választ adott a Hőgyes Endre utcai beépítésre? Milyen módon viszonyul a környezetéhez, hogyan reagál a kortárs épületszárny a lechneri főépületre? Milyen építészeti többletet tud adni az épületegyüttesnek?" És még: "Nem jelenti ez az építészeti kapcsolódás az eredeti tervek megépítését, de elkerülhetetlen a régi és az új rész közötti párbeszéd. A szükséges „igazodás” nem stiláris elemek átvételét kell, hogy jelentse, hanem az újnak a régire történő reagálását úgy, hogy mindegyik több legyen a másik által!" Ami még fontos: "A jelenlegi logisztikai bejárat (teherporta) kapacitásait a Hőgyes Endre utca áteresztőképessége is korlátozza: ide max. 7,5 tonnás teherautó tud beállni. Ezt a lehetőséget a továbbiakban is biztosítani kell, és meg kell oldani egy ekkora méretű teherautó beállási lehetőségét is a biztonságos műtárgyrakodáshoz." Röviden összefoglalva a lényeget kimondhatjuk, hogy a kb. 250 méter folyóméter lechneri homlokzatot kéne tized ennyi kortárs és egyenértékű (teherportástul!) újjal kiegészíteni/tuningolni, (miközben kínosan ügyelünk ugyebár a kerületi és székesfővárosi párkánymagasságokra és töretlen utcafrontra...) és gyorsan lássuk be, hogy a Hőgyes utca, úgy ahogy van, egy hatalmas nagy bukta és zsákutca. Elég csak ránézni a pályaművekre és rögtön láthatjuk, hogy senkinek semmilyen használható ötlete nem volt, mert a szabályozás és a kívánalmak gúzsba kötik a tervezők kezét, akik aztán ilyen középszerűen unalmas, vagy egyszerűen csak irritáló megoldásokkal képesek előhozakodni. Megjegyzendő, hogy szinte kivétel nélkül minden terv a maximális beépíthetőség, vagyis a lechneri alaprajz követését tűzte ki célul maga elé, ami nyilvánvalóan ütközik a (teher)közlekedési funkcióval, az eredeti tervek szerint ugyanis itt csak egy sima személyforgalmi ajtó/kapu került volna. Kitörési pontként a magam részéről a következő ad-hoc ötletekkel hozakodnék elő: • Eltérés a lechneri alaprajztól, „hagyományos” beépítés és homlokzat elvetése, helyette pontszerű, de magasba törő (horribile dictu: a központi kupola magasságát megcélzó) építmény felhúzása. • Eltérés a lechneri alaprajztól, L alakú beépítés helyett egyszerű, íves vagy tört épületszárny felhúzása, melynek „ház alakú” profilja adná az új utcafrontot. Természetesen lehet ezekre a felvetésekre legyinteni egyet és a „csiszolt gyémánt” madártávlati (de legfeljebb a szomszédos házak ablakából élvezhető) képeivel vakítani a nagyérdeműt, egyet azért ne feledjenek a projektben résztvevők: a nagy léptékű belső átalakítások, modernizálás és az egész múzeum újragondolása ellenére ez, a Hőgyes utcai homlokzat sikere vagy kudarca adja majd az egész projekt sikerének vagy kudarcának durván 80 százalékát. Jó beszélgetést és tartalmas vitát kívánok az összes résztvevőnek!

Pákozdi Imre
2012.09.23.
05:40

Kedves ÉF munkatársak, a főoldali szövegben hibás a dátum: szept. 28-át írtatok, szept. 26. helyett.

Rab Hajnalka
2012.09.23.
19:00

@Pákozdi Imre: Köszönjük, javítottuk.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.